Keserű fordulatot hoz az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója: október 23-án végleg bezárhatja kapuit a kiskunmajsai Pongrátz Gergely ’56-os Emlékmúzeum. Az ország egyik legkülönlegesebb történelmi gyűjteménye évtizedek óta őrzi a szabadságharcosok emlékét, fennmaradását azonban sem a korábbi, sem a jelenlegi kormány alatt nem sikerült hosszú távon biztosítani. Az ingatlan tulajdonosa, Sipos Ferdinánd szerint elfogytak az anyagi lehetőségek, és a sokéves eredménytelen tárgyalások után már nincs ereje tovább küzdeni az intézmény megmentéséért.

A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunmajsa-Marispusztán működő emlékhely története szorosan összefonódik az 1956-os forradalom egyik legismertebb alakjának, Pongrátz Gergelynek az életével. A Corvin köz egykori főparancsnoka az emigrációból hazatérve saját birtokán hozta létre a gyűjteményt, amely 1999-ben nyitotta meg kapuit egy régi tanyasi iskola épületében. A múzeum nemcsak fegyvereket, dokumentumokat és korabeli tárgyakat mutat be, hanem személyes történeteken keresztül idézi fel a szovjet megszállás elleni küzdelmet. Az emlékhely különlegessége, hogy Pongrátz Gergely végakaratának megfelelően az itt található kápolnában nyugszik, később testvérét, Pongrátz Ödönt is itt helyezték örök nyugalomra.

A helyszín az elmúlt évtizedekben a nemzeti emlékezet fontos központjává vált. Szabadtéri kiállításán harckocsi és tüzérségi eszközök láthatók, a gyűjteményben pedig az 1956-os eseményekhez kapcsolódó eredeti emlékeket őriznek. Az intézményt korábban Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnök is felkereste. Most azonban éppen a forradalom kerek évfordulóján kerül veszélybe az a történelmi örökség, amelynek megőrzéséért alapítója egész életében dolgozott.

Hiába az ígéretek, egyik kormány sem oldotta meg a múzeum sorsát

Sipos Ferdinánd 15 évvel ezelőtt vásárolta meg az ingatlant, mert biztosítani akarta, hogy Pongrátz Gergely öröksége megfelelő kezekben maradjon. A BAON-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy mindig is állami tulajdonban képzelte el az emlékhely jövőjét, hiszen annak történelmi jelentősége messze túlmutat egy magángyűjtemény keretein. Az elmúlt években számos egyeztetés zajlott, valódi áttörést azonban nem sikerült elérni. Jelentősebb állami fejlesztésre utoljára 2015-ben került sor, L. Simon László akkori államtitkár közreműködésével.

A tulajdonos beszámolója szerint 2025 októberében Orbán Viktor akkori miniszterelnök is kezdeményezte, hogy Lázár János tárgyaljon az emlékhely jövőjéről, ám a tervezett egyeztetésből végül nem született megoldás. A kormányváltás után Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben maga is botrányosnak nevezte a múzeum támogatásának elmaradását. Sipos Ferdinánd ezt követően levélben fordult hozzá, kérve az állami szerepvállalást, de állítása szerint választ sem kapott. A kulturális minisztérium ugyan júliusban írásban jelezte, hogy méltónak tartja támogatásra a gyűjteményt, és megvizsgálja annak közgyűjteményi rendszerbe történő bevonását, kézzelfogható megállapodás azóta sem született.

A múzeum megmentése érdekében a Mi Hazánk politikusai is felléptek. Szabadi István országgyűlési képviselő az állam azonnali beavatkozását sürgette, Novák Előd pedig parlamenti kérdésben fordult a miniszterelnökhöz. A kezdeményezések azonban egyelőre nem hozták meg a szükséges finanszírozási megoldást.

Még az eladás is felmerült, de a tulajdonos nem akarta veszélyeztetni az emlékhelyet

Sipos Ferdinándot idén júniusban egy közvetítő kereste meg azzal, hogy megbízója megvásárolná a teljes létesítményt, a környező területekkel és a gyűjteménnyel együtt. A tulajdonos hosszú vívódás után hajlandó lett volna eladni az ingatlant, de ragaszkodott ahhoz, hogy az új tulajdonos szerződésben garantálja az emlékhely jellegének megőrzését és Pongrátz Gergely örökségének gondozását. A vevő azonban nem vállalta ezeket a feltételeket, ezért az üzlet végül meghiúsult.

A történtek után Sipos ismét arra a következtetésre jutott, hogy a gyűjtemény hosszú távú fennmaradását leginkább az állami tulajdonba vétel biztosíthatná. Úgy érzi azonban, hogy évtizedes erőfeszítései ellenére sem sikerült elérnie, hogy a döntéshozók megfelelő figyelmet fordítsanak az intézményre. A BAON-nak ezért bejelentette: október 23-án, a forradalom 70. évfordulóján bezárják a múzeumot és az emlékhelyet.

A kiskunmajsai gyűjtemény tervezett bezárása nem csupán egy vidéki múzeum sorsáról szól, hanem arról is, miként gondoskodik Magyarország saját történelmi örökségéről. Miközben országszerte ünnepségekkel emlékeznek majd az 1956-os hősökre, a Corvin köz legendás parancsnokának saját alapítású múzeuma éppen ezen a napon zárhatja be kapuit. Hetven évvel a forradalom után továbbra is nyitott a kérdés: sikerül-e megmenteni Pongrátz Gergely örökségét, mielőtt végleg elveszne egy különleges nemzeti emlékhely?