Október 13-án két olyan döntés született, amely jól mutatja, milyen irányt vett Magyarország kapcsolata Brüsszellel. A Tisza parlamenti többsége megszavazta a korábbi gyermekvédelmi törvény vitatott rendelkezéseinek eltörlését, az Európai Unió Tanácsa pedig ugyanazon a napon feloldotta 4,2 milliárd eurónyi magyar támogatás zárolását. Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság üdvözölte a magyar jogszabályváltozást, Magyar Péter pedig újabb uniós sikerként ünnepelhette a pénzügyi döntést.

Csakhogy a gyermekvédelmi szabályozás átalakításának vannak olyan következményei is, amelyekről jóval kevesebb szó esik: a szülők nehezebben férhetnek hozzá a szexuális bűncselekmények elkövetőinek nyilvántartott adataihoz, miközben az iskolai felvilágosító programokra vonatkozó korábbi korlátozások is megszűnnek.

Aligha lehetett volna látványosabban időzíteni a magyar kormány és Brüsszel közeledését. Október 13-án az Országgyűlés 139 igen és 51 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvénycsomagot, amely többek között hatályon kívül helyezte a 2021-ben bevezetett, a homoszexualitás és a nemváltoztatás kiskorúaknak történő megjelenítését, illetve népszerűsítését korlátozó rendelkezéseket. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak, mert álláspontjuk szerint a módosítás gyengíti a gyermekvédelmi garanciákat, és lehetőséget teremt arra, hogy a korábban korlátozott civil szervezetek ismét megjelenjenek az oktatásban.

Ugyanezen a napon az Európai Unió Tanácsa lezárta a Magyarországgal szemben 2022-ben indított jogállamisági feltételességi eljárást, aminek következtében 4,2 milliárd euró, vagyis több mint 1500 milliárd forintnyi támogatáshoz nyílt meg ismét a hozzáférés. A döntés az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvétel akadályainak megszüntetését is jelentette. Az uniós pénzeket azonban nem egy összegben utalják át, hanem a támogatási szabályok szerinti elszámolások alapján lehet lehívni.

A két döntés közvetlen pénzügyi összekapcsolása nem lenne pontos, hiszen a 4,2 milliárd eurós felszabadítás hivatalosan a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek teljesítéséhez kapcsolódott, ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény körüli vitának külön uniós pénzügyi tétje is van: további mintegy 500 millió eurónyi támogatás zárolása függött a Brüsszel által kifogásolt rendelkezésektől.

A politikai összefüggés tehát nagyon is létezik. Magyar Péter kormánya olyan jogszabályokat módosított, amelyek megváltoztatását Brüsszel évek óta követelte, az Európai Bizottság pedig nyilvánosan örömét fejezte ki a változtatások miatt.

A szülők számára bonyolultabbá válik a pedofil-nyilvántartás használata

A gyermekvédelmi törvénycsomag egyik legtöbbet vitatott része a szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyek adatainak megismerését érinti. A 2021-ben létrehozott rendszer lehetővé tette, hogy a megfelelő jogosultsággal rendelkező szülők és gondviselők elektronikus azonosítást követően ellenőrizhessék a gyermekükkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeket.

Az új szabályozás ezt az eljárást alakítja át. Az adatmegismerés lehetősége ugyan nem szűnik meg, de a korábbi közvetlen elektronikus hozzáférés helyébe előzetes hatósági ellenőrzéshez kötött rendszer lép. Ez azt jelenti, hogy a szülőnek már nem elegendő egyszerűen belépnie az elektronikus felületre, hanem hatósági eljárás keretében kell kezdeményeznie az adatok megismerését.

A változtatást a kormány adatvédelmi garanciákkal indokolja, az ellenzéki pártok szerint azonban az új megoldás a gyakorlatban megnehezíti a szülők tájékozódását. A Fidesz és a Mi Hazánk arra figyelmeztetett, hogy a gyermekek biztonsága szempontjából éppen a gyors és közvetlen ellenőrzésnek van jelentősége.

Érdemes megvizsgálni, mit jelent mindez egy hétköznapi család számára. Ha egy szülő tudni szeretné, hogy gyermeke környezetében egy adott személyt korábban elítéltek-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, az új rendszerben előbb hatósági eljárást kell kezdeményeznie. Mindez nem jelenti azt, hogy az információhoz egyáltalán nem juthat hozzá, de a korábbihoz képest több lépésen keresztül vezet az út.

A kérdés az, hogy a szülők védelmét valóban az szolgálja-e leginkább, ha egy gyermek biztonságával kapcsolatos ellenőrzést újabb hivatali feltételekhez kötnek. Az adatvédelmi szempontok természetesen fontosak, de legalább ilyen fontos lenne biztosítani, hogy a gyermeküket féltő családok gyorsan és hatékonyan kapjanak választ a kérdéseikre.

Brüsszelnek különösen fontos volt a korábbi korlátozások eltörlése

A törvénycsomag másik jelentős eleme a 2021-es gyermekvédelmi szabályozás azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek korlátozták a homoszexualitás és a nemváltoztatás kiskorúaknak szóló megjelenítését, illetve népszerűsítését.

