Szeptemberben még kétlépcsős, már októberben megkezdődő bérrendezést ígért Magyar Péter miniszterelnök az oktatásban dolgozó, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottaknak. Október végére azonban az ígéretből egy jövő januárra halasztott, átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedés lett, amelynek pontos tartalmát még a szakszervezetek sem ismerik. A Pedagógusok Szakszervezete nyíltan elégedetlenségének adott hangot, és számon kérte a kormányon a korábbi vállalásokat. A Tisza oktatáspolitikai ígéretei és a költségvetési valóság között máris látványos különbségek mutatkoznak.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) országos, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókat képviselő tagozata közleményben bírálta Magyar Péter 2027-es költségvetési bejelentését. A szervezet szerint a kormány által ismertetett béremelés elmarad attól, amit a munkavállalók évek óta követelnek, ráadásul a Tisza Párt korábbi ígéreteit sem teljesíti.
A szakszervezet különösen azt kifogásolja, hogy a szeptemberben meghirdetett kétlépcsős bérrendezés első szakaszának már október közepén meg kellett volna kezdődnie. Ehelyett a miniszterelnök október 19-én arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a dolgozók 2027 januárjától számíthatnak átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedésre. Az eredetileg meghirdetett 25 százalékos béremelés helyett így egy későbbi időpontban megvalósuló, eltérő tartalmú intézkedés körvonalazódik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett munkavállalók még mindig nem tudják pontosan, mennyivel emelkedik majd a fizetésük. A nettó keresetnövekedésről szóló kormányzati bejelentés ugyanis nem azonos a tényleges bruttó béremeléssel, a különbség pedig korántsem jelentéktelen.
Októberi béremelést ígértek, januári bejelentés lett belőle
Magyar Péter szeptember elején még arról beszélt, hogy a nevelő-oktató munkát segítő és technikai dolgozók bérrendezése két ütemben történik meg. Az első lépcsőt október közepére, a másodikat 2027. január elsejére helyezte kilátásba. Az elképzelést később Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is megerősítette.
A várakozásokhoz képest azonban október közepén elmaradt a béremelés. A kormány október 19-i bejelentésében már kizárólag a következő év elejétől érvényes keresetnövekedés szerepelt, az eredeti, kétlépcsős konstrukció pedig eltűnt a tervekből.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke találóan a jereváni rádió híreihez hasonlította a történteket. A kormány korábban 25 százalékos, még idén megkezdődő bérrendezést ígért, a most ismertetett változat viszont csak januártól, átlagosan 21,5 százalékos nettó növekedést helyez kilátásba. A különbség a dolgozók számára nagyon is kézzelfogható. Az elmaradt októberi emelés miatt az érintettek az év utolsó hónapjaiban sem jutnak hozzá ahhoz a többletjövedelemhez, amellyel a korábbi miniszterelnöki ígéret alapján számolhattak.
A 21,5 százalékos nettó emelés mögött adócsökkentés is van
A kormányzati bejelentés szerint a bérrendezés mintegy 76 ezer munkavállalót érint, akik átlagosan havi 51 ezer forinttal vihetnek majd haza többet. Ez első hallásra jelentős összegnek tűnik, a részletek azonban lényegesen árnyalják a képet. A kormány által ismertetett konstrukcióban a tényleges bruttó béremelés és a személyi jövedelemadó csökkentése egyaránt hozzájárulhat a nettó keresetek növekedéséhez. A minimálbéren foglalkoztatottak adóterhelése például a tervek szerint mérséklődne, ami a béremeléstől függetlenül is növelné a kézhez kapott összeget.
A szakszervezetek kifogása éppen erre irányul. Az átlagosan 21,5 százalékos nettó növekedésből nem állapítható meg, hogy a munkáltató ténylegesen mennyivel emeli meg az érintettek bruttó fizetését, és mekkora részt tesz ki a változásból az adójóváírás.
Ráadásul a dolgozók jelenlegi bére sem egységes. Vannak, akik minimálbért kapnak, mások garantált bérminimumot, illetve annak különböző kiegészítéseit. Az egyéni adókedvezmények szintén befolyásolhatják a nettó keresetet, ezért a bejelentett átlagos emelkedésből nem következik, hogy minden érintett ugyanakkora százalékos vagy forintösszegű növekedésre számíthat. A kormány kommunikációjában szereplő 21,5 százalék tehát egyelőre nem ad egyértelmű választ arra, mennyivel fog többet keresni januártól egy iskolatitkár, egy pedagógiai asszisztens vagy egy technikai munkatárs.
Egyeztetés helyett kész bejelentést kaptak a szakszervezetek
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a probléma nem merül ki a béremelés elhalasztásában és a korábban ígértnél alacsonyabb mértékben. A szervezet azt is kifogásolja, hogy a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a szakszervezetekkel a 2027-es költségvetési tervezet előkészítése során. A közlemény szerint ez nem kizárólag az oktatási ágazatot érinti. A munkavállalói érdekképviseletek más területeken sem kaptak megfelelő lehetőséget arra, hogy a tervezett intézkedésekről előzetesen tárgyaljanak a döntéshozókkal.
