Nem bizonyult elegendőnek egy közönségszavazáson elnyert díj ahhoz, hogy az Aldi Magyarország legjobb akcióit és legszélesebb választékát hirdesse. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az áruházlánc reklámjai alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, ezért 123 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra. A döntés különösen érdekes annak fényében, hogy a kereskedelmi lánc egy mindössze néhány résztvevős közönségszavazás eredményével próbálta igazolni országos piacelsőségét.

A Gazdasági Versenyhivatal 2025 augusztusában indított vizsgálatot az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt. ellen, miután az üzletlánc március 19-től két hangzatos reklámszlogennel népszerűsítette kínálatát. A „Legszélesebb választék!” és a "Legjobb akciók!" kijelentésekkel a vállalat azt sugallta a vásárlóknak, hogy versenytársainál több terméket, illetve kedvezőbb árengedményeket kínál.

Az Aldi állításainak alapjául a Nők Lapja Food Awards 2024-es versenyén elnyert első helyezések szolgáltak, a GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy a díjak nem jelentettek objektív bizonyítékot az áruházlánc teljes magyarországi kiskereskedelmi piacra vonatkozó elsőségére.

Egy közönségdíjból országos piacelsőség?

A versenyhatóság szerint a probléma gyökere az volt, hogy a vásárlói véleményeken alapuló díj és az Aldi reklámjaiban megfogalmazott állítások nem ugyanazt jelentették. A Nők Lapja pályázatának érintett kategóriáiban ugyanis rendkívül kevés vállalkozás indult, a közönségszavazás pedig nem tekinthető a teljes piacot lefedő, objektív összehasonlításnak.

A választék szélességéről szóló kategóriában például az Aldi mindössze egy másik üzletlánccal versenyzett. A szavazók tehát két szereplő közül választhattak, miközben a későbbi reklámok már azt a benyomást kelthették, hogy az Aldi valamennyi magyarországi versenytársát megelőzi.

Hasonló probléma merült fel a "Legjobb akciók!" szlogennel is. A GVH szerint a kijelentést a fogyasztók úgy érthették, hogy az Aldi kínálja a legnagyobb árengedményeket, ezt azonban a vállalat nem támasztotta alá megfelelő, aktuális piaci adatokkal. A hivatal hangsúlyozta, hogy egy kereskedelmi vállalkozás akkor használhat a piacelsőségére utaló reklámállításokat, ha azok igazolására már a hirdetés közzétételekor rendelkezik megfelelő bizonyítékokkal. Egy szubjektív közönségszavazás eredménye önmagában erre nem elegendő.

A Lidl is milliós bírságot kapott hasonló reklám miatt

A GVH végül az Aldi reklámkampányának költségeiből kiindulva 123 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot állapított meg. A vállalat az eljárás megindítását követően felhagyott a kifogásolt állítások használatával, és módosította reklámújságjainak tartalmát.

Nem ez az első eset, hogy egy nagy nemzetközi diszkontlánc piacelsőséget hirdető szlogenje miatt avatkozik be a magyar versenyhatóság. A Lidl korábban azt állította magáról, hogy Magyarország legolcsóbb élelmiszerlánca, ezt azonban szintén nem tudta a GVH által elvárt módon igazolni. Az ügyben 2026 augusztusában, egy megismételt eljárás végén 48 millió forintos bírságot szabtak ki.

A két ügy közös tanulsága, hogy a kereskedelmi reklámokban használt felsőfokú jelzők nem pusztán ártalmatlan marketingfogások. A "legolcsóbb", a "legjobb" vagy a "legszélesebb választék" olyan állítások, amelyek érdemben befolyásolhatják a vásárlók döntéseit, ezért bizonyításuk a hirdető vállalkozás felelőssége.

A mostani határozat ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az Aldi akciói szükségszerűen rosszabbak lennének a versenytársak ajánlatainál. A GVH azt állapította meg, hogy a vállalat nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal az általános piacelsőséget hirdető kijelentések alátámasztására.

A 123 milliós büntetés egyértelmű figyelmeztetés a kereskedelmi láncoknak: a vásárlók bizalmát hangzatos reklámokkal meg lehet nyerni, de ha valaki országosan a legjobbnak nevezi magát, azt bizonyítania is kell. Különösen akkor, ha a nagybevásárlásoknál minden forint számít.