Hetven évvel az 1956-os forradalom után ismét Sztálin szobra kerül a budapesti ünnepségek középpontjába. Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével a főváros látványos történelmi újrajátszásra készül: fényfestéssel, ünnepi beszéddel és a szovjet diktátor szobrának jelképes ledöntésével emlékeznek a forradalom egyik legfontosabb pillanatára. Ráadásul nem is egyszer, hanem a háromnapos program során összesen kilenc alkalommal.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára a Városháza parkot ideiglenesen Csizma térré alakítják. Az október 23. és 25. között megrendezett programsorozat központi eleme a Sztálin-szobor ledöntésének megidézése lesz, amelyhez különleges fény- és hanghatások társulnak.

Az ünnepi műsor október 23-án 19 óra 56 perckor kezdődik immerzív fényfestéssel, majd 21 órakor Karácsony Gergely tart ünnepi beszédet. A szobordöntést pontosan 21 óra 37 percre időzítették, arra a történelmi pillanatra emlékezve, amikor 1956-ban a budapesti forradalmárok ledöntötték a szovjet diktátor monumentális szobrát.

Egyszer kevés lenne: kilenc alkalommal idézik meg a szobordöntést

A főváros azonban nem elégszik meg az október 23-i ünnepi eseménnyel. A hétvége további két napján, szombaton és vasárnap 19, 20, 21 és 22 órakor is megismétlik a fényfestéssel kísért szobordöntést. Így a háromnapos rendezvény során összesen kilenc alkalommal elevenítik fel a történelmi jelenetet.

Karácsony Gergely korábban arról beszélt, hogy az 1956-os események közül a Sztálin-szobor ledöntése sűrítette magába leginkább a nemzet akaratát, és a főpolgármester olyan közös nemzeti megemlékezést szeretne, amely mentes az aktuálpolitikai értelmezésektől.

A választott forma ugyanakkor érdekes kérdést vet fel: mennyire lehet visszaadni egy spontán népfelkelés erejét előre megtervezett, óránként ismételhető látványossággal? A történelmi esemény felidézése kétségtelenül segítheti az emlékezést, de az 1956-os forradalom nem egy gondosan megrendezett előadás volt.

Amikor a szobordöntés még valódi lázadás volt

1956. október 23-án a budapestiek nem ünnepi műsorra gyülekeztek a Felvonulási téren. A Sztálin-szobor a kommunista diktatúra, a szovjet megszállás és az elnyomás egyik leggyűlöltebb jelképe volt. A tüntetők órákon át próbálták ledönteni a hatalmas bronzalakot, végül lángvágók, acélsodronyok és teherautók segítségével jártak sikerrel.

A szoborból csupán a csizmák maradtak a talapzaton, a ledöntött alakot pedig a város utcáin darabokra törték. Az esemény a forradalom egyik legismertebb szimbólumává vált.

Hetven évvel később a helyszín már a Városháza park, a forradalmi indulat helyét pedig fénytechnika, hanghatások és előre meghirdetett műsoridőpontok veszik át.

1956-ban egyszer kellett ledönteni Sztálint, hogy történelmet írjanak. 2026-ban kilenc előadás szerepel a programban, hogy felidézzék ugyanazt a pillanatot.