Tanács Zoltán távozását követelik az akadémiai dolgozók: a miniszter egykori cégének ügyeit is kivizsgáltatnák

Azonnali minisztercserét, a HUN-REN-törvény módosításának visszavonását és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A kutatói érdekképviselet szerint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter lényegében továbbviszi az előző kormány vitatott tudománypolitikai elképzeléseit, miközben a kutatóhálózat működésének átláthatóságát sem sikerült megteremteni. A szervezet a miniszter korábbi tanácsadó cégének állami megbízásait is megvizsgáltatná. A Tisza-kormány tudományos megújulásról szóló ígéretei mellett ez meglehetősen kínos fejlemény.

Négy követeléssel fordult a nyilvánossághoz az Akadémiai Dolgozók Fóruma a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítására készített törvénytervezet miatt. A szervezet a jogszabályjavaslat azonnali visszavonását, Tanács Zoltán menesztését, a miniszter egykori cégének vizsgálatát és négy kutatóközpont dolgozói elmaradt juttatásainak kifizetését sürgeti.

Az érdekképviselet azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kifogásolt szabályozást, a köztársasági elnökhöz fordulnak, és kérik, hogy ne írja alá a törvényt. Az ADF szerint a minisztérium érdemi szakmai egyeztetés nélkül készítette elő a kutatóhálózat jövőjét meghatározó változtatásokat.

A tiltakozás politikailag is kellemetlen a kormánynak, hiszen az akadémiai autonómia helyreállítása a korábbi tudománypolitikai rendszerrel való szakítás egyik fontos ígérete volt. Az ADF közleménye alapján azonban a kutatók egy része éppen azokat a megoldásokat látja visszaköszönni, amelyeket az előző kormány idején is kifogásolt.

Hankó Balázs törvényének újracsomagolt változatát látják

Az ADF állítása szerint a Tudományos és Technológiai Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott tervezet csaknem ötvenszázalékos átfedést mutat a Hankó Balázs nevéhez köthető korábbi HUN-REN-szabályozással. A szervezet szerint ez aligha nevezhető annak a tudománypolitikai fordulatnak, amelyet a kormányváltás után sokan vártak.

Az érdekképviselet különösen kifogásolja, hogy a tárca nem az 1994-es akadémiai törvény hagyományaira épített, amelyet annak idején hosszú szakmai egyeztetés előzött meg. Úgy vélik, a jelenlegi javaslat inkább fenntartja az elmúlt évek vitatott intézményi megoldásait, és nem biztosít kellő garanciákat az akadémiai önigazgatásra.

A közlemény Stipsicz András, a HUN-REN ideiglenes elnökének korábbi kijelentését is felidézi, amely szerint a kutatóhálózat működési modellje valójában KEKVA-jellegű. Az ADF szerint a közpénzek felhasználásának külső ellenőrzése továbbra sem megfelelő, a korábbi átvilágítások eredményei nem nyilvánosak, a minisztérium pedig az újabb vizsgálatok lezárása előtt kezdte meg a törvény társadalmi egyeztetését.

Tanács Zoltánt a Planetáriumba küldenék

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a miniszter személyét sem kíméli. A szervezet szerint Tanács Zoltán nem folytatott rendszeres, hivatalos és érdemi egyeztetéseket a kutatói érdekképviseletekkel, ezért azok gyakran a tárcavezető Facebook-bejegyzéseiből értesülhettek a fontosabb fejleményekről.

Az ADF azt is felrója a miniszternek, hogy közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik a minisztérium szakmai feladataitól távol eső politikai és közéleti témákkal, miközben a kutatóhálózat átalakítását nem sikerült megfelelő színvonalon előkészítenie.

A közlemény iróniától sem mentes: az érdekképviselet szerint Tanács Zoltán akár a Budapesti Planetárium élén, esetleg a mesterséges intelligencia utazó nagyköveteként is folytathatná pályafutását. A szervezet úgy véli, a magyar tudománypolitika aligha érezné meg a hiányát. Ennél világosabban nehéz lenne megfogalmazni, mennyire elfogyott a bizalom a miniszter iránt.

Több százmilliárdos közbeszerzések: vizsgálóbizottságot követelnek

A közlemény egyik legsúlyosabb része Tanács Zoltán korábbi vállalatával, az IFUA-Horváth tanácsadó céggel foglalkozik. Az ADF parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli annak tisztázására, milyen állami megbízásokat teljesített a társaság, és milyen szerepe lehetett az egyetemek, valamint a HUN-REN átalakításában.

