Újabb jelentős kulturális támogatások elosztására készül a Nemzeti Kulturális Alap. Az év végéig mintegy 5,2 milliárd forint értékben hirdetnek meg pályázatokat, miközben az intézmény működése továbbra is komoly politikai és szakmai viták kereszttüzében áll. Tarr Zoltán kulturális miniszter igazságosabb és átláthatóbb rendszert ígér, ám a korábbi kifizetések felfüggesztése, az NKA vezetésének átalakítása és az új támogatási döntéseket övező kérdések miatt egyelőre nem világos, hogyan valósulnak meg a vállalások a gyakorlatban.
Október 20-tól november közepéig folyamatosan jelennek meg a Nemzeti Kulturális Alap állandó kollégiumainak, valamint két ideiglenes kollégiumának új pályázati felhívásai. Az NKA közlése szerint az új vezetés elsődleges célja, hogy a kulturális élet szereplői mielőbb hozzáférjenek a működésükhöz és programjaik megvalósításához szükséges forrásokhoz. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár tájékoztatása alapján az év végéig közel 5,2 milliárd forintos pályázati keretet hirdetnek meg. Az államtitkár azt is közölte, hogy július közepe óta 1873 szervezet javára összesen 3,15 milliárd forint támogatásról született döntés.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban azt hangsúlyozta, hogy a kulturális közpénzek elosztását igazságosabbá, átláthatóbbá és szakmai szempontból megalapozottabbá kívánják tenni. Az NKA vezetése szerint a pályázati rendszer átalakítása folyamatosan zajlik, ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy az alkotók és kulturális szervezetek időben hozzájussanak a támogatásokhoz. A bejelentés fontos lehet a színházak, művészeti társulatok, egyesületek és kulturális programok szervezői számára, amelyek működésében a központi támogatások sok esetben meghatározó szerepet játszanak.
A kifizetések felfüggesztésétől az újabb milliárdok elosztásáig
Az új pályázatok meghirdetése azonban nem előzmények nélküli. Tarr Zoltán májusban, az NKA elnökeként elrendelte az alap kifizetéseinek felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy felül kell vizsgálni a korábbi támogatási döntések jogszerűségét és indokoltságát. A miniszter akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzött, szabályos szerződések alapján járó összegeket az érintettek megkapják. Az intézkedés ugyanakkor bizonytalanságot okozott a kulturális szférában, hiszen számos szervezetnek a már megítélt támogatásokra is szüksége volt programjai megvalósításához és működési költségei fedezéséhez.
Az NKA körüli konfliktus időközben büntetőeljáráshoz is vezetett. A hatóságok a korábbi támogatási döntések miatt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával indítottak nyomozást. Az ügyben Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert is meggyanúsították, a Kecskeméti Járásbíróság pedig október 1-jén elrendelte a letartóztatását. Hankó tagadja a bűncselekmény elkövetését, és politikai indíttatású eljárásnak tartja a történteket. Álláspontja szerint a vitatott támogatások valós kulturális célokat szolgáltak, és a döntések a vonatkozó szabályoknak megfelelően születtek. A büntetőeljárás továbbra is folyamatban van, a gyanúsítás és a letartóztatás pedig nem jelenti a bűnösség megállapítását.
Az új támogatási döntések is vitákat váltanak ki
Miközben a korábbi vezetés támogatási gyakorlata büntetőeljárás tárgya, az új rendszer döntéseit is egyre több kritika éri. A Magyar Nemzet az elmúlt napokban több olyan kulturális szervezet támogatásáról számolt be, amelyek vezetői vagy közreműködői politikai, illetve személyes kapcsolatok révén is kötődhetnek a jelenlegi kormányoldalhoz. A lap külön foglalkozott a Duda Éva koreográfushoz kapcsolódó vállalkozásnak megítélt, összesen 10,9 millió forintos támogatással, valamint azzal, hogy a társulat vezetője korábban Nagy Ervin kulturális államtitkár élettársa volt. A beszámoló szerint a minisztériumhoz kérdések is érkeztek az ügyben, amelyekre a lap nem kapott választ.
Ezek a kapcsolatok önmagukban természetesen nem bizonyítanak szabálytalanságot, ahogyan egy kulturális szervezet politikai nézetei sem zárhatják ki azt a közpénzből finanszírozott támogatásokból. A kérdés sokkal inkább az, hogy az új vezetés milyen ellenőrizhető garanciákat teremt a szakmai szempontok érvényesülésére, és miként biztosítja, hogy a döntések ne személyes vagy politikai kapcsolatok alapján szülessenek. Ha a korábbi rendszerrel szembeni egyik legfontosabb kifogás éppen a támogatások elosztásának átláthatatlansága volt, akkor az új vezetésnek különösen fontos érdeke lehet a döntési folyamatok részletes és nyilvános bemutatása.
Az átláthatóságot nem az ígéretek, hanem a döntések mutatják meg
A most meghirdetett, több mint ötmilliárd forintos keret jelentős lehetőséget jelent a magyar kulturális élet számára, de egyben komoly felelősséget is ró az NKA új vezetésére. A pályázatok megjelenését követően derülhet ki, milyen feltételekkel lehet támogatáshoz jutni, hogyan értékelik a beérkező kérelmeket, kik döntenek a pénzek sorsáról, és milyen módon teszik ellenőrizhetővé az eredményeket. Az is fontos kérdés, hogy a kisebb, vidéki kulturális szervezetek milyen eséllyel pályázhatnak a nagyobb intézmények mellett, és az elosztás mennyire veszi figyelembe az ország különböző térségeinek kulturális igényeit.
Tarr Zoltán és az NKA új vezetése tehát most a gyakorlatban bizonyíthatja, hogy az átalakítás valóban szakmai és átláthatóbb működést eredményez. Ehhez nem elegendő a korábbi döntések bírálata: az új támogatások esetében is világos értékelési szempontokra, nyilvános döntésekre és következetes elszámoltathatóságra van szükség.
Az ötmilliárdos pályázati keret sorsa így jóval többről szól, mint a kulturális programok finanszírozásáról. Azt is megmutathatja, hogy a Tisza-kormány képes-e a saját támogatási gyakorlatában érvényesíteni azokat az átláthatósági követelményeket, amelyeket a korábbi vezetéssel szemben megfogalmazott.
