Benjamin Netanjahu Likud pártja áll az izraeli parlamenti választás első helyén, és a szerda reggeli szavazatszámlálás alapján a miniszterelnök vezette politikai tömb is előnybe került. A győzelmi ünneplés azonban még korai: az eddig feldolgozott voksok alapján sem a jelenlegi kormányfő, sem legfőbb ellenfele, Gadi Eisenkot nem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel. A rendkívül magas választási részvétel, az arab pártok megerősödése és a két politikai tábor közötti éles szembenállás miatt Izraelre hosszadalmas koalíciós tárgyalások várhatnak.

Október 27-én parlamenti választásokat tartottak Izraelben, ahol több mint 77 százalékos részvételt regisztráltak, ami az elmúlt több mint két évtized egyik legmagasabb aránya. A kedden este nyilvánosságra hozott exit pollok még rendkívül szoros versenyt mutattak Benjamin Netanjahu és a korábbi vezérkari főnök, Gadi Eisenkot politikai tömbje között. A két oldal támogatottsága több mérés szerint gyakorlatilag azonos volt, miközben az arab pártok a korábbinál jóval több parlamenti mandátumra számíthattak.

A szerdára virradó éjszaka azonban változtak az erőviszonyok. A hivatalos szavazatszámlálás előrehaladtával a Likud növelte előnyét, és a reggeli adatok alapján már egyértelműen a legerősebb pártnak számított. A szavazatok több mint 60 százalékának feldolgozása után Netanjahu pártja 21 százalék körüli eredménnyel vezetett, míg Eisenkot Jasar nevű pártja valamivel több mint 16 százalékon állt.

Az izraeli sajtó legfrissebb mandátumbecslése szerint a Netanjahu mögött álló jobboldali és vallásos pártok összesen 56 képviselői helyre számíthatnak, az Eisenkothoz sorolt ellenzéki tömb 48 mandátumnál tart, az arab pártok pedig 16 helyet szerezhetnek. Ezek azonban továbbra is előzetes számítások, amelyek a hátralévő szavazatok feldolgozásával változhatnak.

A Likud vezet, de Netanjahunak legalább 61 képviselőre lenne szüksége

Az izraeli parlament, a kneszet 120 képviselőből áll, így a kormányalakításhoz legalább 61 mandátum szükséges. A jelenlegi becslések alapján Netanjahu pártszövetsége ettől öt képviselői helyre van, miközben ellenfelei önállóan még ennél is távolabb állnak a többségtől.

A Likud várhatóan 27 mandátumot szerezhet, ami a legnagyobb parlamenti frakciót jelentené. Gadi Eisenkot Jasar pártjának 21-22 helyet jeleznek a különböző becslések, míg a Naftali Bennett és Jair Lapid nevéhez köthető Bjahad, vagyis Együtt politikai szövetség 11-13 képviselőt küldhet a parlamentbe. A Demokraták, a Jiszráél Bejtenu, valamint a vallásos és jobboldali pártok ugyancsak jelentős szerepet játszhatnak a későbbi koalíciós egyeztetéseken.

Netanjahu a választás éjszakáján Jeruzsálemben állt támogatói elé, ahol arról beszélt, hogy a Likud az ország legerősebb pártja lesz. A miniszterelnök egy erős jobboldali kormány megalakítását sürgette, és elutasította egy olyan kabinet lehetőségét, amely az arab pártok parlamenti támogatásától függne.

Eisenkot ezzel szemben Tel-Avivban a politikai változás szükségességéről beszélt. A volt katonai vezető szerint a választók jelentős része új korszakot szeretne, és úgy értékelte, hogy a jelenlegi miniszterelnök elveszítette a társadalom egy részének bizalmát. A politikus ugyanakkor maga is nehéz koalíciós tárgyalások elé néz, hiszen az ellenzéki pártok között több alapvető politikai kérdésben jelentős nézeteltérések vannak.

Az arab pártok lehetnek a választás kulcsszereplői

A választás egyik legfontosabb fejleménye az arab pártok megerősödése. Az Egyesült Lista és a Raam a jelenlegi mandátumbecslések szerint együttesen 16 képviselői helyet szerezhet, ami számottevő növekedést jelentene a korábbi parlamenti jelenlétükhöz képest. A megerősödésük azért különösen fontos, mert a két nagy politikai tömb egyike sem rendelkezik önálló többséggel, így az arab pártok támogatása a kormányalakítás során meghatározóvá válhat, még akkor is, ha Netanjahu kifejezetten kizárta a velük való együttműködést.

Eisenkot és szövetségesei számára szintén érzékeny kérdés lenne egy ilyen megállapodás. Az ellenzéki tábor egyes szereplői korábban elzárkóztak az arab pártokkal kötött koalíciótól, mások viszont elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos parlamenti döntésekhez kívülről kérjenek támogatást. Ez elvileg akár kisebbségi kormány létrejöttét is lehetővé tehetné, bár a jelenlegi számok mellett ennek politikai feltételei egyelőre nem tisztázottak.

A katonák szavazatai még módosíthatják az eredményt

A szavazatszámlálás még nem ért véget, és az izraeli választási rendszer sajátosságai miatt a hátralévő voksoknak jelentős szerepük lehet a végső mandátumelosztásban. A katonák, bizonyos külföldön szolgáló állampolgárok és más speciális választói csoportok szavazatait külön eljárásban dolgozzák fel.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a katonai állomány választási részvétele megközelítette a 80 százalékot. Ezeknek a szavazatoknak a feldolgozása még változtathat az egyes pártok parlamenti eredményén, különösen azért, mert az izraeli választási rendszerben néhány tizedszázaléknyi eltérés is mandátumokat dönthet el.

A választás hivatalos végeredményének megállapítása után Isaac Herzog államfő konzultációt folytat a parlamentbe jutott pártok képviselőivel, majd megbízást ad a kormányalakításra annak a politikusnak, akit a legalkalmasabbnak tart a parlamenti többség megszerzésére. Ez nem feltétlenül a legtöbb szavazatot szerző párt vezetője, hiszen Izraelben a koalíciós támogatás megszerzése legalább olyan fontos, mint az első helyezés.

A választás különösen jelentős politikai és biztonságpolitikai időszakban zajlott. A 2023. október 7-i Hamász-támadás, az azt követő háborúk, az Iránnal kialakult konfliktus és Netanjahu vezetésének megítélése mélyen megosztotta az izraeli társadalmat. A választási kampányban a biztonságpolitika, a kormányzati felelősség és az ország jövőbeli irányvonala egyaránt meghatározó kérdés volt.

A szerdai részeredmények tehát a Likud és Benjamin Netanjahu előnyét mutatják, de az izraeli választás politikai végeredménye továbbra sem dőlt el. A parlamenti többség hiánya miatt a következő napokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a pártok milyen együttműködésre hajlandók, és melyik politikai vezető tud legalább 61 képviselőt maga mögé állítani. Az izraeli választók leadták szavazataikat, a kormányalakításért folyó politikai küzdelem azonban csak most kezdődik.