Újabb katonai művelet lehetőségét vetette fel Irán ellen Donald Trump amerikai elnök, aki egy floridai kampányrendezvényen arról is beszélt, hogy a Közel-Keletről hazatérő amerikai hadihajók akár Kuba partjainál is megállhatnának. Nem sokkal később Marco Rubio külügyminiszter nyíltan arra biztatta a kubai kommunista rendszer megváltoztatását akarókat, hogy működjenek együtt a CIA-val. Washington egyre határozottabban beszél a havannai vezetés leváltásáról, miközben az iráni háború lezárása továbbra is bizonytalan.

Az Egyesült Államok november 3-i félidős kongresszusi választásai előtt tartott kampánygyűlést Donald Trump október 23-án a floridai Fort Myersben. Az elnök beszédében ismét előkerült az immár csaknem nyolc hónapja tartó iráni háború, amely az amerikai gazdaságra és az üzemanyagárakra is jelentős nyomást gyakorol.

Trump az Irán ellen február 28-án megindított amerikai–izraeli hadműveletre utalva kijelentette: "Talán csinálunk még egy kisebb Epic Furyt."

Az Epic Fury, vagyis az „Epikus harag” az Irán elleni amerikai katonai művelet elnevezése. Trump ezúttal nem részletezte, milyen célpontokat támadnának, illetve mikor kerülhetne sor az újabb csapásokra. Beszédében ugyanakkor arra utalt, hogy Irán választhat a megállapodás és a további katonai nyomás között.

A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert az elnök október elején még azt közölte, hogy az Egyesült Államok a november 3-i választások előtt nem indít újabb támadást Irán ellen. A pénteki beszéd nem jelentett hivatalos hadműveleti bejelentést, a katonai fellépés lehetőségét azonban ismét napirendre emelte.

Ha Iránnal végeztek, jöhet Kuba?

Trump nem állt meg a közel-keleti konfliktusnál. Amikor a közönség soraiból Kubára kérdeztek rá, az elnök olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az iráni térségből visszatérő amerikai hadihajók megállnak a karibi szigetország partjainál.

"Teszteünk egy kis kitérőt" - fogalmazott, majd arról beszélt, hogy az egyik amerikai hajó mintegy 45 méterre megállna a kubai partoktól, a kubai vezetés pedig megadná magát. Ezt követően Marco Rubio külügyminisztert küldené oda, hogy "lezárja az üzletet".

A kijelentést a közönség lelkesedéssel fogadta, a katonai beavatkozás tényleges előkészítéséről azonban Trump nem számolt be. Korábban maga is beszélt arról, hogy Washington katonai fellépés nélkül is megállapodhat Havannával. Az amerikai elnök és külügyminisztere ugyanakkor hónapok óta következetesen a kubai kommunista rendszer megváltoztatását sürgeti. Washington gazdasági szankciókkal és olajblokáddal is nyomást gyakorol a szigetországra, ahol az üzemanyaghiány, az áramkimaradások és az elhúzódó gazdasági válság már eddig is súlyosan érintette a lakosságot.

Az Egyesült Államok több mint hatvan éve tart fenn embargót Kubával szemben, az idei intézkedések azonban tovább növelték a feszültséget. Az ENSZ emberi jogi szakértői bírálták az olajblokádot, amelyet a nemzetközi joggal ellentétesnek tartanak.

Rubio már a CIA-val való együttműködésre buzdítja a kubaiakat

Az elnöki beszédet követően Marco Rubio külügyminiszter az X közösségi oldalon intézett üzenetet a kubai lakossághoz. A kubai származású amerikai politikus szerint eljött az idő azok számára, akik változást szeretnének elérni hazájukban. Rubio a be nem tartott ígéreteket, a korrupciót és a kiváltságos politikai elit életmódját emlegetve arra szólította fel a változást akaró kubaiakat, hogy diszkrét együttműködés keretében lépjenek kapcsolatba az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-val.

Rendkívül szokatlan diplomáciai helyzetet teremt, amikor egy ország külügyminisztere nyilvánosan egy másik állam polgárainak ajánlja fel saját hírszerzésének közreműködését a politikai változások előmozdításában. Rubio felhívása egyértelművé tette, hogy Washington nem pusztán a havannai vezetéssel kötendő megállapodásban gondolkodik.

A kubai külügyminisztérium részéről Carlos Fernández de Cossío külügyminiszter-helyettes reagált a kijelentésre. Gúnyos válaszában azt írta, az amerikai hírszerzés különösen nehéz helyzetben lehet, ha már úgy kénytelen reklámozni saját szolgáltatásait, mint egy tubus fogkrémet.

A washingtoni fenyegetéseknek ugyanakkor jóval komolyabb külpolitikai következményeik is lehetnek. A kubai vezetés korábban jelezte, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, de elutasítja a katonai beavatkozást és az ország szuverenitását sértő követeléseket. Az Egyesült Államok januárban már végrehajtott egy nagy visszhangot kiváltó latin-amerikai katonai akciót, amelynek során elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A kubai vezetéssel szembeni fenyegetések ezért különösen érzékeny helyzetben hangzanak el.

Trump mostani beszéde az amerikai belpolitikában is fontos időpontban érkezett. A november eleji választások közeledtével a republikánusoknak egyszerre kell kezelniük a háború gazdasági következményeit és az elnök kemény külpolitikai fellépésének politikai megítélését.

Egyelőre sem az újabb iráni katonai műveletnek, sem a Kuba elleni beavatkozásnak nincs bejelentett időpontja. Trump szavai azonban azt mutatják, hogy Washington továbbra is kész katonai erővel nyomatékosítani követeléseit. A kérdés most már nemcsak az, mikor érhet véget az iráni háború, hanem az is, hogy a lezárását követően valóban újabb ország kerül-e az amerikai katonai nyomás célkeresztjébe.