A Miniszterelnökség határozottan tagadja egy titkos, úgynevezett Ruff-lista létezését, miközben egyre több beszámoló utal arra, hogy a kormányzati kinevezéseknél központi politikai szűrés is működhet. A történet különösen kellemetlen fordulata, hogy a Telex forrásai szerint Ruff Bálint államtitkárjelölteket is visszautasított, holott a minisztérium saját állítása szerint ezeknél a kinevezéseknél nincs kifogásolási joga.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, állítólag a Tisza-kormányban olyan névsor készülhetett, amelyen a korábbi kormányzat idején vezető pozíciót betöltő állami tisztségviselők szerepelnek. Több érintett állítólag hiába próbált más államigazgatási szervnél elhelyezkedni, jelentkezésük elutasításba ütközött. Egyesek informális úton azt a tájékoztatást kapták, hogy nem mentek át a szűrőn. Állítólag egy tiszás miniszter is tudott a névsor létezéséről, a Miniszterelnökség azonban egyértelműen cáfolta az értesülést.

A helyzetet a Telex október 21-i tényfeltáró cikke bonyolította tovább, amelyben több kormányzati forrás beszélt a minisztériumokban zajló személyzeti kiválasztásról és Ruff Bálint szerepéről.

Államtitkárokat is visszadobhatott, pedig erre nincs jogköre?

A Telexnek több forrás is megerősítette, hogy Ruff Bálint meghatározó szerepet játszott a magas rangú kormányzati tisztségviselők kiválasztásában. A lap olyan esetekről is értesült, amikor a miniszterek első államtitkárjelöltjeit a Miniszterelnökség vezetője visszautasította.

Csakhogy a tárca a Telex kérdésére azt közölte, hogy Ruffnak az államtitkárok és helyettes államtitkárok kinevezésénél nincs kifogásolási joga. A minisztérium az osztályvezetői és főosztályvezetői kinevezésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre hivatkozott, hangsúlyozva, hogy a miniszter a hatályos szabályok szerint jár el. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény valóban tartalmaz személyügyi ellenőrzési és kifogásolási eljárásokat, ezek azonban nem jelentenek minden kinevezésre kiterjedő, korlátlan miniszteri vétójogot.

Amennyiben a Telex forrásainak beszámolói helytállók, tisztázni kell, hogy Ruff milyen minőségben és milyen felhatalmazás alapján akadályozhatta meg az érintett jelöltek kinevezését. A hivatalos jogkör és a beszámolókban leírt gyakorlat közötti különbség egyelőre feloldatlan.

Nemcsak a Fideszhez, a korábbi ellenzékhez kötődők is fennakadhatnak

A Telex beszámolója szerint az átvilágítás során nem kizárólag az előző kormányhoz fűződő kapcsolatok számítanak. A korábbi ellenzéki pártokhoz kötődő szakemberek politikai múltját is vizsgálhatják, és bizonyos esetekben ez önmagában akadálya lehet egy vezetői kinevezésnek.

A lap egyik, kiválasztási folyamatban részt vevő forrása arról beszélt, hogy szakmailag megfelelőnek talált jelentkezőket is kiszűrtek politikai kötődésük miatt. A Demokratikus Koalícióhoz kapcsolódó személyek esetében különösen szigorú szempontok érvényesülhetnek.

Ez már túlmutat azon, hogy egy új kormány saját politikai vezetőket nevez ki. A közigazgatás szakmai állományában ugyanis nem az lenne a meghatározó, hogy valaki melyik kormány idején dolgozott, vagy korábban milyen politikai kapcsolatokkal rendelkezett, hanem az, hogy alkalmas-e a feladata ellátására. A Tisza-kormány számára ráadásul sajátos ellentmondást jelent a korábbi rendszerhez fűződő kapcsolatok megítélése.

Magyar Péter maga is éveken keresztül töltött be pozíciókat az Orbán-kormány időszakában, Vitézy Dávid pedig korábban államtitkárként dolgozott, most mégis miniszteri tisztséget visel.

Lista nélkül is működhet politikai szűrés

A titkos névsor létezését egyelőre nem támasztja alá nyilvánosságra került dokumentum. Ugyanakkor a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszerek és nyilvántartások létezése tény, ahogyan az is, hogy bizonyos vezetői kinevezéseknél jogszabályban rögzített központi ellenőrzés működik. Önmagában ez nem bizonyít politikai tiltólistát, ha azonban a jelöltek szakmai alkalmassága mellett politikai előéletük alapján is központi szűrés történik, annak pontos szabályai és jogalapja közérdekű kérdés.

A Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, hogy kiderüljön, milyen hatáskörben, milyen adatok és szempontok alapján zajlik a kinevezések ellenőrzése. A minisztérium eddig a lista létezését tagadta, és a törvényes működésre hivatkozott. A Telex által feltárt esetekre azonban továbbra sincs részletes, ellenőrizhető magyarázat.

A központi kérdés immár nem pusztán az, létezik-e Ruff-listának nevezett dokumentum, hanem az, hogy ki, milyen jogon és milyen politikai szempontok alapján dönthet arról, ki dolgozhat vezetőként a magyar államigazgatásban.