Teljesen átalakíthatja a Paks II. atomerőmű-beruházást a Tisza-kormány. A Reuters két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország már a Roszatom leváltásának lehetőségét vizsgálja, és alternatív kivitelezőkkel is megkezdődött a kapcsolatfelvétel. A döntésnek azonban súlyos ára lehet: a 12,5 milliárd eurós beruházásra eddig több mint kétmilliárd eurót költött az ország, és egy szerződésbontás további pénzügyi, jogi és műszaki problémákat okozhat. Az orosz vállalat már reagált is: közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásáról, és nem látja annak jogi alapját.

A Reuters október 21-i értesülése szerint Magyar Péter kormánya még 2026 végén vagy 2027 elején dönthet a Paks II. beruházás jövőjéről. A felülvizsgálat során valamennyi lehetőséget mérlegelik, beleértve azt is, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalatot teljesen lecserélik a projekt fővállalkozói szerepében.

A hírügynökség egyik, a kormányzathoz közel álló forrása szerint a kabinet egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van az új atomerőműre, de azt nem feltétlenül a Roszatomnak kellene megépítenie.

Ez jelentős fordulat lenne a 2014-ben megkötött magyar–orosz megállapodáshoz képest, amelynek alapján két új, egyenként 1200 megawattos reaktor épülne Pakson. A beruházást az Orbán-kormány az ország hosszú távú energiaellátásának biztosításával és az áramimport-függőség mérséklésével indokolta.

Több mint kétmilliárd eurót már elköltöttek, a szerződésbontás ára még ismeretlen

A projekt eredeti költségvetése 12,5 milliárd euró volt, amelynek finanszírozásában az orosz állami hitel meghatározó szerepet kapott. A Reuters szerint az első beton 2026. februári kiöntéséig Magyarország már több mint kétmilliárd eurót fordított a beruházásra, ebből mintegy 1,1 milliárd eurót fizetett ki közvetlenül a Roszatomnak.

Egy esetleges kivitelezőváltás ezért nem pusztán annyit jelentene, hogy az orosz vállalat helyett egy másik cég folytatja az építkezést. A már elkészült tervek, engedélyek, megrendelt berendezések és szerződéses kötelezettségek sorsát is rendezni kellene. A Roszatom leváltása akár az eddigi kifizetések egy részének elvesztésével, szerződéses követelésekkel és újabb késedelmekkel járhat. Hogy mindez pontosan mennyibe kerülne az országnak, egyelőre nem tudni.

A beruházás ráadásul már így is jelentős csúszásban van, az eredeti szerződést ötször módosították, és egy hatodik módosítást is előkészítettek, amelyet végül nem írtak alá.

A Roszatom visszaszólt: nem látják a szerződés felmondásának jogi alapját

Az orosz állami vállalat a Reuters megkeresésére közölte, hogy továbbra is a magyar megrendelővel egyeztetett ütemterv alapján dolgozik, és folyamatban van az új blokkok főberendezéseinek gyártása. A Roszatom hangsúlyozta, hogy nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásának szándékáról, és álláspontja szerint nincs jogilag megalapozott indok egy ilyen lépésre.

A Tisza-kormány részéről a Reuters megkeresésére nem érkezett azonnali hivatalos válasz, így egyelőre nem világos, hogy a kabinet milyen feltételekkel, milyen alternatív kivitelezővel és mekkora többletköltséggel képzelné el az esetleges váltást.

Az orosz fővállalkozó lecserélése ugyanakkor enyhíthetné a beruházás geopolitikai és szankciós kockázatait. A Roszatom jelenleg nem áll átfogó uniós szankciók alatt, a projekt körül azonban évek óta jogi és politikai viták zajlanak. További nehézséget jelent, hogy az Európai Unió Bírósága 2025-ben megsemmisítette a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatás korábbi uniós jóváhagyását.

Az atomerőműre szükség van, de ki építi meg, és mennyiért?

Magyarország energiaellátása szempontjából Paks II. továbbra is kulcsfontosságú beruházás. Az atomenergia jelentős mennyiségű, időjárástól független villamos energiát biztosíthat, miközben az ország importfüggőségét is csökkentheti. A kormány ezért a Reuters szerint nem elsősorban az atomenergia elvetésén gondolkodik, hanem azon, hogy a beruházást más kivitelezővel valósítsa meg. A jelenlegi paksi blokkok működési engedélyének további húsz évvel történő meghosszabbítását is mérlegelik.

A legnagyobb kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan: mennyibe kerülne Magyarországnak, ha a Tisza-kormány egy már megkezdett, több milliárd eurós atomerőmű-beruházásból kiszorítaná az eredeti fővállalkozót? Egy új kivitelező bevonása hosszabb távon csökkentheti az orosz technológiától és szerződéses kapcsolatoktól való függőséget, de a váltás pénzügyi következményeit és az újabb csúszás veszélyét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A végleges döntés még nem született meg, az azonban már látható, hogy Paks II. jövője ismét komoly politikai és gazdasági viták középpontjába került.