Már a Paks II. atomerőmű teljes leállásának lehetőségéről beszél Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója. A vállalat vezetője szerint a Magyar Péter vezette kormány hónapok óta nem ad egyértelmű választ a beruházás jövőjével kapcsolatos megkeresésekre, miközben a Roszatom továbbra is kész lenne megépíteni a két új reaktorblokkot. A helyzetet tovább élezi, hogy a Reuters értesülése szerint a magyar kabinet már alternatív kivitelezőket kereshet. A több mint 12 milliárd eurós beruházásból eddig több mint kétmilliárd eurót költöttek el, egy esetleges szerződésbontás pedig súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járhat.

Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg október 23-án Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója. Az Izvesztyija című orosz lapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy jelenleg nincs közvetlen párbeszéd a magyar kormánnyal a Paks II. atomerőmű építésének folytatásáról, annak ellenére, hogy az orosz fél már több alkalommal hivatalosan is jelezte tárgyalási szándékát. A vállalatvezető szerint a bizonytalanság odáig jutott, hogy immár a beruházás teljes leállítása sem zárható ki. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor Magyarország jövőbeli villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet szánnak a két új paksi blokknak.

"Mivel a magyar kormány részéről semmilyen konkrét jelzés nem érkezett, jelenleg nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a projekt vagy újabb lendületet kap, vagy teljesen leáll" - fogalmazott Lihacsov.

A Roszatom vezetője hangsúlyozta, hogy vállalata többször jelezte együttműködési készségét, de a kormányzati megkeresésekre nem érkezett válasz. A nyilatkozat különösen azért figyelemre méltó, mert az orosz társaság mindeddig következetesen az építkezés folytatása mellett foglalt állást, és korábban még azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi kormányváltás nem befolyásolta a munkálatok menetét.

A Roszatom már a bírósági eljárások lehetőségét is felvetette

Lihacsov szerint az orosz vállalat továbbra sem kívánja feladni a beruházást, és elsődleges célja változatlanul az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megépítse az erőművet. A vezérigazgató ugyanakkor a szerződéses felelősség és az esetleges bírósági eljárások kérdését is megemlítette. Úgy fogalmazott, nem az a céljuk, hogy bíróság előtt rendezzék a partnerek gazdasági felelősségét, hanem az, hogy folytatódhasson az építkezés. Ez a kijelentés világosan jelzi, hogy egy esetleges szakítás nem pusztán politikai döntés lenne, hanem jelentős pénzügyi következményekkel járó szerződéses konfliktussá is válhatna.

Az orosz fél álláspontja szerint a jelenlegi megállapodások továbbra is érvényesek, a vállalat pedig nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásának szándékáról. A Roszatom közlése alapján az építkezés az elfogadott ütemterv szerint halad, miközben Oroszországban párhuzamosan folytatódik a két új blokkhoz szükséges legfontosabb berendezések gyártása. Lihacsov október 16-án még arról számolt be, hogy Magyarország változatlanul kifizeti az elvégzett munkákat, a 2026-ra jóváhagyott gyártási program értéke pedig megközelíti a 410 millió eurót.

A pénzügyi kockázatok különösen jelentősek. A beruházás eredetileg meghatározott költségvetése 12,5 milliárd euró volt, amelyből tízmilliárd eurót orosz államközi hitel finanszírozna. A Reuters október 21-i összesítése szerint a projekt magyarországi költségei februárig már meghaladták a kétmilliárd eurót, ebből hozzávetőleg 1,1 milliárd eurót fizettek ki közvetlenül a Roszatomnak. Amennyiben a magyar kormány felmondaná vagy alapvetően átalakítaná a szerződést, tisztázni kellene a már kifizetett összegek, az elkészült berendezések, a folyamatban lévő munkák és az esetleges kártérítési igények sorsát is.

