Sorsdöntő parlamenti választást tartanak ma Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikai jövője is kockán forog. A legfrissebb felmérések szerint a kormányzó Likud és legfőbb kihívója, a Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök vezette Jasar párt fej fej mellett halad. A 120 tagú kneszetben várhatóan egyik politikai tömb sem szerez önálló többséget, így a választást akár hetekig vagy hónapokig tartó koalíciós alkudozás követheti.

Október 27-én a 2023-as Hamász-támadás és az azt követő háborúk óta először járulnak országos választáson az urnákhoz az izraeliek. A kampány középpontjában a biztonság, a gázai háború következményei, az Iránnal kialakult konfliktus és a társadalom mély megosztottsága áll. A választók egy része a jelenlegi kormány biztonságpolitikai teljesítményét kérdőjelezi meg, mások éppen Netanjahutól várják az ország védelmét.

Az izraeli miniszterelnök már többször bizonyította, hogy a rendkívül széttagolt pártrendszerben is képes visszaszerezni a hatalmat. Először 1996 és 1999 között vezette az országot, majd 2009-ben visszatért, 2021-ig kormányzott, 2022-ben pedig ismét miniszterelnök lett. Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfőjeként most újabb politikai túlélési küzdelem előtt áll.

Két nagy rivális, de egyikük mögött sincs biztos többség

A választás előtti utolsó felmérések alapján Netanjahu Likudja és Eisenkot centrista Jasar pártja egyaránt 20–23 mandátum körüli eredményre számíthat, bár egyes kutatóintézetek ennél nagyobb előnyt mértek a kormányfő pártjának. A parlamentbe várhatóan mintegy tucatnyi politikai erő juthat be, így a kisebb pártok néhány mandátuma is döntő jelentőségű lehet.

Netanjahu hagyományos szövetségesei között ott található Itamar Ben-Gvir radikális jobboldali Zsidó Erő pártja, Becalel Szmotrics Vallásos Cionista Pártja, valamint a vallásos közösségeket képviselő Sász és az Egyesült Tóra Judaizmus. Ezek a szervezetek számos kérdésben eltérő álláspontot képviselnek, de a jelenlegi kormányfő számára nélkülözhetetlen politikai partnerek lehetnek.

Eisenkot helyzete sem egyszerűbb. Lehetséges szövetségesei között szerepel Naftali Bennett korábbi miniszterelnök és Jair Lapid közös politikai formációja, valamint a világi és mérsékelt ellenzéki pártok. A palesztin arab közösségeket képviselő pártok szintén jelentős mandátumszámra számíthatnak, ám a velük való együttműködés továbbra is vitatott az izraeli politikában.

A biztonság és a katonai szolgálat megosztja Izraelt

A kampány egyik legfontosabb kérdése a 2023. október 7-i Hamász-támadás politikai és katonai következményeinek megítélése. A terrorszervezet fegyveresei mintegy 1200 embert öltek meg Izraelben, a támadás pedig olyan háborús időszakot indított el, amely alapjaiban változtatta meg az ország biztonsági helyzetét.

Netanjahu a katonai tapasztalatát és az ország védelmében betöltött szerepét hangsúlyozza, Eisenkot viszont a biztonsági kudarcokért viselt felelősséget és a politikai vezetés megújítását helyezi előtérbe. Mindkét politikus életét személyes tragédia is meghatározta: Netanjahu bátyja az 1976-os entebbei túszmentő akcióban vesztette életét, Eisenkot fia pedig a gázai háborúban halt meg.

A másik súlyos konfliktus az ultraortodox zsidó férfiak katonai szolgálata körül alakult ki. A világi társadalom jelentős része elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben számos családtagjuk hosszú időt tölt katonai szolgálatban, a vallási tanulmányokat folytató ultraortodox férfiak széles köre továbbra is mentesülhet a bevonulás alól. Eisenkot a mentességek megszüntetését támogatja, Netanjahu számára viszont a vallásos pártok támogatásának megőrzése alapvető koalíciós érdek.

Az urnák lezárása után kezdődhet az igazi politikai csata

Az izraeli választási rendszerben a 120 tagú kneszet többségéhez legalább 61 mandátum szükséges. A pártoknak a szavazatok minimum 3,25 százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, így néhány kisebb politikai formáció eredménye akár az egész kormányalakítást eldöntheti.

A szavazóhelyiségek izraeli idő szerint este tíz órakor zárnak, ezt követően jelennek meg az első exit pollok. A hivatalos eredményekre még várni kell, majd Jichák Hercog államfő annak adhat kormányalakítási megbízást, akinek a legnagyobb esélye van parlamenti többséget szervezni. A tárgyalások akár hetekig is eltarthatnak.

Netanjahu számára a mai választás tehát nem feltétlenül jelent azonnali győzelmet vagy vereséget. Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke korábban már többször bebizonyította, hogy a bonyolult koalíciós tárgyalások során is képes politikai lehetőségeket teremteni. A szavazók ma döntenek a mandátumokról, de hogy ki vezeti majd Izraelt, azt könnyen lehet, hogy csak a következő hetek politikai alkui határozzák meg.