Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a vasárnapi brazil elnökválasztás második fordulóját, ellenfele, Flávio Bolsonaro azonban nem ismeri el a vereségét, és bírósági úton akarja elérni a választás érvénytelenítését. A brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája ugyanis a szavazás utolsó perceiben két órával meghosszabbította a voksolást, miközben az ország egyes részein már lezárták az urnákat. A döntés zavart okozott a szavazatszámlálásban, és komoly jogi vitát indított el. Lula végül több mint 4,4 millió szavazatos előnnyel győzött, Brazília azonban a választás után is mélyen megosztott maradt.

Brazíliában vasárnap, október 25-én tartották az elnökválasztás második fordulóját, amelyen a hivatalban lévő baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva és a jobboldali Flávio Bolsonaro, Jair Bolsonaro volt államfő fia mérkőzött meg egymással. A választási hatóság hétfőre virradóra kihirdetett eredménye szerint Lula 64 256 232 szavazatot, azaz 51,79 százalékot szerzett, míg Flávio Bolsonaróra 59 826 041 választópolgár, a szavazók 48,21 százaléka voksolt. A két jelölt között így pontosan 4 430 191 szavazat volt a különbség.

A brazil Legfelsőbb Választási Bíróság, a TSE az eredményt hivatalosan kihirdette, Lula pedig ezzel történelmet írt: ő lett az első politikus, aki a modern brazil demokráciában úgy tudta megnyerni az elnökválasztás második fordulóját, hogy az első fordulóban még ellenfele végzett az élen. A részvétel rendkívül magas volt, a több mint 158 millió választásra jogosult állampolgár közül mintegy 128,2 millióan járultak az urnákhoz.

Csakhogy a szavazás lezárása korántsem zajlott zavartalanul. A vasárnapi események nyomán a brazil elnökválasztás körül olyan jogi vita alakult ki, amelynek következményei még a következő napokban is napirenden maradhatnak.

Az utolsó percekben hosszabbították meg a szavazást

A választási botrány középpontjában Cristiano Zanin, a brazil legfelsőbb bíróság bírájának döntése áll. A voksolás napján több térségből, különösen Bahia államból és São Paulóból érkeztek beszámolók arról, hogy a választópolgárok közlekedési problémák miatt nem tudják megfelelő időben megközelíteni a szavazóhelyiségeket. A tömegközlekedés fennakadásai, a hosszú várakozási idők és egyes helyeken a rossz időjárás miatt mindkét elnökjelölt kampánystábja kezdeményezett hosszabbítást az érintett területeken.

Zanin bíró nem sokkal a hivatalos, 17 órás zárás előtt úgy döntött, hogy a szavazás időtartamát 19 óráig meg kell hosszabbítani. A helyzetet azonban bonyolította, hogy a döntés kihirdetésekor számos szavazókörben már lezárták az elektronikus urnákat, és megkezdődött az eredmények feldolgozása. A bírósági határozatot ezért később pontosítani kellett: végül csak azokban a szavazóhelyiségekben folytatódhatott a voksolás, amelyek az eredeti záráskor még nyitva voltak.

A rendkívüli intézkedés miatt a választási hatóság átmenetileg felfüggesztette a szavazatok összesítését. A brazil választási rendszerben ez szokatlan helyzetet eredményezett, hiszen az elektronikus szavazás lezárása és az eredmények közzététele általában gyorsan történik. A választási hatóság elnöke, Kassio Nunes Marques később maga is elismerte, hogy a szavazás közben elrendelt hosszabbítás jelentős technikai és szervezési nehézségeket okozott.

Bolsonaro: menet közben változtatták meg a szabályokat

Flávio Bolsonaro a hivatalos eredmény kihirdetése után közölte, hogy nem fogadja el Lula győzelmét, és jogi eljárást kezdeményez a választás megsemmisítése érdekében. A 45 éves szenátor szerint a szavazás meghosszabbítása sértette a választópolgárok közötti egyenlőség elvét, mivel az ország különböző pontjain nem azonos feltételek mellett ért véget a voksolás.

Bolsonaro különösen azt kifogásolta, hogy a döntést Cristiano Zanin hozta meg, aki korábban Lula ügyvédjeként is dolgozott, mielőtt a jelenlegi elnök 2023-ban kinevezte a legfelsőbb bíróság tagjává. A jobboldali jelölt szerint rendkívül aggályos, hogy egy ilyen előzményekkel rendelkező bíró az utolsó pillanatban módosította a választási eljárás menetét.

A szenátor azt is felvetette, hogy azokban a körzetekben, ahol az urnákat már lezárták, a választópolgárok nem élhettek ugyanazzal a meghosszabbított lehetőséggel, mint a tovább működő szavazóhelyiségekben. Érvelése szerint ez olyan egyenlőtlen helyzetet teremtett, amelynek tényleges választási hatását utólag már nem lehet pontosan megállapítani.

