Ismét Magyarországon vizsgálódik az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának küldöttsége. Az október 26–28. közötti látogatás célja, hogy felmérjék a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét a Tisza-kormány hivatalba lépése után. A Magyar Nemzethez eljutott programtervezet alapján azonban a civil és sajtószakmai meghallgatásokon jelentős többségben vannak a korábban is rendszeresen megszólaltatott jogvédő szervezetek és szerkesztőségek, miközben a jobboldali szereplők alig kapnak helyet.

Az Európai Parlament LIBE-bizottságának nyolcfős delegációját Sophie Wilmès belga liberális EP-képviselő vezeti. A küldöttség kormányzati szereplőkkel, parlamenti képviselőkkel, bírói és korrupcióellenes intézmények vezetőivel, valamint civil szervezetekkel és újságírókkal találkozik. A vizsgálat egyik központi kérdése, hogy a Magyar Péter vezette kormány intézkedései mennyiben felelnek meg az európai jogállamisági követelményeknek.

A látogatás ténye és célja hivatalosan is megerősített, a meghívottak részletes névsorát azonban nem tették teljes egészében nyilvánossá. A Magyar Nemzet által ismertetett programtervezet alapján több olyan szervezet is kiemelt szerepet kapott, amely korábban az Orbán-kormány jogállamisági gyakorlatának következetes bírálója volt. Ez önmagában nem kérdőjelezi meg szakmai tevékenységüket, de indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy a delegáció valóban kellően széles körből gyűjt-e információkat.

Ismerős szervezetek a jogállamisági meghallgatásokon

A hétfői programban négy civil egyeztetés szerepel. A demokráciáról, a jogállamiságról és az alapjogokról a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital képviselőivel terveztek tárgyalni. A korrupcióellenes fellépéssel és a bírói függetlenséggel foglalkozó beszélgetésre a Transparency International Magyarországot, a K-Monitort, a Corruption Research Center Budapestet és a Res Iudicata egyesületet hívták meg. Tartalékként Hadházy Ákos és a Direkt36 neve is szerepel a dokumentumban.

A tudományos szabadságról és szociális jogokról szóló egyeztetésen szakszervezeti, hallgatói és akadémiai érdekképviseleteket hallgatnának meg, míg az egyenlőséggel és diszkriminációval foglalkozó panelben a Háttér Társaság és a Budapest Pride kapott helyet.

A meghívotti körből ugyanakkor hiányzik például az Alapjogokért Központ és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Ezek a szervezetek a jelenlegi Tisza-kormány egyes intézkedéseit is bírálták, így véleményük különösen a kormányváltás utáni jogállamisági helyzet értékeléséhez adhatna eltérő szempontokat.

A sajtószabadságról is főként egy oldal képviselőit kérdezik

A sajtószabadsággal foglalkozó egyeztetés meghívotti listáján a Mérték Médiaelemző Műhely, az Átlátszó és a Telex mellett Kacsoh Dániel, a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese szerepelt. Utóbbi helyett végül Kohán Mátyás vett részt a meghallgatáson.

Kohán közösségi oldalán arról számolt be, hogy beszélt a Mandiner megszüntetéséről, valamint arról, hogy tapasztalatai szerint a jelenlegi kormány kritikusnak tekintett szerkesztőségei nehezebben jutnak interjúlehetőséghez. Ugyanakkor az előző, Fidesz vezette kormány médiagyakorlatával kapcsolatos kifogásait is ismertette.

Ez különösen fontos körülmény, hiszen a sajtószabadság helyzetét nem lehet kizárólag egyetlen politikai oldal tapasztalatai alapján megítélni. A delegáció külön egyeztetést tervezett a Médiatanáccsal és a közmédia képviselőivel is, vagyis nem állítható, hogy kizárólag kormánykritikus szervezeteket hallgat meg. A civil és újságírói panel összetétele azonban továbbra is felveti az arányos képviselet kérdését.

