Őrizetbe vettek Franciaországban egy negyvenéves, szélsőbaloldali aktivistaként nyilvántartott férfit, akit a limoges-i városháza felgyújtásával gyanúsítanak. A hétvégi zavargások során súlyosan megrongálódott történelmi épület elleni támadás ügyében már a francia terrorelhárítás is nyomoz. A gyanúsított korábban erőszakos cselekmények miatt került a hatóságok látókörébe, és szerepelt a nemzetbiztonsági megfigyelési nyilvántartásban. Közben országszerte 123 embert tartanak fogva a hétvégi zavargásokkal összefüggésben.

A francia rendőrség RAID nevű különleges egysége október 20-án, kedden reggel hat óra után fogta el a gyanúsítottat Val-d’Issoire településen, mintegy ötven kilométerre Limoges-tól. A Le Parisien rendőrségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a férfi az ultrabaloldali mozgalomhoz köthető, és korábban hatósági személyek elleni erőszakos cselekmények miatt is ismertté vált.

A gyanúsított úgynevezett S-jelzéssel szerepelt a francia biztonsági szolgálatok nyilvántartásában. Ezt a besorolást olyan személyeknél alkalmazzák, akik nemzetbiztonsági szempontból figyelmet érdemelnek, de önmagában nem jelent bűnösséget vagy terrorcselekmény elkövetését.

Betörtek a városházára, majd lángba borították a történelmi épületet

A limoges-i városházát október 17-én, szombaton támadták meg a Franciaországon végigsöprő tüntetésekhez kapcsolódó zavargások során. A városban eredetileg mintegy ötezren vettek részt a megmozduláson, a hatóságok szerint azonban több száz radikális, erőszakos résztvevő is megjelent. A rendbontók összecsaptak a rendőrökkel, majd egy csoportjuk a városháza ellen fordult.

A támadók betörték az ablakokat, behatoltak az épületbe, majd tüzet gyújtottak. A lángok gyorsan elterjedtek, a városháza tetőszerkezete megsemmisült, tornya pedig részben összeomlott. Az 1883-ban átadott épületben hatalmas károk keletkeztek, a helyi hatóságok szerint jelentős része használhatatlanná vált.

Guillaume Guérin, Limoges polgármestere a Le Monde-nak adott interjújában azt állította, hogy a támadás előre megszervezett akció lehetett. Szerinte ultrabaloldali csoportok készítették elő a behatolást, és a résztvevők pontosan tudták, hogyan juthatnak be a városházára. A polgármester arról is beszámolt, hogy az épületben tartózkodó önkormányzati dolgozókat életveszélyesen megfenyegették, többen csak meneküléssel tudták elkerülni a közvetlen veszélyt.

A limoges-i ügyészség szervezett csoportban, veszélyes eszközzel elkövetett rongálás miatt indított nyomozást. Kedden a terrorelhárítási aligazgatóság, az SDAT is bekapcsolódott a vizsgálatba. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügyet jogilag terrorcselekménynek minősítették volna. A nyomozásnak azt is tisztáznia kell, hogy a gyanúsított pontosan milyen szerepet játszott a gyújtogatásban, és kik lehettek a társai.

Már 123 embert tartanak fogva a francia zavargások miatt

A limoges-i támadás csak az egyik legsúlyosabb eseménye volt a hétvégi franciaországi erőszakhullámnak. Párizsban, Marseille-ben, Lyonban és több más városban üzleteket fosztottak ki, épületeket rongáltak meg, valamint rendőrökre és tűzoltókra támadtak. A kormány több helyen részleges kijárási tilalom bevezetéséről döntött, miközben jelentős rendőri erőket mozgósított a további zavargások megakadályozására.

Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter kedden a CNews és az Europe 1 közös műsorában közölte, hogy a hétvégi események nyomán 123 embert tartanak fogva, részben előzetes letartóztatásban, részben már meghozott bírósági döntések alapján. A hatóságok emellett mintegy ötven súlyosabb ügyben indítottak részletes igazságügyi vizsgálatot.

A tárcavezető szerint a fosztogatók és a rendőrökre támadók túlnyomó többsége férfi, az érintettek körülbelül hetven százaléka pedig nagykorú. Arra is kitért, hogy az előállítottak között bevándorlók, külföldiek és francia állampolgárok egyaránt vannak, vagyis a zavargások résztvevői nem sorolhatók egyetlen társadalmi vagy származási csoportba.

A francia kormány több vezetője az ultrabaloldali szerveződéseket és az erőszakos szélsőségeseket teszi felelőssé a tüntetések elfajulásáért. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az országos erőszakhullámot nem lehet kizárólag egyetlen politikai csoport tevékenységével magyarázni. A megélhetési nehézségek, az oktatási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenség és az állami intézményekbe vetett bizalom csökkenése is szerepet játszott a tiltakozások kialakulásában.

A limoges-i városháza felgyújtása a hétvégi francia zavargások egyik legsúlyosabb támadása volt, amelynek következményei messze túlmutatnak az anyagi károkon. Az ügyben már egy korábban is megfigyelt ultrabaloldali aktivistát vettek őrizetbe, és a terrorelhárítás is bekapcsolódott a nyomozásba. A hatóságoknak most azt kell tisztázniuk, hogy szervezett politikai indíttatású támadás történt-e, miközben a francia államnak a következő napokban az újabb erőszakcselekmények megakadályozása is komoly kihívást jelent.