Pontosan 1879 nap telt el azóta, hogy megkezdődtek a Karácsony Gergely 2021-es miniszterelnök-jelölti kampányát támogató 99 Mozgalom rejtélyes készpénzbefizetései. A szervezet számlájára összesen 506 millió forint érkezett, jelentős részben euróban, miközben a mozgalom mindvégig azt állította, hogy az összeg kisadományokból gyűlt össze. A pénz eredetét azonban máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A Magyar Nemzet friss beszámolója szerint a büntetőeljárás továbbra sem zárult le, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg a német hatóságok válaszára vár.

A történet 2021. augusztus 30-án kezdődött, amikor megtörtént az első készpénzbefizetés a Karácsony Gergely támogatására létrehozott 99 Mozgalom bankszámlájára. A Nemzeti Információs Központ 2023-ban nyilvánosságra hozott jelentése szerint Perjés Gábor, a szervezet pénzügyeit intéző politikus 2022 szeptemberéig összesen tizenkilenc alkalommal helyezett el készpénzt a számlán. A befizetések együttes értéke 506 millió forint volt, közöttük mintegy 917 ezer euró és 3900 angol font szerepelt.

Karácsony Gergely és a mozgalom magyarázata szerint a pénz zárt adománygyűjtő ládákban elhelyezett, kisebb összegű támogatásokból származott. Az ügy azonban már a kezdetektől több megválaszolatlan kérdést vetett fel. Különösen azt követően, hogy kiderült: a befizetések túlnyomó része akkor történt, amikor Karácsony már visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.

A 24.hu korábbi összesítése szerint a teljes 506 millió forintból több mint 457 milliót a 2021. október 8-i visszalépés után fizettek be a számlára. Sőt, a 2022-es országgyűlési választást követően is jelentős összegek érkeztek. Bár a befizetés időpontja önmagában nem bizonyítja, hogy az adományokat is akkor gyűjtötték össze, az időzítés érthetően további kérdéseket vetett fel a kampány finanszírozásával kapcsolatban.

Az OTP is feljelentést tett, a bankjegyekkel és a jegyzőkönyvekkel is problémák voltak

Az ügy 2023-ban vett újabb fordulatot, amikor a számlavezető OTP Bank saját vizsgálata után feljelentést tett hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt. A pénzintézethez került dokumentumok és a befizetett bankjegyek állapota ugyanis kétségeket ébresztett az adománygyűjtés ismertetett módjával kapcsolatban.

A banki vizsgálatról megjelent beszámolók szerint a befizetett valuták között nagy számban fordultak elő újszerű, gyűrődésmentes, esetenként egymást követő sorszámú bankjegyek. Az OTP azt is kifogásolta, hogy az adománygyűjtő ládák feltételezett mérete és a jegyzőkönyvekben szereplő összegek között ellentmondások lehettek. Ezek a körülmények önmagukban nem bizonyítják a pénz illegális eredetét, de kétségessé teszik, hogy a teljes összeg valóban sok ezer, egymástól független kisadományból állt volna össze.

További problémát jelentettek az adományládák felbontásakor készült jegyzőkönyvek. Az MSZP két korábbi munkatársa az ATV-nek arról számolt be, hogy a tíz dokumentumból mindössze az elsőt írták alá, a további kilenc ládabontásánál pedig jelen sem voltak, noha nevük azokon is szerepelt. Ez felvetette az aláírások meghamisításának gyanúját, amelynek tisztázása szintén a nyomozás feladata.

Az adóhatóság az eljárás során tanúkat hallgatott ki, és több helyszínen házkutatást tartott, köztük Perjés Gábornál, valamint Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának ügyvédi irodájában. A nyomozás költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúját is érintette.

Német jogsegélyre várnak, az ügy továbbra sincs lezárva

A Magyar Nemzet október 22-i beszámolója szerint a NAV jelenleg német hatósági jogsegély teljesítésére vár, és az eljárásban továbbra is Perjés Gábor az egyetlen gyanúsított. A külföldi megkeresés pontos tartalma és az arra várt információk egyelőre nem ismertek, ezért abból önmagában nem következik, hogy a pénz németországi eredetű lenne.

A főpolgármester korábban visszautasította a szabálytalanságokra vonatkozó állításokat, és többször hangsúlyozta, hogy a mozgalom adománygyűjtése jogszerűen történt. A házkutatásokat politikai indíttatásúnak nevezte, és azt állította, hogy a nyomozás végül igazolni fogja az álláspontját.

A pénz eredetének kérdése azonban ettől még nyitva maradt. A nyilvánosság továbbra sem ismeri azokat az adományozókat, akiknek támogatásából állítólag több mint félmilliárd forint gyűlt össze egy olyan politikai mozgalom számára, amelynek elsődleges célja Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampányának támogatása volt.

A történet különösen azért figyelemre méltó, mert a mozgalom által összegyűjtött összeg nagyságrendje, a készpénzes befizetések módja és azok időzítése már évekkel ezelőtt komoly kérdéseket vetett fel. Azóta banki feljelentés, titkosszolgálati jelentés, tanúkihallgatások és házkutatások követték egymást, de a pénz forrásáról továbbra sincs nyilvánosan ismert, minden kétséget kizáró válasz.

Öt év után tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy Karácsony Gergely minek nevezte a támogatásokat, hanem az, hogy kik adták össze az 506 millió forintot, milyen körülmények között került a pénz a mozgalomhoz, és alátámaszthatók-e az adománygyűjtésről készült dokumentumok. A választ egyelőre sem a nyilvánosság, sem a még folyamatban lévő eljárás nem szolgáltatta megnyugtatóan.