Kemény szavakkal illette a Tisza-kormányt és az elmúlt hónapok nagy visszhangot kiváltó letartóztatásait Kósa Lajos. A Fidesz debreceni elnöke szerint Magyar Péter kormánya a megvalósulatlan kampányígéretekről és a vitatott gazdasági intézkedésekről próbálja elterelni a figyelmet a korábbi kormányzati szereplők elleni eljárásokkal. A politikus további őrizetbe vételekre számít, ugyanakkor komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az ügyek közül végül hány végződik elmarasztaló bírósági ítélettel.
A debreceni október 23-i megemlékezés után kérdezte a Debreciner Kósa Lajost arról, hogyan értékeli a korábbi Orbán-kormányok több vezető tisztségviselőjének őrizetbe vételét és letartóztatását. A politikus nem kerülgette a kérdést: egyetlen szóval minősítette az elmúlt hetek eseményeit.
"Látványpékség" - jelentette ki.
Kósa szerint a Tisza-kormány politikai érdeke, hogy a közvélemény figyelmét ne a gazdaság állapotára és a választási ígéretek teljesítésére, hanem a korábbi hatalom szereplőivel szembeni büntetőeljárásokra irányítsa.
"Miután a Tisza-kormány egyetlen ígéretét, a kampányban tett vállalását sem tudta beteljesíteni, így valamivel el kellett terelni a figyelmet erről a kellemetlen tényről"
- fogalmazott. Hozzátette, szerinte a parlament elé kerülő költségvetés is katasztrofális.
Majd elhangzott a nyilatkozat legerősebb mondata:
"Még rengeteg embert el fognak vinni. A kérdés az, hogy kit fognak elítélni. Mert ott azért vannak kételyek."
Amikor az újságíró azt kérdezte, kik lehetnek a következők, Kósa azt válaszolta, ezt a Tiszától kellene megkérdezni.
Letartóztatások sora, de jogerős ítéletek még nincsenek
A politikus kijelentései különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy az elmúlt hónapokban valóban több korábbi kormányzati szereplő került hatósági őrizetbe, majd bírósági döntés alapján letartóztatásba.
A legnagyobb visszhangot Matolcsy György volt jegybankelnök ügye váltotta ki. A Budai Központi Kerületi Bíróság október 23-án egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A nyomozás az MNB-alapítványok vagyonkezeléséhez kapcsolódik, az ügyészség gazdasági csalás és más bűncselekmények gyanúját vizsgálja. A bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottnak találta a gyanút, valamint a szökés és a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatát.
Korábban Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert, Varga-Bajusz Veronika volt államtitkárt, Bús Balázs és Ughy Attila korábbi polgármestereket is letartóztatták a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaihoz kapcsolódó ügyben. A hatóságok több mint 17 milliárd forintnyi támogatás felhasználását vizsgálják, és azt állítják, hogy a források egy részét jogellenesen, politikai vagy magáncélokra fordították.
Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter szintén letartóztatásba került, az ő ügyében hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával folyik eljárás.
A felsorolt ügyekben a nyomozó hatóságok és a bíróságok konkrét gyanúkra, illetve eljárási kockázatokra hivatkoztak. Ezeket nem lehet pusztán politikai nyilatkozatokkal semmissé tenni. Ugyanakkor a letartóztatás nem büntetés, a megalapozott gyanú nem bizonyított bűnösség, a nyomozási bíró döntése pedig nem helyettesíti a büntetőper végén megszülető ítéletet.
Kósa Lajos lényegében erre az alapvető különbségre hívta fel a figyelmet, amikor az őrizetbe vételek számával szemben azt a kérdést állította középpontba, végül hány ügyben születik elmarasztaló ítélet.
A politikai látványosság nem helyettesítheti az igazságszolgáltatást
A Tisza-kormány korrupcióellenes fellépésének egyik legnagyobb próbatétele éppen az lesz, hogy a nagy nyilvánosság előtt zajló eljárások miként állják ki a bírósági bizonyítás próbáját. Egy jogállamban természetesen a korábbi kormányok tagjai sem állhatnak a törvények felett. Ha bűncselekmény történt, azt ki kell vizsgálni, és bizonyítottság esetén az elkövetőt felelősségre kell vonni.
A kérdés azonban nem merülhet ki abban, hogy hány ismert politikust láthat a közönség rendőrségi kísérettel. Az igazságszolgáltatás hitelességének alapja ugyanis nem a látványos intézkedések száma, hanem a tisztességes eljárás, a bizonyítékok meggyőző ereje és a független bírósági döntés.
A kormány mindeközben saját tájékoztatása szerint jelentős béremeléseket, adóváltoztatásokat és szociális intézkedéseket tervez a 2027-es költségvetésben, 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal. Kósa ezzel szemben katasztrofálisnak tartja a gazdasági terveket. Hogy a kabinet intézkedései végül milyen eredményt hoznak, azt a tényleges költségvetési és gazdasági adatok alapján lehet majd megítélni, függetlenül az aktuális büntetőügyektől.
A korrupció elleni fellépés és a politikai ellenfelek büntetőjogi megbélyegzése között világos határnak kell húzódnia. Nem azért, mert bármelyik politikus különleges elbánást érdemelne, hanem mert a büntetőeljárások nem válhatnak a politikai küzdelem eszközeivé. Annak megállapításához, hogy ez a határ sérült-e, konkrét bizonyítékokra van szükség.
Kósa Lajos nyilatkozata ezért a következő hónapok egyik fontos politikai kérdését fogalmazza meg. A letartóztatások már megtörténtek, az ügyek nyilvánosságot kaptak, a politikai következmények pedig érezhetők. A büntetőjogi felelősség megállapítása azonban még hátravan. Mert egy embert őrizetbe venni nem ugyanaz, mint bizonyítani a bűnösségét. És egy kormány politikai sikerének sem az lehet a mércéje, hány korábbi ellenfelét vezetik el bilincsben, hanem az, hogy tiszteletben tartja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét, miközben a saját választási ígéreteiért is vállalja a felelősséget.
