Újabb jelentős átalakítás kezdődött a magyar közmédiában: a Tisza-kormány alatt működő új vezetés legfeljebb 160 dolgozó elbocsátásáról kezdett tárgyalásokat a munkavállalói képviseletekkel. A hivatalos indoklás gazdasági racionalizálásról és 20 milliárd forintos megtakarításról szól, a korábbi intézkedések azonban politikai kérdéseket is felvetnek. A közmédia vezetése ugyanis augusztusban maga jelentette be, hogy a gazdasági és jogi ellenőrzések mellett a korábbi rendszer általuk propagandagépezetnek nevezett működésében részt vevő dolgozókat is vizsgálják. Most, hogy megkezdődött a csoportos létszámcsökkentés, különösen fontos lenne tudni, milyen szempontok alapján választják ki az elbocsátandó munkatársakat.

November 2-án hivatalosan is megkezdődtek a csoportos létszámcsökkentésről szóló egyeztetések a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-nél. A közmédia közleménye szerint a szervezeti átalakítás miatt legfeljebb 160 munkavállaló távozhat, a végleges létszámról azonban csak a munkavállalói képviseletekkel folytatott tárgyalások lezárása után születik döntés. Az egyeztetések várhatóan november végéig tartanak, az érintettek pedig ezt követően kaphatnak írásbeli értesítést.

A létszámcsökkentés a korábbi dolgozói állomány jelentős részét érintheti. Az MTVA hivatalos adatai szerint 2026 második negyedévében 2131 fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám, így a most meghatározott 160 fős keret a korábbi létszám mintegy 7,5 százalékának felel meg. A pontos arány az intézmények időközben végrehajtott összevonása miatt eltérhet, de a bejelentés így is több száz család megélhetését érintő bizonytalanságot jelenthet.

A közmédia új vezetése a lépést az átfogó átvilágítás eredményeivel indokolja. Állításuk szerint az ellenőrzés másfél évtizede fennálló párhuzamos szervezeti egységeket, szükségtelen működési struktúrákat és túlárazott, illetve teljesítés nélküli szerződéseket tárt fel. Ezek felszámolása a közlemény szerint eddig 20 milliárd forintos működési költségmegtakarítást eredményezett, most pedig a személyi állományt is az új szervezet feladataihoz kívánják igazítani.

Augusztusban még a "propagandagépezet" kiszolgálóit keresték

A mostani gazdasági indoklás mellett érdemes felidézni a közmédia augusztus 17-i hivatalos közleményét. Az új vezetés akkor nyíltan bejelentette, hogy a gazdasági és jogi kérdések mellett azokat a munkavállalókat is vizsgálják, akik szerintük aktívan részt vettek a korábbi propagandagépezet működtetésében és kiszolgálásában. A vizsgálatok nyomán már akkor több dolgozót mentesítettek a munkavégzés alól, köztük az MTI, az M1 Híradó és a Kossuth Rádió munkatársait.

Ez az előzmény új megvilágításba helyezi a mostani leépítést. A vezetés korábban kifejezetten a dolgozók szerkesztőségi és szakmai múltját is ellenőrizte, most viszont kizárólag megszűnő munkakörökről, képzettségről és szakmai alkalmasságról beszél. A két eljárás között lehet jogszerű és szakmailag indokolható kapcsolat, de ennek részleteit a nyilvánosság egyelőre nem ismeri.

A korábbi szerkesztői döntések és a munkavállalók feltételezett politikai meggyőződése között ráadásul alapvető különbség van. A közmédia szakmai működésének vizsgálata indokolt lehet, egy munkatárs pártszimpátiája azonban nem szolgálhat önmagában elbocsátási indokként. A mostani döntéseknél ezért különösen fontos, hogy a kiválasztás ellenőrizhető, valóban szakmai és munkajogi szempontok alapján történjen.

A korábbi vezetők már távoztak, most a dolgozókon a sor

A közmédia személyi átalakítása már a nyári kormányváltás után megkezdődött. Távozott Papp Dániel, az MTVA korábbi vezérigazgatója, megszűnt Altorjai Anita vezetői megbízatása, és számos további vezetőt is leváltottak. Az új irányítás alatt a hírszolgáltatás szervezete és a műsorkínálat is jelentősen átalakult, az M1 korábbi folyamatos hírcsatorna-funkciója pedig megszűnt.