Az Európai Bizottság már a korábbi években is élesen bírálta ezeket a szabályokat, és jogi eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben. A Tisza-kormány mostani módosítását Brüsszel kifejezetten üdvözölte, hangsúlyozva, hogy az LMBTQI-jogok tiszteletben tartását az uniós értékek fontos részének tekinti.

A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnnek a korábban kifogásolt könyvkereskedelmi és médiakorlátozások, és az oktatásban is lehetőség nyílik olyan felvilágosító vagy érzékenyítő programokra, amelyeket az előző szabályozás korlátozott. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármely szervezet tetszése szerint, minden szabály és intézményi jóváhagyás nélkül tarthat foglalkozásokat az iskolákban.

A szülők tájékoztatásával és beleszólási lehetőségeivel kapcsolatban azonban nagyon is indokolt a vita. Ki dönt arról, hogy egy külső szervezet milyen programot tarthat a gyermekeknek? Milyen előzetes tájékoztatást kapnak a családok, és milyen lehetőségük van arra, hogy megismerjék a foglalkozások tartalmát? A gyermekvédelmi fordulat után ezekre a kérdésekre a kormánynak világos választ kellene adnia.

Magyar Péter eközben úgy értékelte a parlamenti szavazást, hogy az ellenzéki képviselők a gyermekek védelmét megerősítő törvénycsomagot utasították el. Csakhogy a módosítás egyszerre tartalmazott a szexuális erőszakkal kapcsolatos szigorításokat, a kórházban hagyott csecsemők ügyében előírt gyorsabb intézkedéseket és a korábbi gyermekvédelmi korlátozások eltörlését.

Aki az utóbbi két változtatást kifogásolja, attól még nem feltétlenül ellenzi a gyermekek elleni erőszakkal szembeni fellépést vagy a kórházban maradt csecsemők helyzetének rendezését.

A miniszterelnök politikai kommunikációjában azonban ez a különbség jórészt eltűnt, helyette ismét a jól ismert üzenet jelent meg: aki nem támogatja a kormány javaslatát, az a gyermekvédelem ellen szavaz.

Ursula von der Leyen október 23-án már Budapesten ünnepel

A történetnek különös politikai színezetet ad, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október 23-án Budapestre látogat, és beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. A látogatást a Bizottság szóvivője is megerősítette. Magyar Péter meghívására tehát az az uniós vezető érkezik a magyar szabadságharc évfordulójára, akinek intézménye az elmúlt években éles vitában állt Magyarországgal a gyermekvédelmi szabályok miatt, és akivel a jelenlegi miniszterelnök májusban jelentős uniós pénzügyi megállapodást kötött.

A látogatás szimbolikájáról nyilvánvalóan megoszlanak a vélemények. A kormány a rendeződő európai kapcsolatok bizonyítékaként mutathatja be az eseményt, a kritikusok viszont joggal kérdezhetik, hogy a Magyar Péter által képviselt új politikai irányban pontosan hol húzódnak azok a határok, amelyeket a magyar kormány még Brüsszel kedvéért sem kíván átlépni.

Az 1956-os forradalom emlékezete ugyanis nem pusztán ünnepi beszédekből és diplomáciai protokollból áll. A nemzeti önrendelkezés kérdése ma is politikai jelentőséggel bír, még akkor is, ha a mai Európai Unió és az egykori szovjet diktatúra között nem lehet történelmi egyenlőségjelet tenni.

Mennyi engedményt ér meg Magyar Péternek Brüsszel elismerése?

A Tisza-kormány gyermekvédelmi fordulatának megítélése végső soron nem azon múlik, hogy Ursula von der Leyen mennyire elégedett a magyar jogszabályok módosításával. A valódi mérce az lesz, hogy az új szabályozás milyen védelmet nyújt a gyermekeknek, mennyire segíti a szülőket, és milyen ellenőrzési lehetőséget biztosít a családok számára.

A 4,2 milliárd euró felszabadítása kétségtelenül jelentős pénzügyi eredmény, de Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférése és a gyermekvédelmi szabályok átalakítása két külön kérdés. Az egyik sikere önmagában nem teszi indokolttá a másik minden rendelkezését.

A Tisza-kormány most egyszerre ünnepelheti Brüsszel elismerését és a gyermekvédelmi törvény módosítását. A szülők viszont joggal várhatják el, hogy ne csupán az uniós intézmények elégedettségéről kapjanak tájékoztatást, hanem arról is, hogyan változik a saját lehetőségük arra, hogy megvédjék a gyermekeiket.

Mert az uniós milliárdok felszabadítása fontos eredmény lehet, de a gyermekek biztonságáról és a szülők jogairól nem Brüsszel elégedettsége alapján kell dönteni. Magyar Péternek pedig előbb-utóbb arra is választ kell adnia, hogy a nagy európai megbékélés közepette miért éppen a családok közvetlen ellenőrzési lehetőségeit kellett szűkíteni.