Összesen 61 magyarországi párt ellen kezdeményezett bírósági eljárást az ügyészség a 2026-os országgyűlési választás után. A szervezetek két egymást követő parlamenti választáson sem állítottak jelöltet, egy részük pedig már tényleges tevékenységet sem folytat. Ötvenhat párt egyesületként tovább működhet, öt szervezetet viszont végleg törölhetnek a nyilvántartásból.
A Legfőbb Ügyészség az MTI-vel közölte, hogy a tavaszi választást követően a főügyészségek felülvizsgálták a bejegyzett politikai pártok választási részvételét. A bírósági nyilvántartás és a Nemzeti Választási Iroda adatait összevetve megállapították, hogy 61 párt sem a 2022-es, sem a 2026-os általános országgyűlési választáson nem állított jelöltet.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény értelmében az ilyen szervezetek elveszítik a pártként való működés lehetőségét, amennyiben a bíróság az ügyészség indítványának helyt ad. Ez azonban önmagában még nem jelenti a szervezet teljes megszűnését.
Az ügyészségek 56 esetben azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a pártként való működés megszűnését, ezek a szervezetek a döntést követően egyesületként tovább folytathatják tevékenységüket. További öt pártnál súlyosabb a helyzet: a rendelkezésre álló adatok szerint ezek a szervezetek felhagytak működésükkel, és vagyonukról sem rendelkeztek, így az ügyészség ezért teljes megszüntetésüket kezdeményezte. Ha a bíróság helyt ad a kereseteknek, az érintett szervezetek jogutód nélkül megszűnnek, és törlik őket a nyilvántartásból.
Négy éve még több párt került célkeresztbe
A mostani eljárássorozat nem példa nélküli. A 2022-es országgyűlési választás után 73 párt ellen kezdeményeztek hasonló eljárást. Akkor 63 szervezet esetében a pártként való működés megszüntetését, további tíznél pedig a teljes megszüntetést indítványozták. A mostani 61 eljárás tehát tizenkettővel kevesebb, mint négy évvel korábban, a teljes megszüntetéssel érintett szervezetek száma pedig tízről ötre csökkent.
Az ügyészségi fellépés célja, hogy a pártnyilvántartásban ne maradjanak tartósan olyan politikai szervezetek, amelyek már nem vesznek részt a parlamenti választásokon, vagy ténylegesen megszüntették működésüket.
A 61 párt sorsáról a bíróságok döntenek. Az ügyészségi keresetek benyújtása önmagában még nem jelenti a szervezetek megszűnését, de az érintettek jelentős része várhatóan elveszítheti pártstátuszát.
