Érdemes visszatekerni az időt 2011-2012-re, mert a mostani alkotmánybírósági átalakítás mellett különösen érdekes, mi történt akkor, amikor az Orbán-kormány nyúlt hozzá a bírói korhatárhoz.

A Fidesz-kormány az addigi 70 évről 62 évre csökkentette a bírák, ügyészek és közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát. A változtatás 274 bírót érintett, köztük legfelsőbb bírósági bírákat is. Brüsszel reakciójára nem kellett sokat várni.

2012. január 17-én az Európai Bizottság gyorsított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. José Manuel Barroso arról beszélt, hogy Magyarországnak garantálnia kell a bírákkal szembeni diszkrimináció tilalmát, Viviane Reding igazságügyi biztos pedig súlyos jogi aggályokat emlegetett, és közölte, hogy tényleges törvénymódosításra vagy a szabályok azonnali felfüggesztésére van szükség.

Az ügyből gyorsan uniós per lett, és 2012. november 6-án az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot. Az akkori jogvita közvetlen uniós jogi alapja az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés volt.

Vagyis amikor az Orbán-kormány egy már hivatalban lévő bírói kör szolgálati idejét egy új korhatár bevezetésével rövidítette meg, Brüsszel nem azt mondta, hogy ez magyar belügy, majd a magyar parlament eldönti. Vizsgált, eljárást indított, majd bíróság elé vitte Magyarországot.

Ugorjunk 2026-ra. A TISZA kétharmada elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely 70 éves korhatárt vezetett be az alkotmánybíráknál. A szabályt nemcsak a jövőben megválasztott bírákra alkalmazzák, hanem azokra is, akiknek már folyamatban van a mandátumuk.

Ennek következtében szeptember 1-jén egyszerre megszűnik Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma. Novemberben lejár Czine Ágnes megbízatása is, Hende Csaba korábbi távozásával együtt pedig négy hónap alatt hat helyen változik meg a 15 tagú Alkotmánybíróság összetétele.

A két történet természetesen jogilag nem ugyanaz. 2012-ben rendes bírákról, ügyészekről és közjegyzőkről volt szó, és az EUB-eljárás központi kérdése az életkor szerinti diszkrimináció volt. Most alkotmánybírák mandátumának idő előtti megszűnéséről beszélünk.

Csakhogy ettől a mostani ügy jogállamisági kérdése még nem tűnik el. Sőt, Polt Péter júniusban külön tanulmányban foglalkozott azzal, hogy a bírói és alkotmánybírói elmozdíthatatlanság a bírói függetlenség egyik európai garanciája. A strasbourgi és luxembourgi ítélkezési gyakorlatban is vannak olyan döntések, amelyek alapján egy hivatalban lévő bíró mandátumának idő előtti megszüntetése nem feltétlenül tekinthető kizárólag tagállami belügynek.

És akkor nézzük Brüsszelt.

Az Európai Bizottság június 23-i sajtótájékoztatóján már külön kérdésként szerepelt a magyar bírói korhatár ügye, tehát azt nem lehet állítani, hogy Brüsszel egyáltalán nem foglalkozott vele. Olyan gyorsított kötelezettségszegési eljárást azonban, amilyet 2012-ben a Fidesz korhatárszabálya után elindítottak, eddig nem találtunk.

Sőt, az Euronews augusztusi összefoglalója szerint a Bizottság összességében kedvezően fogadta a TISZA jogállamisági reformjait, Michael McGrath igazságügyi biztos pedig a személycserékről azt mondta, hogy egy ekkora politikai változás után bizonyos személyi változások elkerülhetetlenek.

És éppen ettől válik igazán kellemetlenné az összehasonlítás.

2012-ben 274 bíró korhatárának megváltoztatása miatt gyorsított uniós eljárás, kemény bizottsági nyilatkozatok és EUB-per következett. 2026-ban egy alkotmánymódosítás a már hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumát rövidíti meg, egyszerre négyen távoznak, négy hónap alatt pedig a 15 fős testület hat helyén történik személycsere. Egyelőre mégsem látjuk ugyanazt az intézményi riadót.

Lehet arra hivatkozni, hogy a két jogi konstrukció különbözik. Ez igaz. Arra azonban már sokkal nehezebb választ adni, hogy a bírói függetlenség és az elmozdíthatatlanság elve miért váltott ki 2012-ben azonnali és rendkívül kemény uniós fellépést, miközben 2026-ban egy hivatalban lévő alkotmánybírósági garnitúra jelentős részének idő előtti lecserélése eddig egészen más brüsszeli hangnemet kapott.

Ha a jogállamiság valóban elv, akkor ugyanazzal a mércével kell mérni akkor is, amikor Orbán Viktor kormánya nyúl hozzá a bírói rendszerhez, és akkor is, amikor Magyar Péter kormánya teszi ugyanezt.

Különben a jogállamiság lassan nem mérce lesz, hanem hangerőszabályzó: attól függően tekerik fel vagy le, hogy éppen ki ül a kormányrúdnál.