A szervezet állítása szerint régóta próbálja közérdekű adatigénylésekkel megszerezni azokat a dokumentumokat, amelyek a KEKVA-modell kialakításához és fenntartásához kapcsolódhattak. Az érdekképviselet szerint tisztázni kellene Tanács korábbi, Palkovics Lászlóhoz fűződő kapcsolatait, valamint azt is, hogy az IFUA üzleti érdekeltségei miként alakultak az áprilisi kormányváltás után.

A Közbeszerzési Hatóság adatain alapuló korábbi összesítések szerint az IFUA Horváth & Partners részvételével működő konzorciumokhoz 2010 és 2026 között több mint 213 milliárd forint értékű közbeszerzési tétel kapcsolódott. Ez a konzorciumok teljes szerződéses értéke, vagyis ebből nem lehet megállapítani, mennyi pénz jutott közvetlenül a vállalatnak.

Az IFUA önállóan is jelentős állami megbízásokat kapott. Két minisztériumi szerződésének összértéke például 88,72 millió forintot tett ki, a Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint pedig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok időszakában, 2007 és 2010 között közel 2,5 milliárd forint értékű állami megrendeléshez jutott.

A közbeszerzések ténye önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. Az ADF azonban azt szeretné elérni, hogy a miniszter korábbi üzleti kapcsolatait és a kutatóhálózat átalakításában betöltött esetleges szerepét független parlamenti vizsgálat tisztázza. A közpénzek átláthatóságát zászlajára tűző kormány számára aligha lenne szerencsés, ha éppen saját miniszterének korábbi szerződései maradnának megválaszolatlan kérdések tárgyai.

Két éve várnak a pénzükre a kutatók

Az ADF negyedik követelése a HUN-REN-től korábban leválasztott négy kutatóközpont dolgozóit érinti. A szervezet szerint az érintett húsz intézet munkatársai nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, miközben már csaknem két éve várnak az elmaradt juttatásaikra.

Az érdekképviselet azt kifogásolja, hogy a pénz hollétéről egymásnak ellentmondó tájékoztatásokat kapnak. A minisztérium, az ELTE és a HUN-REN mellett különféle számlák is szóba kerültek, de a dolgozók számára továbbra sem világos, mikor érkezik meg a követelt összeg.

Az ADF szerint a további halogatás elfogadhatatlan, és a pénzt még az idén ki kell fizetni. A szervezet álláspontja egyszerű: a munkavállalóknak járó juttatásoknak a bankszámlájukon van a helyük.

Nyolc napot kaptak a tudományos közösség jövőjének véleményezésére

A minisztérium november 13-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a törvénytervezetet, amelynek véleményezési határideje november 21. A javaslat alapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működne tovább, az alapítói jogokat pedig az MTA gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné az ELTE-hez került négy humán kutatóközpont visszaintegrálását is.

Az ADF szerint a rendelkezésre álló nyolc nap nem elegendő ilyen jelentőségű átalakítás megvitatására. Emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2024. december 11-i rendkívüli közgyűlésén elfogadott határozat egyéves felkészülési időt tartott szükségesnek.

A szervezet ezért a jogszabálytervezet visszavonását és megfelelő szakmai egyeztetések megkezdését követeli. Tanács Zoltán távozásához pedig ragaszkodik, mert álláspontja szerint a miniszter elveszítette a kutatói közösség bizalmát.

Magyar Péter háromszor is elintézte egy „Oh persze…” megjegyzéssel az akadémiai dolgozók követeléseit

A kutatói érdekképviselet súlyos kifogásaira időközben maga Magyar Péter is reagált, igaz, különösebb erőfeszítést nem tett az érdemi válaszadásra. A miniszterelnök a Telex, a 444 és az Index Facebook-bejegyzése alatt is ugyanazzal a két szóval kommentálta az Akadémiai Dolgozók Fórumának követeléseit: "Oh persze…"

A háromszoros, gúnyosnak ható megjegyzésből ugyan nem derült ki, mit gondol a minisztere menesztéséről, a kifogásolt törvénytervezetről, a vitatott állami megbízásokról vagy a kutatók elmaradt juttatásairól, de a hozzáállásáról annál többet elárult. A tudományos élet képviselői részletesen megfogalmazott követelésekkel álltak elő, Magyar Péter pedig három különböző helyen is ugyanazzal a vállrándítással intézte el őket. A sokat hangoztatott párbeszéd és szakmai egyeztetés jegyében ez kétségtelenül figyelemre méltó kormányzati kommunikáció.

A Tisza-kormány számára különösen kellemetlen, hogy a tudományos élet megújítását számon kérő érdekképviselet immár a saját miniszterének menesztését követeli. Az ADF most arra vár választ, hogy a korábban sokat hangoztatott átláthatóság és szakmai autonómia a gyakorlatban is érvényesül-e, vagy a kutatók ismét egy politikailag vezérelt intézményi átalakítás elszenvedői lesznek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük