Megkezdődött az újabb csoportos létszámleépítés a közmédiánál: ezúttal 108 munkavállalótól válnak meg, miközben belső források politikai alapú szelekcióról, letiltott műsorokról és nemkívánatos közszereplőkről számoltak be. A Magyar Nemzet birtokába jutott hangfelvételen Bodacz Balázs, a közmédia egyik vezetője saját korábbi elbocsátásával próbálta vigasztalni a távozásra kényszerülő dolgozókat. A vezetés szervezeti racionalizálásról beszél, a háttérből érkező beszámolók azonban ennél jóval nyugtalanítóbb képet festenek a Tisza-kormány alatt átalakuló közmédiáról.
November 13-án megállapodás született a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az üzemi tanácsok képviselői között a csoportos létszámcsökkentésről. Az eredetileg tervezett 160 helyett végül 108 munkavállalót érint az intézkedés, az előzetes írásbeli értesítések kiküldése pedig november 16-án kezdődött meg. A munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozatokat az értesítéstől számított legalább harminc nap elteltével adhatják át.
A közmédia vezetése szerint objektív szakmai szempontok alapján választották ki az érintetteket. Figyelembe vették a megszűnő munkaköröket, a jövőbeni feladatokat, valamint a dolgozók képzettségét, tapasztalatát és alkalmasságát. A társaság közlése alapján az átalakítás nem veszélyezteti a napi működést.
A Magyar Nemzethez eljutott belső dokumentumok és munkatársi beszámolók ugyanakkor kérdéseket vetnek fel a kiválasztás valódi szempontjairól. Az egyik belső levél szerint a leépítés eredeti indokai között olyan dolgozók eltávolítása is szerepelt, akiknek tevékenységét a vezetés propagandacélúnak minősítette. A lap forrásai szerint ráadásul nem feltétlenül a korábbi közéleti műsorok legismertebb szereplői kerültek az elbocsátottak közé.
A képernyősök maradhattak, a háttérdolgozók távozhatnak
A Magyar Nemzet egyik forrása szerint több korábbi híradós és képernyős munkatársat nem bocsátottak el, hanem más, jellemzően háttérfeladatokat ellátó munkakörökben foglalkoztatnak tovább. A mostani létszámcsökkentés viszont jelentős részben azokat érinti, akik korábban is a műsorkészítés háttérmunkáját végezték.
Egy másik forrás a párhuzamos munkakörök megszüntetésével kapcsolatos vezetői indoklást kérdőjelezte meg. Állítása szerint a Kossuth rádió stábját a vezetőváltást követően már eleve jelentősen bővítették, ami lehetőséget teremthetett arra, hogy az újonnan alkalmazottakat a később megüresedő pozíciókba helyezzék át. A beszámoló alapján a televíziós háttérterületek is érintettek lehetnek.
A politikai alapon történő kiválasztás gyanúját ezek a beszámolók önmagukban nem bizonyítják, de indokolttá teszik annak tisztázását, hogy pontosan milyen munkakörök szűnnek meg, és milyen szempontok alapján maradhatnak mások állományban.
Bodacz Balázs már októberre végrehajtotta volna a leépítést
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvételen Bodacz Balázs, a közmédia televíziós területének egyik vezetője a hétfői dolgozói tájékoztatón arról beszélt, hogy a hírszerkesztőséget már október 23-án az átalakított létszámmal szerette volna működtetni. Állítása szerint a jogi és adminisztratív akadályok miatt csúszott a folyamat, holott személyes elképzelése alapján már augusztus 20-ától az új szervezetnek kellett volna dolgoznia.
Bodacz túlméretezettnek nevezte a korábbi szervezeti struktúrát. A létszámcsökkentést az M1 hírcsatorna profilváltásával, megszűnő feladatokkal és a korábbi munkaerő-kihasználtsággal indokolta. Elmondása szerint voltak olyan munkatársak, akiket hetente mindössze egy-két, esetleg három napra osztottak be, és ezeken a napokon sem mindig kaptak elegendő munkát.
A vezető a saját, 2018-as Hír TV-s elbocsátását is felidézte. Akkor három kisgyermekkel, másfél szobás albérletben élt, ezért személyes tapasztalatból tudja, milyen nehéz helyzetbe kerülhet egy család a munkahely elvesztése miatt. A dolgozókat azzal próbálta megnyugtatni, hogy a munkanélküliség rendkívül nehéz időszak, de túl lehet jutni rajta, és pszichológiai segítség is rendelkezésükre áll.
A személyes történet aligha jelenthetett különösebb vigaszt azoknak, akik éppen a saját állásuk elvesztéséről értesültek. Bodacz az egyéni döntéseket a csoportos létszámcsökkentésre hivatkozva nem kívánta külön megindokolni.
Ákos, Nagy Feró és Böjte Csaba is tiltólistára kerülhetett
A lap egyik, a közmédia átalakítására rálátó forrása szerint a vezetőváltást követően szerkesztőségi utasítások szabályozták, kik jelenhetnek meg a műsorokban. Állítása szerint Kovács Ákos, Nagy Feró és Böjte Csaba szereplését is megtiltották, és a róluk korábban készült anyagokat sem lehetett ismételten adásba helyezni.
A forrás azt állította, hogy egyes érintettek nevét sem lehetett megemlíteni a műsorokban. A korábban felvett adások közül többnek a sugárzását is megakadályozhatták, köztük az Ez itt a kérdés egyes részeit. A nemkívánatos vendégek között Máthé Áron történészt is megnevezte.