A személyi döntések az elmúlt hónapokban már szerkesztőket, riportereket és műsorvezetőket is érintettek. Több munkatársat előbb harmincnapos állásidőre küldtek, miközben a munkaviszonyuk továbbra is fennállt, és a fizetésüket megkapták. Októberben már a csoportos létszámcsökkentés előkészítéséről érkeztek hírek, november elején pedig megjelent a konkrét, legfeljebb 160 fős keretszám.

A munkáltató közlése szerint az érintettek kiválasztásakor a megszűnő munkaköröket, a szakmai tapasztalatot, a képzettséget és a munkakörre való alkalmasságot veszik figyelembe. A közlemény ugyanakkor nem részletezi, hány vezető, szerkesztő, műsorvezető, műszaki vagy adminisztratív dolgozó szerepelhet az elbocsátandók között. Az sem ismert, hogy a korábban munkavégzés alól mentesített munkatársak milyen arányban kerülhetnek bele a mostani létszámcsökkentésbe.

Húszmilliárdos megtakarítás után újabb jelentős költségcsökkentés következik

A közmédia vezetése szerint az eddig feltárt szervezeti párhuzamosságok és kifogásolt szerződések megszüntetésével 20 milliárd forint működési költséget sikerült megtakarítani. A közlemény azonban nem tartalmaz részletes kimutatást arról, mely szerződések megszüntetése mekkora összeget eredményezett, és mennyi a ténylegesen realizált éves megtakarítás. Ennek ismeretében lehetne pontosabban megítélni az átalakítás gazdasági eredményességét.

Közben a 2027-es költségvetési tervezet újabb jelentős változást vetít előre. A javaslat 80 milliárd forint állami támogatással számol a közmédia számára, szemben a 2026-os költségvetésben szereplő, több mint 141 milliárd forintos előirányzattal. A különbség meghaladja a 61 milliárd forintot, bár a két év intézményi és finanszírozási szerkezete nem teljesen azonos, és a jövő évi költségvetést az Országgyűlés még nem fogadta el.

Az összkép így jelentős átalakítást mutat: új intézményi felépítés, vezetőcserék, megszűnő vagy átalakuló műsorok, csökkenő költségvetési támogatás és most már konkrét létszámleépítési terv. A közmédia jövőbeli működését ezért egyszerre befolyásolhatják gazdasági és szerkesztőségi döntések, amelyek következményei a nézők és hallgatók számára is érzékelhetők lesznek.

Politikai tisztogatás is lehet a leépítések mögött?

A kérdést a korábbi vezetői nyilatkozatok miatt indokolt feltenni. A közmédia új irányítása augusztusban maga közölte, hogy a korábbi rendszer működtetésében szerepet vállaló munkatársakat is vizsgálják, és ennek már személyi következményei is voltak. A mostani csoportos leépítésnél viszont még nem ismert, milyen viszonyban állnak egymással a korábbi vizsgálatok és a megszüntetni tervezett munkakörök.

Jelenleg nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a 160 fős keretből bárkit a feltételezett Fidesz-szimpátiája vagy a Tiszával szembeni politikai álláspontja miatt akarnának elbocsátani. A korábbi szakmai tevékenység ellenőrzése ugyanakkor könnyen politikai viták tárgyává válhat, ha nem társul hozzá átlátható, egységes és dokumentált értékelési rendszer. Különösen akkor, ha a döntések elsősorban a korábbi hírszolgáltatásban dolgozókat érintik.

A közmédia vezetésének ezért világossá kellene tennie, hogy a megszűnő álláshelyek milyen szervezeti átalakításokhoz kapcsolódnak, és milyen ellenőrizhető szempontok alapján választják ki az érintetteket. Ugyancsak indokolt lenne nyilvánosságra hozni a 20 milliárdos megtakarítás részletes összetételét, hiszen az állami finanszírozású intézmény gazdálkodása közérdekű ügy. A munkavállalók számára pedig alapvető garancia, hogy az elbocsátásokról ne politikai véleményük, hanem tényleges munkakörük és szakmai teljesítményük alapján szülessen döntés.

A közmédiánál tehát legfeljebb 160 dolgozó távozhat, miközben a vezetés már 20 milliárd forintos megtakarításról beszél, a jövő évi költségvetési tervezet pedig további jelentős forráscsökkentést tartalmaz. A nyáron megkezdett politikai természetű átvilágítások előzményei miatt a leépítések kiválasztási szempontjai különös figyelmet érdemelnek. A következő hetekben elsősorban az derülhet ki, hogy valóban megszűnő munkakörök alapján hajtják-e végre az elbocsátásokat, vagy a korábbi szerkesztőségi konfliktusok is megjelennek a személyi döntésekben.