Egyre mélyül a diplomáciai konfliktus Washington és Kijev között, miközben az európai vezetők attól tartanak, hogy a Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij közötti nézeteltérések Ukrajna katonai támogatását is veszélyeztethetik. Evika Siliņa lett miniszterelnök szerint az ukrán elnök jelenleg már kizárólag Európára számíthat biztos szövetségesként. A brüsszeli tárgyalásokon ezért Ukrajna téli felkészülése mellett az is napirendre kerülhet, miként lehet megakadályozni a washingtoni kapcsolatok további romlását.
Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg Evika Siliņa lett miniszterelnök a Bloomberg televíziónak adott interjújában. A balti ország kormányfője úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti feszültség következtében Volodimir Zelenszkij egyre inkább az európai országok támogatására szorul.
"Látjuk, hogy Zelenszkijnek most már csak egy szövetségese maradt: az európaiak" - jelentette ki Siliņa, aki szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy az Európai Unió vezetői megvitassák Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit.
A lett miniszterelnök az október 16-i brüsszeli találkozó egyik legfontosabb kérdésének nevezte az ukrán energiarendszer és a lakosság téli felkészülését. Mint fogalmazott, minden ezen a télen múlik, utalva arra, hogy az elkövetkező hónapok meghatározóak lehetnek Ukrajna gazdasági és katonai ellenálló képessége szempontjából.
Zelenszkij árulásnak nevezte Trump döntését
A Washington és Kijev közötti konfliktus középpontjában az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos legújabb intézkedései állnak. A beszámolók szerint az amerikai vezetés ideiglenesen enyhített az orosz dízelüzemanyaggal kapcsolatos szankciókon, miközben az Ukrajnának nyújtott hírszerzési segítséget is átmenetileg korlátozta.
Zelenszkij élesen bírálta az amerikai lépéseket, és kijelentette, hogy elárulva érzi magát Donald Trump részéről. Az ukrán elnök különösen azt kifogásolta, hogy Washington az orosz energiaszektort érintő korlátozások enyhítéséről anélkül döntött, hogy Moszkvától előzetesen a harci cselekmények mérséklésére vonatkozó vállalásokat kapott volna.
A nézeteltérés azért különösen jelentős, mert Ukrajna továbbra is nagymértékben függ az amerikai katonai technológiától, fegyverrendszerektől és hírszerzési információktól. Az európai országok ugyan jelentős pénzügyi és katonai segítséget biztosítanak Kijevnek, bizonyos amerikai képességeket azonban rövid távon nehezen tudnának teljes egészében pótolni. A washingtoni támogatás körüli bizonytalanság ezért közvetlenül érintheti Ukrajna védelmi lehetőségeit.
Az európai vezetők Zelenszkij hangnemét is kifogásolhatják
A Financial Times értesülései szerint az Európai Unió vezetői a brüsszeli egyeztetésen arra kívánják kérni az ukrán elnököt, hogy mérsékelje Donald Trumppal szembeni nyilvános bírálatait. A lap úgy tudja, hogy a tagállamok vezetői támogató, ugyanakkor határozott hangnemben kívánják felhívni Zelenszkij figyelmét a diplomáciai konfliktus lehetséges következményeire.
Az európai aggodalmak hátterében az áll, hogy a Washingtonnal folytatott nyilvános üzengetés tovább nehezítheti az amerikai katonai és hírszerzési támogatás fenntartását. Az uniós országok számára így kettős feladat körvonalazódik- biztosítaniuk kellene Ukrajna további támogatását, miközben igyekeznek megőrizni az együttműködést az Egyesült Államokkal.
A Financial Times értékelése szerint a mostani diplomáciai válság a legsúlyosabb azóta, hogy 2025-ben Trump és Zelenszkij között nyilvános összetűzés alakult ki a Fehér Ház Ovális Irodájában. A jelenlegi helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai elnök Oroszországgal kapcsolatos döntéseit Kijevben és több európai fővárosban is eltérően ítélik meg.
Európára egyre nagyobb teher hárulhat
Siliņa kijelentése egy olyan időszakban hangzott el, amikor az Európai Unióban az Ukrajnának nyújtott támogatás finanszírozása, az energiaellátás biztonsága és a közelgő télre való felkészülés egyaránt komoly kihívást jelent. Amennyiben Washington tartósan korlátozná szerepvállalását, az európai országoknak nagyobb részt kellene vállalniuk Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteinek fedezéséből. Ez azonban a tagállamok számára további költségvetési döntéseket és politikai egyeztetéseket igényelne. Az európai kormányoknak ugyanis saját védelmi kiadásaik növelése, gazdasági problémáik kezelése és energiabiztonságuk fenntartása mellett kellene előteremteniük a Kijev támogatásához szükséges forrásokat.
A Politico korábbi beszámolója szerint Zelenszkij egyelőre nem mutat hajlandóságot arra, hogy elfogadja Washington valamennyi elvárását. Az ukrán vezetés álláspontját a lap Kijev amerikai döntésekkel kapcsolatos elégedetlenségével és saját katonai lehetőségeinek megítélésével hozta összefüggésbe.
Moszkva eközben továbbra is ellenzi Ukrajna nyugati katonai támogatását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Zelenszkijnek az orosz dízelüzemanyaggal kapcsolatos amerikai megállapodást érintő kritikája, valamint a további Patriot légvédelmi rakétákra vonatkozó igényei közvetlen kihívást jelentenek Trump számára.
Brüsszel előtt a kérdés: meddig tudja Európa pótolni Washingtont?
A lett miniszterelnök kijelentése politikai helyzetértékelés, amely jól érzékelteti az európai vezetés aggodalmait. Az Egyesült Államok és Ukrajna között kialakult feszültség ugyanakkor nem jelenti automatikusan valamennyi amerikai támogatás megszűnését, a kapcsolatok jövője továbbra is a washingtoni és kijevi döntésektől függ.
Az október 16-i brüsszeli találkozó ezért az ukrán téli felkészülés mellett a transzatlanti együttműködés szempontjából is jelentős lehet. Az európai vezetőknek arról is egyeztetniük kell, hogyan biztosítható Ukrajna támogatása akkor, ha Washington és Kijev között tartósan fennmaradnak a nézeteltérések.
Siliņa figyelmeztetése lényegében az európai államok elé teszi a kérdést: ha Zelenszkij valóban egyre kevésbé számíthat az Egyesült Államokra, milyen katonai, pénzügyi és politikai kötelezettségeket hajlandó vállalni helyette Európa?