A történethez ugyanakkor hozzátartozik, hogy Bolsonaro saját kampánystábja is kért hosszabbítást egyes, elsősorban déli és délkeleti térségekben a rossz időjárás miatt. A két kampány tehát egyaránt kezdeményezett rendkívüli intézkedést, a vita elsősorban annak országos alkalmazásáról, időzítéséről és a már lezárt urnák kezeléséről alakult ki.

A választási hatóság mindenesetre érvényesnek tekinti az eredményt, és egyelőre nem született olyan bírósági határozat, amely megsemmisítené a vasárnapi voksolást.

Történelmi fordítás: Bolsonaro nyerte az első fordulót, Lula a másodikat

A választás politikai jelentőségét növeli, hogy az első forduló után egészen más eredmény körvonalazódott. Október 4-én Flávio Bolsonaro a szavazatok több mint 47 százalékával végzett az élen, míg Lula megközelítőleg 45 százalékot szerzett. A második forduló előtti három hétben azonban a baloldali elnök jelentős mozgósításba kezdett, különösen a nagyvárosokban és az internetes közösségi felületeken.

Lula kampánya a szociális programokra, a szegénység csökkentésére és az állami támogatások megőrzésére helyezte a hangsúlyt. Bolsonaro ezzel szemben a közbiztonságot, a gazdasági problémákat és a konzervatív társadalompolitikai elképzeléseket állította programja középpontjába. A választás így nem egyszerűen két politikus személyéről, hanem Brazília gazdasági és társadalmi irányvonaláról is szólt.

A kampányban meghatározó tényező volt Jair Bolsonaro korábbi elnök személye is. Az idősebb Bolsonaro a 2022-es választási veresége után politikai és jogi konfliktusok sorozatába került, később pedig az ellene indított államcsínyügyben hosszú szabadságvesztésre ítélték. Fia politikai szerepvállalása ezért egyben a Bolsonaro-féle konzervatív tábor folytatását is jelentette.

Lula mostani győzelmével negyedik elnöki ciklusára készülhet. A korábbi fémmunkásból és szakszervezeti vezetőből lett politikus először 2003-ban került az ország élére, majd 2007-ben újabb mandátumot kezdett. Hosszabb politikai szünet után 2023-ban tért vissza az elnöki hivatalba, most pedig 2030 végéig folytathatja a kormányzást.

A parlament jobboldali többsége komoly kihívás lesz Lula számára

Bár Lula megnyerte az elnökválasztást, a brazil politikai erőviszonyok korántsem rendeződtek. Az ország kongresszusában erős jobboldali és konzervatív képviselet alakult ki, Flávio Bolsonaro Liberális Pártja pedig a legjelentősebb parlamenti szereplők közé tartozik. Az újraválasztott elnöknek így számos fontos kérdésben olyan törvényhozással kell együttműködnie, amelynek jelentős része politikai ellenfeleihez kötődik.

A gazdasági helyzet sem könnyíti meg a következő ciklust. Brazília jelentős államadóssággal, költségvetési nehézségekkel és tartós társadalmi különbségekkel küzd. A befektetők ráadásul idegesen fogadták az eredményt: a Reuters beszámolója szerint a brazil pénzügyi piacokon hétfőn komoly árfolyammozgások következtek be, miközben a gazdasági szereplők Lula következő ciklusának költségvetési következményeit mérlegelték.

Nemzetközi szinten is figyelemre méltó a választás eredménye. Lula győzelmét több európai és latin-amerikai vezető, valamint Oroszország és Kína is üdvözölte. Donald Trump amerikai elnök kormányzata ezzel szemben a választási kampány során a Bolsonaro család politikai visszatérését támogatta, és az eredmény kihirdetését követően Washington részéről egyelőre nem érkezett azonnali gratuláció.

A választás véget ért, a politikai küzdelem nem

Flávio Bolsonaro bejelentése új fejezetet nyithat a brazil politikai konfliktusban. A jobboldali jelölt az eredmény megsemmisítését kívánja elérni, ehhez azonban jogi eljárásra és olyan bírósági döntésre lenne szükség, amely megállapítja a választás eredményét érintő szabálytalanság következményeit. A több mint 4,4 millió szavazatos különbség miatt a jogorvoslat eredménye különösen nagy jelentőségű kérdés lesz.

A brazil választási hatóság elnöke és az ország legfontosabb közjogi intézményeinek vezetői elismerték Lula győzelmét. Az elnökválasztás jogi lezárásához azonban hozzátartozhatnak a vesztes jelölt által kezdeményezett eljárások is, amelyekben a bíróságoknak a kifogásolt döntések jogszerűségét kell vizsgálniuk.

A vasárnapi voksolás tehát két, egymástól különböző eredményt hozott. Az urnáknál Lula da Silva győzött, a politikai megosztottság azonban változatlanul megmaradt. A brazil társadalom közel fele Flávio Bolsonaróra szavazott, és az ország következő éveit alapvetően meghatározhatja, miként sikerül kezelni a választás körüli jogi vitákat, valamint az elnök és a jobboldali kongresszusi erők közötti konfliktusokat.