Komoly veszélybe került a 2024-ben megkötött hároméves minimálbér-megállapodás utolsó vállalása. Miközben az Orbán-kormány idején kötött egyezség 2027-re még 14 százalékos emelést irányzott elő, a munkáltatók többsége ma már legfeljebb 6 százalékos növekedést tartana vállalhatónak. A vállalkozások romló kilátásokra, elmaradó megrendelésekre és szűkülő pénzügyi mozgástérre hivatkoznak. A különbség jelentős, és több százezer munkavállaló jövő évi jövedelmét befolyásolhatja.

Egyre távolabb kerülhet a megvalósulástól a korábbi hároméves bérmegállapodásban kijelölt minimálbérpálya. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének felmérése szerint a hazai vállalkozások jelentős része nem látja biztosítottnak a kétszámjegyű béremelés gazdasági feltételeit, ezért jóval visszafogottabb növelést tartana elfogadhatónak 2027-ben.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára az RTL Híradónak arról beszélt, hogy számos vállalkozás üzleti terve nem a várakozásoknak megfelelően teljesül. A cégek nem kapnak annyi megrendelést, amennyivel korábban számoltak, az árbevételük elmaradhat a tervezettől, miközben működési költségeik továbbra is jelentős terhet jelentenek.

A munkáltatók óvatosságát a VOSZ 600 vállalkozás megkérdezésével készült felmérése is alátámasztja. A válaszadók 20 százaléka egyáltalán nem emelné a minimálbért, 22 százalékuk legfeljebb 3 százalékos növelést támogatna, további 23 százalékuk pedig 4 és 6 százalék közötti emelést tartana elfogadhatónak. Vagyis a megkérdezett vállalkozások 65 százaléka legfeljebb 6 százalékos minimálbér-emeléssel számolna.

Ez azonban egyelőre munkáltatói álláspont, nem megszületett bérmegállapodás. A 2027-es minimálbér végleges összegéről még nem született döntés.

Mi lett az Orbán-kormány hároméves bérmegállapodásával?

A 2024-ben létrejött megállapodás eredetileg kiszámítható, hároméves béremelési pályát kívánt biztosítani. Az akkori kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel abban állapodott meg, hogy 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedjen a minimálbér. A tervek szerint az összeg 2025-ben 290 800 forintra, 2026-ban 328 600 forintra, 2027-ben pedig 374 600 forintra nőtt volna.

A megállapodás azonban nem feltétel nélküli vállalás volt, a béremelési pályát meghatározott gazdasági mutatókhoz, köztük a növekedés alakulásához kötötték, így lehetőséget biztosítottak a tervezett számok felülvizsgálatára is. Erre már 2026-ban sor került, amikor az eredetileg tervezett 13 százalék helyett végül 11 százalékos minimálbér-emelés valósult meg. A mostani munkáltatói jelzések alapján a következő évben ennél is nagyobb eltérés alakulhat ki az eredeti vállalás és a tényleges emelés között.

Ha a korábban tervezett 14 százalék helyett végül csak 6 százalékos növelés valósulna meg, az nyolc százalékpontos különbséget jelentene a béremelés ütemében. Ez nem csupán a minimálbéren foglalkoztatottakat érintené, hanem közvetetten azokat is, akiknek fizetése valamivel meghaladja a kötelező legkisebb munkabért.

A munkáltatóknak ugyanis a minimálbér emelésekor gyakran a magasabb keresetű alkalmazottak bérét is módosítaniuk kell, hogy megőrizzék a munkakörök és a szakmai tapasztalat közötti bérkülönbségeket. Ez különösen a kisebb, alacsonyabb nyereséggel működő vállalkozások számára jelenthet nehézséget.

A munkavállalók többet várnának, a vállalkozások viszont fékeznének

A bértárgyalások egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan lehet összeegyeztetni a munkavállalók jövedelmi elvárásait a vállalkozások tényleges teherbíró képességével. A dolgozók számára a minimálbér emelése nemcsak a nominális fizetés növekedését jelenti, hanem a megélhetési költségekhez viszonyított vásárlóerő alakulását is meghatározza.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a beszámolóban idézett adatai szerint a keresetek vásárlóereje éves összevetésben 8,6 százalékkal nőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkavállaló azonos mértékű javulást tapasztalt volna, különösen az alacsony keresetűek esetében lehet jelentősége a kötelező legkisebb munkabér változásának.

A helyzetet tovább bonyolítja a Tisza Párt korábbi adópolitikai ígérete. Magyar Péter pártja a választási kampányban az átlagosnál kevesebbet keresők személyi jövedelemadójának mérséklését helyezte kilátásba, ám egy ilyen intézkedés a nettó jövedelmeket a bruttó bérek emelésétől függetlenül is növelhetné, amennyiben megvalósulna. A beszámoló szerint a szakszervezetek részéről ezért felmerült, hogy a korábbi 14 százalékos célból engedjenek. A kormány azonban az RTL Híradó megkeresésére nem erősítette meg, hogy ilyen megállapodás körvonalazódna.

A következő bértárgyalásokon tehát nem pusztán néhány százalékpontról kell dönteni, de arról is megállapodásra kell jutni, hogy a gazdasági nehézségek terheit milyen arányban viseljék a munkáltatók és a munkavállalók.

A 2024-es hároméves egyezség eredeti célja a minimálbér kiszámítható felzárkóztatása volt. A mostani adatok azonban azt jelzik, hogy ennek folytatása komoly akadályokba ütközhet. Ha a munkáltatók által elfogadhatónak tartott emelés válik a tárgyalások alapjává, a 2027-es minimálbér jelentősen elmaradhat az eredetileg kitűzött 374 600 forintos céltól.

A végső döntés ugyanakkor még hátravan, így a 6 százalékos emelést jelenleg nem lehet kész tényként kezelni. Az viszont már most látható, hogy a korábbi bérmegállapodás utolsó éve komoly próbatétel elé állítja a kormányt, a munkáltatókat és a szakszervezeteket egyaránt.