Ezek egyelőre a Magyar Nemzet névtelen forrásának állításai, amelyek nyilvános dokumentumokkal nem teljeskörűen igazoltak. Amennyiben azonban a beszámolók megfelelnek a valóságnak, az súlyos kérdéseket vet fel a közszolgálati média politikai függetlenségéről. A véleménypluralizmus helyreállításának ígérete ugyanis nehezen egyeztethető össze azzal, ha ismert művészeket, egyházi személyiségeket és történészeket politikai megfontolásból kizárnak a műsorokból.
A dolgozók családi hátterét is vizsgálhatták
A Magyar Nemzet forrása ennél is súlyosabb állításokat fogalmazott meg a közmédián belüli kiválasztási folyamatról. Beszámolója szerint a munkavállalókról személyes adatlapok készülhettek, az ellenőrzés pedig akár a családi hátterükre is kiterjedhetett.
A forrás úgy értesült, hogy a dolgozók megítélésében szerepet játszhatott az új vezetés elvárásaihoz való alkalmazkodásuk is. Az állítások alapján felmerülhet, hogy a szakmai alkalmasság mellett politikai vagy személyes szempontokat is figyelembe vehettek.
A beszámolókat független vizsgálatnak kellene tisztáznia. Különösen fontos lenne megállapítani, hogy készültek-e valóban ilyen adatlapok, milyen személyes információkat tartalmaztak, és azokat felhasználták-e a munkavállalók sorsáról szóló döntésekhez.
A határon túli partnereket sem kímélte az átalakítás
A közmédia átszervezése nem kizárólag a magyarországi alkalmazottakat érinti. A Magyar Nemzethez eljutott belső tájékoztató szerint november 1-jétől összesen 24 határon túli beszállítói szerződést mondtak fel. A szerkesztőségek november elejétől nem rendelhetnek új anyagokat az érintett partnerektől, egy beszállító azonban november végéig még dolgozhat. Egy további szerződést december 1-jétől új partnerrel kötött megállapodás vált fel.
A korábbi nagyobb keretszerződések helyett több esetben havi keretösszeghez kötött vagy anyagonkénti elszámolást vezettek be. Egyes beszállítóknál megszüntették a havi fix díjazást, a nagyobb produkciókért pedig külön megállapodás alapján fizetnek. A változtatások a határon túli magyar közösségekről szóló tudósítások előállítására is hatással lehetnek, bár ennek pontos következményei egyelőre nem ismertek.
Több mint 61 milliárd forinttal csökkenhet a közmédia támogatása
Az elbocsátások a nyáron kezdődött szervezeti átalakítás újabb állomását jelentik. Július 7-én megszüntették az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, ami jelentősen átalakította a műsorstruktúrát és a hírszerkesztőség feladatait.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat a Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint több mint 61 milliárd forinttal csökkentené a közmédia állami támogatását. A vezetés az átalakításokat gazdasági racionalizálással indokolja, korábbi közlése alapján pedig már mintegy 20 milliárd forintos működésiköltség-megtakarítást ért el.
Ezeknek az intézkedéseknek a tényleges pénzügyi eredményeiről azonban további adatok szükségesek. A Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a társasághoz, hogy megtudja, miként alakultak a személyi és műsorgyártási kiadások, illetve az átalakítás hozott-e már az idén mérhető megtakarítást.
Ötvenmilliós segélyalap, majd letiltott belépőkártyák
A munkáltató és az üzemi tanácsok megállapodása alapján ötvenmillió forintos segélyalapot hoznak létre az elbocsátással érintett, szociálisan rászoruló dolgozók támogatására. A Magyar Nemzet hangfelvétele szerint a támogatás egyénenként legfeljebb másfél millió forint lehet, a pontos feltételekről később tájékoztatják a munkavállalókat.
A megállapodás egyéb kedvezményeket is tartalmaz. A nyugdíj előtt állóknak közös megegyezéssel lehetőségük lehet a munkaviszony későbbi megszüntetésére, bizonyos feltételekkel a jubileumi jutalmak kifizetését is biztosítják. A lakás- és munkáltatói kölcsönök változatlan feltételekkel törleszthetők, a tanulmányi támogatásokat pedig nem kell visszafizetni.
A hétfői tájékoztató végén ugyanakkor a HR munkatársa közölte az érintettekkel, hogy személyes tárgyaikat még aznap elvihetik, mert keddtől a belépőkártyájuk már nem fog működni. A további kapcsolattartás telefonon történik. A leépítés körülményeit különösen érzékennyé teszi, hogy a munkavállalók egy része hosszú évek óta dolgozott a közmédiában. A munkáltató által felajánlott pénzügyi és pszichológiai támogatás enyhítheti a következményeket, de a munkahely elvesztésének bizonytalanságát aligha szünteti meg.
A közmédia átszervezésének szükségességéről lehet szakmai vitát folytatni, a párhuzamos feladatok megszüntetése és a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás önmagában indokolható cél. A politikai tiltólistákról, a dolgozók állítólagos listázásáról és a kiválasztás szempontjairól szóló értesülések azonban olyan kérdések, amelyekre a vezetésnek érdemi választ kellene adnia.
A Tisza-kormány alatt átalakuló közmédia hitelességét ugyanis aligha erősítené, ha a korábban kifogásolt politikai befolyást egyszerűen egy másik politikai elvárásrendszer váltaná fel. A 108 dolgozó elbocsátása mögött emberi sorsok állnak, a nyilvánosságnak pedig joga van tudni, hogy valóban szakmai racionalizálás zajlik-e, vagy a személyi döntéseket politikai szempontok is befolyásolják.



