Izrael szükség esetén amerikai részvétel nélkül is újabb katonai támadást indíthat Irán ellen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap ismertette országa új biztonsági doktrínáját, amelynek középpontjába a megelőző csapásokat és a támadó fellépést helyezte. A kormányfő ráadásul világossá tette, hogy stratégiai célja nem csupán az iráni nukleáris fenyegetés felszámolása, hanem a teheráni vezetés megbuktatása is.
Netanjahu október 18-án, újságírók előtt mutatta be az izraeli nemzetbiztonsági stratégia átalakítását. A miniszterelnök szerint a 2023. október 7-i Hamász-támadás és az azt követő háborúk bebizonyították, hogy Izrael többé nem elégedhet meg az ellenséges fenyegetések visszatartásával. Ehelyett már azok kialakulásakor katonai fellépésre kell készülnie, és szükség esetén az első csapást is vállalnia kell.
A kijelentések különösen nagy figyelmet kaptak, mivel az Egyesült Államok és Izrael február végén már közös hadműveletet indított Irán ellen. A konfliktus azóta súlyos regionális következményekkel járt, a Hormuzi-szoros körüli összecsapások pedig a nemzetközi hajózást és az energiapiacokat is megrázták.
"Ha egyedül kell cselekednünk, egyedül fogunk"
Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is együtt kíván működni Washingtonnal, ám saját biztonsági céljait nem teszi függővé az amerikai kormány jóváhagyásától. Közölte, hogy országa korábban is hajtott végre önálló katonai műveleteket, és szükség esetén ismét készen áll erre.
A miniszterelnök szerint Irán mindaddig képes lehet újjáépíteni nukleáris és rakétaprogramját, valamint regionális fegyveres szövetségi rendszerét, amíg a jelenlegi vezetés hatalmon marad. Ezért az iráni fenyegetés végleges megszüntetését összekapcsolta a teheráni politikai rendszer megváltoztatásával.
"A rezsimnek buknia kell, és én meg fogom buktatni" – jelentette ki az izraeli kormányfő, aki szerint erre átfogó tervet dolgoztak ki, és a biztonsági szervek is ennek megfelelő utasításokat kaptak.
Az iráni vezetés ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, és tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne. Izrael azonban évek óta úgy tekint az iráni nukleáris és rakétaképességekre, mint amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek az ország fennmaradására.
A megelőző támadás lett az új izraeli biztonsági doktrína alapja
A bemutatott stratégia a katonai kezdeményezés megszerzését, a megelőző csapásokat és az izraeli hadsereg technológiai fölényének fenntartását helyezi előtérbe. Netanjahu emellett a hazai fegyvergyártás jelentős bővítését, a légvédelem megerősítését és a külföldi katonai beszállítóktól való függőség csökkentését is meghirdette.
Az izraeli kormányfő szerint országa hosszú távon sem számíthat tartós nyugalomra a térségben, ezért folyamatosan készen kell állnia az újabb fegyveres konfliktusokra. A stratégia részeként Izrael határain túl is erősítené katonai jelenlétét, és új regionális szövetségeket keresne.
Netanjahu ugyanakkor október 14-én még arról beszélt, hogy nem kíván megelőző támadást indítani Irán ellen az október 27-re kitűzött izraeli választások előtt. Vasárnapi nyilatkozata ezért elsősorban a hosszabb távú katonai szándékokat és az önálló cselekvés lehetőségét erősítette meg, nem pedig egy konkrét hadművelet megindítását jelentette be.
Az új doktrína Izraelben is vitát váltott ki. Jair Lapid és Gadi Eisenkot ellenzéki politikusok szerint Netanjahu a választási kampányban próbálja saját vezetői szerepét hangsúlyozni, miközben a korábbi katonai műveletek több fontos célkitűzése sem teljesült. A miniszterelnök ezzel szemben úgy véli, hogy az izraeli biztonság jövője éppen a megkezdett katonai stratégia folytatásától függ.
Netanjahu kijelentései egyértelműen jelzik, hogy Izrael nem tekinti lezártnak az Iránnal folytatott katonai konfliktust, és szükség esetén amerikai részvétel nélkül is kész újabb csapásokra. A teheráni kormány megbuktatásának nyílt célként történő megjelölése azonban már túlmutat a nukleáris létesítmények elleni katonai műveleteken, és egy újabb, szélesebb regionális háború veszélyét is felveti. A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kemény izraeli figyelmeztetéseket diplomáciai nyomásgyakorlás vagy tényleges katonai lépések követik-e.