A szakszervezet úgy látja, hogy az érintett dolgozókat továbbra is teljes bizonytalanságban tartják. Október végén még mindig nem világos, pontosan milyen bértáblák, illetménykiegészítések és számítási szabályok alapján történik majd a januári bérrendezés.
Különösen visszás mindez annak fényében, hogy Magyar Péter korábban rendszeresen bírálta az előző kormányt az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések hiánya miatt. A Tisza a választási kampányban a társadalmi párbeszéd helyreállítását és a munkavállalói szempontok fokozott figyelembevételét ígérte. A szakszervezet most éppen ezeknek az elveknek az érvényesülését kéri számon.
A dolgozók kiszámítható bérrendszert szeretnének, nem újabb ígéreteket
A Pedagógusok Szakszervezete arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyszeri, tűzoltásszerű béremelés nem helyettesítheti a hosszú távú bérrendezést. Az oktatást segítő munkakörökben dolgozók évek óta olyan kiszámítható illetményrendszert követelnek, amely figyelembe veszi a szakmai tapasztalatot, a képzettséget és az előmenetelt.
Jelenleg sok esetben nem látható, milyen anyagi előrelépésre számíthat az, aki hosszabb ideje dolgozik a köznevelésben, vagy további képesítést szerez. A szakszervezet ezért egy átlátható, hosszú távon működő bértábla kialakítását tartaná szükségesnek.
A probléma súlyát növeli, hogy az iskolák működése ezeknek a munkavállalóknak a tevékenységétől is függ. A pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, laboránsok, rendszergazdák és más segítő munkatársak nélkül a mindennapi oktatási feladatok ellátása jelentősen nehezebbé válna. A kormány ugyanakkor továbbra sem ismertette részletesen, hogyan kívánja rendezni ezeknek a dolgozóknak a hosszú távú bérhelyzetét. A januárra meghirdetett intézkedés így egyelőre inkább átmeneti megoldásnak tűnik, mintsem egy átfogó életpálya- és bérrendezési program részének.
Lannert Judit iskolafejlesztést és további bérrendezést ígér
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a 2027-es költségvetés kiemelten foglalkozik az oktatásban dolgozók megbecsülésével, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával és az iskolai környezet korszerűsítésével.
A miniszter megerősítette, hogy a pedagógusbéreknek továbbra is el kell érniük a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, amelyet a kormány immár teljes egészében hazai költségvetési forrásból kíván finanszírozni. Emellett a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó segítő és technikai alkalmazottak keresetének emelését, valamint az egyetemi bérkülönbségek mérséklését is célul tűzték ki.
A kabinet közel tízmilliárd forintot fordítana hosszú távú iskolafejlesztési programjára, amelynek keretében tisztább mosdókat, korszerű tanulási tereket és felújított intézményeket ígérnek. Az iskolák felújítása természetesen fontos és indokolt feladat, a munkavállalók azonban érthetően külön kezelik az épületfejlesztést és a saját fizetésük rendezését. A korszerű tantermek nem pótolják az elmaradt béremelést, és a tiszta mosdó sem oldja meg annak a dolgozónak a megélhetési gondjait, aki hónapok óta a miniszterelnök által megígért illetménynövekedésre vár.
Az ellenzékből könnyebb volt ígérni, mint a kormányból teljesíteni
A mostani konfliktus különösen kellemetlen Magyar Péter számára, hiszen a kifogások ezúttal maguktól a munkavállalói érdekképviseletektől érkeznek. A Pedagógusok Szakszervezete nem politikai ellenfélként, hanem a képviselt dolgozók érdekeire hivatkozva kéri számon a korábbi vállalásokat.
A Tisza Párt a választások előtt határozott béremelési ígéretekkel fordult az oktatásban dolgozók felé. Szeptemberben a miniszterelnök már konkrét időpontokat is megjelölt, ezért az érintettek joggal számítottak arra, hogy októberben valóban megkezdődik a bérrendezés. Ehhez képest az első lépcső elmaradt, a második helyén pedig egy olyan nettó keresetnövekedés szerepel, amelynek egy része az adórendszer változásából adódhat.
A kormány természetesen hivatkozhat a költségvetési lehetőségekre és arra, hogy számos ágazatban egyszerre kellene rendeznie a hosszú évek alatt felhalmozódott bérfeszültségeket. Ez azonban nem magyarázza meg, miért hangzott el szeptemberben egy olyan, konkrét időpontokat tartalmazó ígéret, amelyet néhány héttel később már nem tudtak teljesíteni.
Az oktatást segítő dolgozók most nem újabb politikai jelszavakat várnak. Pontos számokat, kiszámítható bérrendszert és az elmaradt vállalások teljesítését szeretnék. A kormány pedig egyre nehezebben kerülheti meg a választ arra, hogyan lett a szeptemberben megígért, októberben kezdődő 25 százalékos bérrendezésből egy januárra halasztott, átlagosan 21,5 százalékos nettó emelkedés. Magyar Péter korábban azzal kampányolt, hogy az oktatásban dolgozók megbecsülése nem maradhat puszta ígéret. Most éppen azok kérik rajta számon ezt a vállalást, akiknek a helyzetén javítani ígért.
