Donald Trump amerikai elnök minden eddiginél élesebben bírálta Volodimir Zelenszkijt, akit azzal vádolt, hogy valójában nem érdekelt az Oroszországgal folytatott háború lezárásában. Trump szerint az ukrán elnök korábban kedvezőbb békemegállapodást köthetett volna, de elszalasztotta a lehetőséget, miközben az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal az amerikai gazdaságnak is árt. Az elnök egyúttal megvédte az oroszellenes szankciók részleges felfüggesztéséről hozott döntését, amely Washingtonban és Európában is komoly vitát váltott ki.

Donald Trump vasárnap a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében ismét élesen támadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Állítása szerint Kijev annak ellenére folytatja a háborút, hogy az elmúlt években jelentős amerikai és európai pénzügyi, valamint katonai támogatásban részesült.

Trump úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij nem akarja lezárni a háborút, és szerinte valószínűleg korábban sem állt szándékában. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy Ukrajna két évvel ezelőtt sokkal kedvezőbb megállapodást köthetett volna Oroszországgal, mint amilyenre jelenleg lehetősége lehet.

Az elnök Ukrajna rendkívül súlyos emberveszteségeire, területi veszteségeire és gazdasági pusztítására is hivatkozott. Ezeket az érveket annak alátámasztására használta, hogy szerinte a háború folytatása egyre rosszabb feltételeket teremthet Kijev számára.

Trump szerint az ukrán támadások az amerikaiaknak is ártanak

Az amerikai elnök külön kitért az orosz olajfinomítók és üzemanyag-előállító létesítmények elleni ukrán támadásokra. Trump szerint ezek a csapások nemcsak az orosz gazdaságot érintik, hanem a nemzetközi dízelpiacot is, így az amerikai gazdálkodók, vállalkozások és fogyasztók is megérzik következményeiket.

A kijelentéseknek különös jelentőséget ad, hogy az Egyesült Államokban a november 3-i félidős választások előtt az üzemanyagárak fontos belpolitikai kérdéssé váltak. A globális dráguláshoz ugyanakkor nem kizárólag az ukrán támadások járultak hozzá: a közel-keleti háború és az energiaellátási útvonalak körüli bizonytalanság is jelentős szerepet játszik.

Trump október elején megállapodást jelentett be Oroszországgal az orosz dízelexport növeléséről. Ezt követően pénteken rendelettel függesztett fel több olyan szankciót és vámintézkedést, amelyet a korábban elfogadott amerikai jogszabály alapján vezettek volna be Moszkvával szemben.

A lépést azzal indokolta, hogy nem akarja eltávolítani Oroszországot a tárgyalóasztaltól, miközben megpróbál megállapodást elérni a háború befejezéséről. Marco Rubio külügyminiszter szerint Washington legfeljebb hatvan nap alatt értékeli a felfüggesztett intézkedések gazdasági következményeit.

Zelenszkij szerint Trump döntése Oroszországot erősíti

Az ukrán elnök egészen másként értékeli a helyzetet. Zelenszkij az NBC Meet the Press című műsorában bírálta az oroszellenes szankciók enyhítését, mert szerinte az újabb bevételekhez juttathatja Moszkvát, és ezzel hozzájárulhat a háború folytatásához.

Kijev az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat azzal indokolja, hogy az olajipari bevételek az orosz hadviselést finanszírozzák. Zelenszkij arra is emlékeztetett, hogy Oroszország továbbra is rendszeresen támadja az ukrán energiaellátást.

Az ukrán elnök közlése szerint az orosz erők egyetlen hét alatt 76 alkalommal támadták Ukrajna energetikai létesítményeit. Eközben vasárnap az ukrán hadsereg nagyszabású dróncsapást hajtott végre orosz célpontok, köztük egy szentpétervári olajterminál ellen. A két ország tehát továbbra is egymás energiarendszerét támadja, miközben Trump energetikai tűzszünetet sürget.

Washingtonban is komoly ellenállásba ütközött a döntés

Trump szankciópolitikája az Egyesült Államokban sem aratott osztatlan támogatást. Republikánus és demokrata politikusok egyaránt bírálták az intézkedést, arra figyelmeztetve, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági nyomás enyhítése ronthatja Washington tárgyalási pozícióját.

Az amerikai elnök ezzel szemben úgy érvel, hogy a békemegállapodás érdekében Moszkvának is érdekeltté kell válnia a tárgyalások folytatásában. Trump szerint diplomáciai előrelépések történtek, ám egyelőre nem ismertetett olyan konkrét megállapodást, amelyet mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadott volna.

A washingtoni és kijevi vezetés közötti feszültséget tovább növeli az amerikai hírszerzési támogatás korábbi átmeneti megszakítása, valamint az ukrán hadsereg által használt műholdas kommunikációs szolgáltatások körüli vita. Az adatmegosztás időközben újraindult, de a két ország közötti bizalmi problémák nem szűntek meg.

Trump nyilatkozata arra utal, hogy az Egyesült Államok egyre határozottabban sürgeti a diplomáciai rendezést, miközben Ukrajna továbbra is katonai nyomásgyakorlással próbálja javítani saját tárgyalási helyzetét. Azt azonban, hogy Zelenszkij valóban nem kíván békét kötni, Trump kijelentése önmagában nem bizonyítja.

A Washington és Kijev közötti konfliktus mára jóval túlmutat a béketárgyalások időzítésén. Trump az orosz energetikai létesítmények elleni támadások leállítását és a tárgyalások előmozdítását szeretné elérni, Zelenszkij viszont attól tart, hogy az Oroszországnak tett engedmények csak megerősítik Moszkva pozícióját. Miközben az amerikai elnök már nyíltan megkérdőjelezi ukrán kollégája békeszándékát, a harcok változatlan intenzitással folytatódnak. A legfontosabb kérdés most az, hogy Trump képes lesz-e olyan megállapodást kialkudni, amelyet mindkét hadviselő fél elfogad, vagy a Washington és Kijev közötti szakadás tovább mélyül.