A Reuters szerint már más kivitelezőket kereshet a magyar kormány

A Roszatom vezetőjének nyilatkozatát két nappal korábban egy másik jelentős fejlemény előzte meg. A Reuters október 21-én két, az ügyre rálátó forrására hivatkozva arról számolt be, hogy a Magyar Péter vezette kabinet mérlegeli az orosz vállalat leváltását a Paks II. projekt fővállalkozói szerepéből, és már megkezdhette az alternatív beszállítók lehetőségeinek feltérképezését. A hírügynökség egyik forrása szerint a felülvizsgálat során minden forgatókönyvet mérlegelnek, beleértve a Roszatom teljes lecserélését is. Egy másik forrás arról beszélt, hogy a kormány továbbra is szükségesnek tartja a paksi bővítést, de lehetőség szerint más kivitelezővel valósítaná meg.

A beruházás megrendelője, a Paks II. Zrt. október 22-én közleményben reagált a sajtóértesülésekre. A társaság hangsúlyozta, hogy a projekt átfogó szakmai felülvizsgálata jelenleg is tart, és a beruházás jövőjéről még nem született döntés. A vállalat visszautasította, hogy a felülvizsgálatot végző szakértőktől bármilyen végleges következtetés kiszivároghatott volna. A Reuters értesülései és a Paks II. Zrt. közlése tehát eltérő képet adnak a kormányzati szándékokról, abban azonban nincs vita, hogy a projekt sorsa továbbra is nyitott.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábban azt közölte, hogy a Paks II. felülvizsgálata várhatóan 2026 végére vagy 2027 elejére zárulhat le. A vizsgálat műszaki, jogi és pénzügyi szempontokra egyaránt kiterjed, és az is kérdés, hogy az eredeti beruházási konstrukció hosszú távon fenntartható-e. Magyar Péter már augusztusban jelezte, hogy a kormány a felülvizsgálat eredményétől teszi függővé a fővállalkozó esetleges lecserélését. Akkor a beruházás költségeivel és a hűtőrendszerrel kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg.

Már megkezdődött az építkezés, a berendezések gyártása is folyamatban van

Paks II. nem csupán előkészítés alatt álló beruházás. A 2014-ben megkötött magyar–orosz megállapodás alapján két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomreaktor épülne a jelenlegi paksi erőmű szomszédságában. A magyar atomenergia-hatóság 2022-ben kiadta a szükséges létesítési engedélyt, 2026 februárjában pedig megtörtént az első betonöntés az ötödik blokk reaktorépületének alapozásánál. A projekt tehát már abba a szakaszba lépett, amelyben az építési munkák és a berendezések gyártása jelentős összegeket emésztenek fel.

Egy ilyen állapotban lévő atomerőmű-beruházás fővállalkozójának lecserélése rendkívül összetett feladat. Nem elegendő egyszerűen egy új szerződést kötni valamelyik nyugati vagy ázsiai vállalattal, hiszen tisztázni kellene, ki vállalja a felelősséget a már elkészült tervelemekért, az orosz technológiára épülő rendszerekért, a folyamatban lévő gyártásért és az engedélyezési dokumentációért. Egy kivitelezőváltás újabb engedélyezési eljárásokat, szerződésmódosításokat és költséges műszaki egyeztetéseket tehetne szükségessé. A beruházásban eddig részt vevő magyar vállalkozások és beszállítók számára ugyancsak bizonytalanságot jelentene egy teljes irányváltás.

A projekt jogi környezetét tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió Bírósága 2025-ben megsemmisítette az Európai Bizottság Paks II.-höz kapcsolódó korábbi állami támogatási jóváhagyását. A beruházás szerződéses és engedélyezési helyzete tehát már a mostani kormányzati felülvizsgálat előtt sem volt egyszerű, az esetleges fővállalkozóváltás pedig további kérdéseket vetne fel. A finnországi Hanhikivi atomerőműprojekt példája is mutatja, milyen súlyos jogvitákhoz vezethet egy Roszatommal kötött nukleáris szerződés felmondása: a finn fél 2022-ben megszüntette az együttműködést, a felek között pedig ezt követően hosszan elhúzódó jogi konfliktus alakult ki.

