Csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak: amikor nőnek a megélhetési költségek, csökken a bérek vásárlóereje, kevesebb marad hó végén a pénztárcában, fogynak a munkahelyek, nőnek a kisvállalkozások adóterhei, visszaszorul a legális gazdasági teljesítmény, és kiszélesedik a szürkezóna.
– A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság új országajánlásaival visszatért a globalista múlt és elvész a szuverén Magyarország – figyelmezetett közösségi oldalán György László.
Az egyetemi docens szerint a dolog egyszerű. A nemzeti gazdaságpolitika ki akarja nőni a válságot: költségeit a válság nyerteseivel fizetteti meg, miközben amennyire lehet, megkíméli a helyi középosztályt, a társadalmat a hátán cipelő, dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó réteget.
Megszorítások özöne szerepel az IMF és Brüsszel ajánlásai között
A baloldali és globalista gazdaságpolitika ki akarja fogyni magát a válságból, vagyis megszorít. Az IMF-csomag javaslatai között szerepel:
1. A közszféra bérkiadásainak visszafogása. A tanári fizetések csökkenése már ebbe az irányba mutat.
2. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Szép cél, de a hiány rendezése itt a tb-járulék emelését vagy a nyugdíjkiadások csökkentését jelenti. Ennek része a KATA adójának emelése is.
3. A támogatott vállalati hitelezés és a lakáshitel-támogatások fokozatos kivezetése. Vagyis a hazai kis- és középvállalkozások támogatott hiteleinek és az otthont teremtő családok kamatkedvezményeinek megszüntetése. Ez később elképzelhető, ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, és közelít egymáshoz a piaci és a támogatott kamatszint. Egyelőre azonban a magyar vállalkozásokat és családokat húsbavágóan érintené.
4. A támogatott energiafogyasztási küszöb csökkentése, a jövedelemhez kötött pénzbeli támogatások bővítésével. Magyarul: a rezsicsökkentés átalakítása a középosztálybeli családok kárára.
5. A pénzügyi szektort terhelő, piactorzítónak minősített adók megszüntetése. Vagyis a banki különadók (és aztán szépen csendben a többi) eltörlése.
6. Progresszívebb személyi jövedelemadó, az alacsony keresetűek adóterhének csökkentésével. Jól hangzik, de a szürkegazdaság felé tereli a magyar munkaerőpiacot, amely az egykulcsos adónak köszönhetően 2011 óta az OECD-országok közül a leggyorsabban fehéredett.
Kár lenne az adórendszer felforgatása
György László szerint az ajánlásokban vannak negédes baloldali gondolatok, például a rezsivédelem jövedelemhez kötése és az alacsony keresetűek szja-terhének csökkentése. A csomag fő iránya azonban:
1. még jobban terhelni a világszerte agyonadóztatott, társadalmainkat a hátán cipelő középosztályt;
2. a szegényeknek háló helyett halat adni;
3. tehermentesíteni a multinacionális nagyvállalatokat és a pénzügyi szektort;4. spórolni a közszférában dolgozókon.
- A "legszebb" pedig az, hogy a termelékenység növekedését meghaladó béremelkedést tartják az egyik legnagyobb problémának, ahogyan Kármán András pénzügyminiszter is. Szerintük az elmúlt négy év túlzott béremelkedése hozzájárult a magyar inflációhoz. A kampányban még túl alacsonynak tartott bérek most már túl magasnak számítanak – írta György László.
Az Eurostat szerint ugyanakkor 2010 és 2025 között a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme a harmadik legnagyobb ütemben nőtt az EU-ban, a minimálbér vásárlóereje pedig több mint megduplázódott. Persze a bérekből sosem elég.
- Nem értik, nem akarják érteni sem az Európai Bizottságnál, sem az IMF-nél, sem az új kormány gazdaságpolitikai műhelyeiben, hogy a magyar adórendszer 2010 óta a spekulánsok adóztatásával progresszív, és így teszi a legtöbbet a szegényekért és a középosztályért - emelte ki az egyetemi docens.
A dolgozni képes segélyből élőknek munkát ad. Az adót csaló vállalkozóknak csökkenti az adóterhét, miközben digitalizációval nehezíti az adóelkerülést. A válságokon vagy nyereségátcsoportosításon nyerészkedő globális cégeket különadókkal sújtja.
- E körök megadóztatásából 2026-ban több mint 4000 milliárd forint többletbevétele keletkezik a magyar államnak. Ebből jut a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó középosztály támogatására, tehermentesítésére. Ezért növekedhettek 2010 óta az Eurostat szerint nálunk a harmadik leggyorsabban a bérek, ezért csökkenhetett a harmadik leggyorsabban a szegénység, és a leggyorsabban a gyermekszegénység - ismertette.
György László szerint a világ utolsó olyan szuverén gazdaságstratégiai kísérlete éli végóráit, amely sikerrel mérsékli a globalizáció káros hatásait.
- Csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mi magyarok és a világ is, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak: amikor nőnek a megélhetési költségek, csökken a bérek vásárlóereje, kevesebb marad hó végén a pénztárcában, fogynak a munkahelyek, nőnek a kisvállalkozások adóterhei, visszaszorul a legális gazdasági teljesítmény, és kiszélesedik a szürkezóna - tette hozzá.
(MNO)
