Nyilvánosságra került a Tisza-kormány és Karácsony Gergely közötti megállapodás tervezete, amely alapjaiban alakítaná át Budapest közösségi közlekedésének irányítását. Az állam 50 százalékos tulajdonrészt szerezne a BKK-ban, a döntéseket pedig ezentúl közösen kellene meghoznia a kormánynak és a fővárosnak. Vitézy Dávid közlekedési miniszter így közvetlen beleszólást kapna a budapesti közlekedésszervezésbe, miközben Karácsony Gergely elveszítené a főváros eddigi önálló tulajdonosi döntési lehetőségét. A nagy pénzügyi mentőakciónak tehát komoly ára lehet.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 1-jén állapodott meg arról, hogy a Tisza-kormány beszáll a Budapesti Közlekedési Központba. A Portfolio által ismertetett szerződéstervezet szerint az Országos Közlekedési Központ 1980 új részvényt vásárolna 1,98 milliárd forintért, ezzel az állam és Budapest egyenlő tulajdonossá válna. Az új társaság 2027. január 1-jétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ néven működne tovább, és a fővárosi járatok mellett a HÉV-ek, az elővárosi buszok, valamint egyes vasúti járatok szervezését is átvenné.

Az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a BKK minden közgyűlési határozatához mindkét tulajdonos jóváhagyása szükséges lenne. A hattagú igazgatóságba három tagot a főváros, hármat a kormány delegálna, az igazgatósági és felügyelőbizottsági elnöki posztokat pedig évente váltogatnák. Amennyiben a felek képtelenek megegyezni, Karácsony Gergelynek és Vitézy Dávidnak személyesen kellene rendeznie a vitát. Vagyis a budapesti közlekedés fontos döntései könnyen politikai alkudozások tárgyává válhatnak.

A megállapodás előzménye Budapest súlyos pénzügyi helyzete. A Tisza-kormány 120 milliárd forintos egyszeri támogatással segítette ki a fővárost, amely cserébe elállt a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereitől, vállalta működési kiadásainak 20 milliárdos csökkentését, és elfogadta egy kormányzati költségvetési felügyelő jelenlétét. A mostani BKK-megállapodás újabb jelentős átalakítást hozhat a fővárosi önállóságban.

Fele-fele tulajdon, közös döntések, garantált vitalehetőség

A tervezet szerint az állam és a főváros egyenlő arányban finanszírozná a BKK bevételekkel nem fedezett, indokolt működési költségeit. A 2027-re korábban ismertetett számítások alapján ez fejenként mintegy 170 milliárd forintos hozzájárulást jelentene. A szerződés azt is rögzítené, hogy a finanszírozás nominális összege nem csökkenhet az előző évhez képest.

Ez első hallásra pénzügyi biztonságot jelenthet, ám a részletekben már komoly bizonytalanságok rejlenek. A nyilvánosságra került szöveg nem határozza meg kellő pontossággal, mi számít indokolt költségnek, így később vita alakulhat ki arról, mely kiadásokat kell közösen finanszírozni. A tervezet hatékonysági megtakarításokat is előírna, miközben a döntésekhez mindkét tulajdonos beleegyezése szükséges. Ha pedig a kormány és a főváros másként képzeli el a takarékoskodást, könnyen patthelyzet alakulhat ki.

Karácsony Gergely korábban évekig azzal indokolta Budapest nehézségeit, hogy a kormány elvonja a főváros pénzét, most viszont saját maga terjeszti a közgyűlés elé azt a konstrukciót, amelyben az állam a város legfontosabb közlekedésszervező társaságának felét megszerezheti.

Vitézy régi terve valósulhat meg, a budapestiek pedig majd meglátják, hogyan működik

Vitézy Dávid régóta szorgalmazza a fővárosi és az agglomerációs közlekedés egységesítését. Szakmai szempontból ennek lehetnek előnyei, hiszen a HÉV-ek, az elővárosi vonatok és a budapesti járatok összehangolása ma is sok kívánnivalót hagy maga után. Csakhogy a közös közlekedésszervezéshez olyan működőképes irányításra lenne szükség, amelyben a döntések nem akadnak el a tulajdonosok vitáin.

A közlekedési miniszter most olyan befolyást szerezhet a BKK fölött, amelynek révén a kormány jóváhagyása nélkül a főváros nem hozhatja meg a társaság legfontosabb döntéseit. Ha a rendszer működik, a sikert Karácsony és Vitézy közösen ünnepelheti. Ha viszont megrekednek a fejlesztések, egymásra mutogathatnak, miközben az utasok ugyanúgy várják a késő buszt vagy a kimaradó járatot.

A Fővárosi Közgyűlés október 30-án, pénteken tárgyalja az előterjesztést, az új rendszernek pedig már január elsején el kellene indulnia. Az átálláshoz még számos szerződést és jogszabályt kell módosítani, így a határidő meglehetősen szoros.

Karácsony Gergely pénzügyi segítségért cserébe kész megosztani a BKK irányítását a Tisza-kormánnyal, Vitézy Dávid pedig végre megvalósíthatja régi közlekedésszervezési elképzelését. A budapestieknek marad a remény, hogy a két politikus a közös igazgatóságban gyorsabban jut majd dűlőre, mint ahogyan eddig a főváros közlekedési problémáit sikerült megoldaniuk. Mert a busz attól még nem érkezik pontosabban, hogy már két gazdája van.