Mi lesz Magyarország energiaellátásával, ha elmarad a két új blokk?

A paksi bővítés jövője nem kizárólag a beruházásban részt vevő vállalatok ügye. A jelenlegi Paksi Atomerőmű négy reaktora Magyarország villamosenergia-termelésének meghatározó részét biztosítja, az új blokkokat pedig eredetileg azért tervezték, hogy hosszú távon is rendelkezésre álljon jelentős mennyiségű, az időjárástól függetlenül termelhető áram. A két új reaktor együttesen 2400 megawattal növelné a hazai nukleáris kapacitást, ami a következő évtizedekben alapvetően befolyásolhatná Magyarország energiatermelését és importigényét.

A kérdés különösen érzékeny a 2026-os nyári energiaválság után. Az alacsony dunai vízállás és a rendkívüli hőség ismét ráirányította a figyelmet a paksi blokkok hűtésének nehézségeire, miközben a villamosenergia-igény hosszabb távon további növekedés elé nézhet. A Tisza-kormány már vizsgálja a jelenleg működő négy reaktor üzemidejének további, akár húszéves meghosszabbítását, de ez nem helyettesíti automatikusan a tervezett új kapacitások megépítését. A meglévő blokkok jövője, Paks II. megvalósítása és a megújuló energiaforrások fejlesztése egymással összefüggő stratégiai döntések.

Kapitány István a héten Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjével is tárgyalt a magyar energiastratégia átalakításáról. A megbeszélésen a napenergia, a szélenergia, az energiatárolás és a villamosenergia-hálózat korszerűsítése egyaránt napirenden szerepelt. Az energiaátállás azonban megfelelő tartalék kapacitások és kiszámítható alaptermelés nélkül újabb ellátásbiztonsági kockázatokat teremthet. Éppen ezért különösen fontos lenne pontosan tudni, milyen szerepet szán a kormány a jövőben a nukleáris energiának, és milyen konkrét beruházási terv lépne Paks II. helyébe, ha az eredeti konstrukciót feladnák.

Milliárdok, szerződések, évtizedek: a kormánynak választ kell adnia

A Roszatom pénteki nyilatkozata után a magyar kormány előtt több olyan kérdés áll, amelyre nem elegendő általános energiapolitikai célkitűzésekkel válaszolni. Tisztázni kell, hogy pontosan milyen állapotban van a beruházás felülvizsgálata, miért nem indult érdemi egyeztetés az orosz fővállalkozóval, mennyibe kerülne egy esetleges szerződésbontás, és milyen határidővel tudna egy másik vállalat bekapcsolódni az építkezésbe. Ugyancsak fontos kérdés, mi történne a már kifizetett összegekkel, az Oroszországban gyártott berendezésekkel és az eddig megkötött alvállalkozói szerződésekkel.

A Paks II. körüli bizonytalanság immár nem csupán politikai vita, hanem konkrét pénzügyi és energetikai kockázat.

Magyarország egyik legnagyobb beruházásáról van szó, amelynek sorsa évtizedekre befolyásolhatja az ország villamosenergia-ellátását és a gazdaság működését. Alekszej Lihacsov most nyíltan kimondta, hogy az erőmű teljes leállítása is lehetséges, miközben a Roszatom továbbra is a folytatásban érdekelt. A Tisza-kormánynak ezért előbb-utóbb világos választ kell adnia arra, hogy meg akarja-e építeni az új paksi blokkokat, kivel kívánja megvalósítani a beruházást, és milyen árat kellene fizetni egy esetleges irányváltásért.

A tét nem kevesebb, mint Magyarország egyik legfontosabb energetikai beruházásának jövője. A már elköltött milliárdok, a hosszú távú energiaellátás és a nemzetközi szerződések sorsa egyaránt attól függ, milyen döntést hoz Magyar Péter kormánya a következő hónapokban.