Húszmilliárd forintot fordítana a Tisza-kormány a kórházi várólisták csökkentésére. Az összeg már megvan a kormányzati kommunikációban, azt viszont továbbra sem tudni, hány beteg kerülhet hamarabb műtőasztalra, mennyivel rövidülhet a várakozás, és honnan lesz elegendő orvos és szakdolgozó a többletfeladatok ellátására. A betegek egy részének láthatóan elfogyott a türelme: a kormány Facebook-bejegyzése alatt már azt kérdezik, hogy az orvosokat is a Temuról rendelik-e meg.

Újabb hangzatos bejelentéssel jelentkezett a kormány az egészségügy átalakításával kapcsolatban. A Magyarország Kormánya Facebook-oldalon közzétett bejegyzés szerint húszmilliárd forinttal növelik a várólisták csökkentésére fordított forrásokat, hogy a betegeknek ne kelljen éveket várniuk egy-egy szükséges műtétre.

A célkitűzéssel aligha lehet vitatkozni. Magyarországon hosszú ideje súlyos probléma a tervezhető műtétekre való várakozás, különösen a csípő- és térdprotézis-beültetések, valamint bizonyos szemészeti beavatkozások esetében. A kérdés inkább az, hogy a bejelentett pénzből mikor lesz ténylegesen rövidebb várólista.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter korábban már ismertette a program fő irányait. A tervek szerint délutáni és hétvégi műtétekkel növelnék az ellátások számát, az egészségügyi dolgozókat pedig pénzügyi ösztönzőkkel motiválnák a többletmunkára. Csakhogy a legfontosabb adatok továbbra is hiányoznak.

A húszmilliárd már szerepel a bejelentésben, a műtétek száma még nem

A kormányzati tájékoztatásból egyelőre nem derül ki, hogy a rendelkezésre álló forrásból pontosan hány többletbeavatkozást terveznek elvégezni. Azt sem közölték, mely kórházak milyen összeget kapnak, hogyan oszlik meg a támogatás az intézmények között, illetve mennyivel szeretnék csökkenteni az egyes műtéttípusok várakozási idejét.

Korábban Magyar Péter még tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot jelentett be. A mostani kommunikációban már húszmilliárd szerepel, de a megnövelt összeghez sem társult olyan részletes menetrend, amely alapján a betegek ellenőrizhetnék a program eredményességét. Pedig nem mindegy, hogy egy jelenleg egy évet várakozó betegnek három hónappal korábban lesz műtétje, vagy mindössze néhány héttel rövidül a várakozása.

"Orvosokat vesztek a Temuról?"

A kormány bejegyzése alatt megjelent hozzászólásokból jól látszik, hogy a betegek számára nem elsősorban a költségvetési számok a fontosak. Sokan arra kíváncsiak, hogyan lehet több műtétet végezni ugyanazzal az egészségügyi személyzettel. Egy kommentelő egyetlen ironikus kérdéssel foglalta össze a problémát:

"Orvosokat vesztek a Temuról?"

A kérdés mögött azonban nagyon is valós gond húzódik. A műtétekhez ugyanis nem elég a szabad műtő és a pénzügyi keret. Sebészekre, aneszteziológusokra, műtős szakasszisztensekre, ápolókra és megfelelő kórházi háttérre is szükség van. Ha ugyanazoknak az embereknek kellene a rendes munkaidejük után vagy hétvégén további műtéteket végezniük, akkor a többletmunka feltételeit, díjazását és a biztonságos betegellátás követelményeit is rendezni kell.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelése miatt éppen most alakult ki elégedetlenség. Hegedűs Zsolt korábban 20–25 százalékos emelést tartott indokoltnak, a kormány azonban 2027-re átlagosan 15 százalékos bérrendezést jelentett be. Vagyis miközben az egészségügyi dolgozók egy része nagyobb fizetésemelést szeretne, a kormány már a délutáni és hétvégi többletmunkájukkal is számol.

A betegeknek nem a Facebook-bejegyzés, hanem a műtéti időpont számít

A kommentelők között többen saját tapasztalataikat is megosztották. Egy beteg arról írt, hogy szemészeti vizsgálatra öt hónappal későbbre kapott időpontot, és ironikusan megkérdezte, vajon ez már a gyorsított ügyintézés eredménye-e. Mások a szakrendelések közötti betegirányítás problémáira panaszkodtak. Egy hozzászóló szerint korábban a belgyógyásztól kapott laborbeutalót, most viszont a háziorvoshoz is el kellett mennie ugyanazért. A saját tapasztalata alapján így nem kevesebb, hanem több orvosi találkozóra volt szüksége.

Ezek a panaszok önmagukban nem adnak teljes képet az egészségügyi rendszer állapotáról, de jól mutatják, milyen problémákkal találkoznak a betegek a mindennapokban. A hosszú várakozást ugyanis nem lehet pusztán egy újabb pénzügyi bejelentéssel megszüntetni.

Mikor lesz a beígért gyorsításból valódi eredmény?

Hegedűs Zsolt korábban arról beszélt, hogy a várólisták csökkentésének egyik kulcsa a meglévő kapacitások jobb kihasználása. Az elképzelés szerint a kórházak és az ellátó személyzet anyagilag is érdekeltté válna a többletbeavatkozások elvégzésében.

A sikerhez azonban világos vállalásokra lenne szükség. Meg kellene határozni, hány műtéttel növelik az ellátást, mely intézmények csatlakoznak a programhoz, mekkora többletjuttatást kapnak a dolgozók, és milyen időközönként hozzák nyilvánosságra az eredményeket.

A húszmilliárd forint jelentős összeg, de a betegek számára csak akkor lesz valódi értéke, ha mérhetően csökken a várakozás. Magyar Péter kormánya most már húszmilliárd forinttal hirdeti a várólisták rövidítését. A betegek azonban továbbra is a konkrét időpontokat keresik, az egészségügyi dolgozók pedig a többletmunka feltételeire várnak. A Facebookon már megszületett a kérdés, amelyre a kormánynak is válaszolnia kellene: honnan lesz elég orvos és ápoló a beígért műtétekhez?