A Fidesz börtönlátogatásokat is kezdeményezett

A Patrióták Európáért frakció és a Fidesz–KDNP képviselői korábban azt kérték, hogy a LIBE-delegáció vizsgálja meg Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszterek, valamint Bús Balázs volt óbudai polgármester fogvatartási körülményeit is.

László András fideszes EP-képviselő szerint az érintettekkel szembeni intézkedések aránytalanok és politikai indíttatásúak. Külön kifogásolta Bús Balázs szegedi Csillagbörtönben történő elhelyezését, valamint a volt miniszterek képviselői munkájának akadályozását. Ezek az ellenzéki politikus állításai, amelyek önmagukban nem bizonyítják a büntetőeljárások politikai motivációját.

A felvetések ugyanakkor a küldöttség vizsgálati céljaihoz kapcsolódnak, hiszen a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és az előzetes letartóztatás arányossága ugyanis ugyanúgy jogállamisági kérdés, függetlenül az érintettek politikai hovatartozásától.

A vizsgálat hitelessége a meghallgatások sokszínűségén is múlik

A LIBE-küldöttségnek most nem az Orbán-kormány korábbi intézkedéseiről, hanem elsősorban a 2026-os kormányváltás óta történt változásokról kell képet alkotnia. Ebbe beletartozik az igazságszolgáltatás függetlenségének, az alkotmányos intézmények átalakításának, a korrupcióellenes intézkedéseknek és a sajtószabadság helyzetének értékelése is.

A Magyar Nemzet által közölt meghívotti lista alapján jogosan merül fel, hogy a civil és sajtószakmai meghallgatások résztvevőit milyen szempontok szerint választották ki. Ugyanakkor a küldöttség teljes munkájáról csak a valamennyi egyeztetést figyelembe vevő beszámoló alapján lehet megalapozott következtetést levonni.

Jogállamisági aggályokból most sincs hiány: mit vizsgál a LIBE?

A küldöttség látogatásának egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen figyelmet fordít a Tisza-kormány hivatalba lépése óta hozott, jogállamisági szempontból vitatott intézkedésekre. Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának idő előtti megszüntetése, a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának utólagos korlátozása, valamint a politikai tisztségviselés időkorlátainak visszamenőleges alkalmazása egyaránt felvet alkotmányossági és jogbiztonsági kérdéseket.

Ugyancsak vizsgálatot indokolhatnak az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz (NVVH) összpontosított nyomozati és vádemelési jogosítványok, különös tekintettel az intézményi ellensúlyokra és az ártatlanság vélelmének érvényesülésére. A közmédia átszervezése, az elbocsátások és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos kifogások szintén olyan kérdések, amelyekkel egy átfogó jogállamisági vizsgálatnak foglalkoznia kellene.

Varga Judit már 2021-ben előre megírt ítéletről beszélt

A LIBE magyarországi vizsgálatainak elfogulatlansága korábban is politikai viták tárgya volt. Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2021-ben úgy fogalmazott, hogy a küldöttség egy előre megírt ítélettel érkezett Magyarországra. Állítása szerint Brüsszelben már akkor megkezdődött a magyar választási kampány, amelyben az európai intézmények egyes szereplői az ellenzéket kívánták segíteni.

Öt évvel később, immár a Tisza-kormány idején a LIBE-delegációnak új politikai környezetben kell bizonyítania vizsgálatának tárgyilagosságát. A mostani látogatás ezért különösen fontos próbatétel: a korábban hangoztatott jogállamisági elvek alkalmazásánál a jelenlegi kormány döntéseit is ugyanolyan következetességgel kell értékelnie.

A háromnapos látogatás október 28-án sajtótájékoztatóval zárul. Ekkor derülhet ki, hogy a delegáció milyen következtetésekre jutott, és mennyiben vették figyelembe a Tisza-kormány intézkedéseivel szemben megfogalmazott kritikákat. A jogállamisági vizsgálat hitelességének ugyanis alapfeltétele, hogy az európai parlamenti képviselők ne csak azokat hallgassák meg, akik ugyanazokat a problémákat látják, hanem azokat is, akik egészen máshol érzékelik a jogállamisági veszélyeket.