Újabb kínos részletek kerültek nyilvánosságra a Tisza-kormány egyik miniszterének korábbi üzleti kapcsolatairól. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egykori cége, az IFUA HORVÁTH & PARTNERS Kft. az Orbán-kormány idején több százmillió forint értékben kötött szerződéseket állami intézményekkel, minisztériumokkal és hatóságokkal. A megbízók között az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár is megtalálható. A történet különösen kellemetlen Magyar Péter számára, aki politikai pályafutása során rendszeresen azzal támadta az előző kormányt, hogy az állami megbízások elosztását a politikai kapcsolatok határozták meg.

Tanács Zoltán neve az IFUA HORVÁTH & PARTNERS Kft. korábbi vezetői között szerepel, a vállalkozás pedig hosszú éveken keresztül jelentős szereplője volt a magyar tanácsadói piacnak. A cég vezetési, szervezetfejlesztési és informatikai tanácsadással foglalkozott, ügyfelei között pedig számos állami intézmény és felsőoktatási szervezet is megjelent. A most nyilvánosságra került szerződéses adatok alapján az együttműködések jelentős része a Fidesz-kormányok időszakára esett.

Az ügyet a Konfront részletezte, Deák Dániel politikai elemző pedig közösségi oldalán hívta fel a figyelmet az adatok politikai jelentőségére. A dokumentált megbízások azért érdekesek, mert a jelenlegi miniszter pályafutása éppen abban az állami és üzleti környezetben teljesedett ki, amelynek működését Magyar Péter az elmúlt években rendszeresen élesen bírálta.

Az állami szerződések ténye természetesen nem jelent önmagában szabálytalanságot. A nyilvánosságra került adatok azonban lehetőséget adnak arra, hogy a Tisza-kormány vezetőinek korábbi gazdasági kapcsolatait a párt által hirdetett politikai állításokkal is összevessük.

Milliós szerződések minisztériumokkal és állami hatóságokkal

Az IFUA HORVÁTH & PARTNERS Kft. állami megbízásainak listája meglehetősen hosszú. A nyilvános adatok szerint a vállalkozás többek között az Energiaügyi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az Állami Számvevőszékkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Magyar Államkincstárral, valamint különböző egyetemekkel és kutatási intézményekkel is szerződött.

Az Energiaügyi Minisztériummal kötött tanácsadói megállapodások között 14,7, 15,1 és 30 millió forintos tételek szerepelnek. Az Állami Számvevőszék 2025 őszétől 7,2 és 11,4 millió forintos szakértői szerződéseket kötött a céggel. Az Integritás Hatóságnál pedig egy 8,7 milliós tanácsadói megbízás mellett egy 59,5 millió forint értékű, szervezeti stratégia kidolgozásához kapcsolódó szerződés is megtalálható.

A Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött megállapodások között egy 14,85 millió forintos informatikai támogatási megbízás és egy 51,5 millió forintos energetikai módszertani szerződés is szerepel. Az állami intézményekkel kötött szerződések összértéke a Konfront feldolgozása szerint a nyilvántartási ismétlődések kiszűrése után is több százmillió forintot tesz ki.

A szerződések különböző szakmai szolgáltatásokra vonatkoztak. A nyilvános adatok alapján nem állapítható meg, hogy bármelyik megbízás szabálytalan lett volna, és az sem, hogy az egyes szerződésekben Tanács Zoltán személyesen milyen szerepet vállalt.

Havi többmilliós jövedelem a korábbi cégtől

Tanács Zoltán és az IFUA kapcsolata korántsem alkalmi együttműködés volt. A miniszter 1999-ben kezdett dolgozni a tanácsadó vállalkozásnál, majd 2009-ben partnerré vált. Ezt követően a cég egyik meghatározó vezetőjeként tevékenykedett, miközben a vállalat az állami szektorban is jelentős megbízásokhoz jutott.

A jelenlegi tárcavezető vagyonnyilatkozatában az IFUA-tól származó jövedelem is szerepelt, havi bruttó egymillió és ötmillió forint közötti összeggel. A cégnyilvántartási adatok szerint Tanács a 2026-os választásokat megelőző időszakban még vezető tisztségviselőként és képviseletre jogosult személyként szerepelt a vállalkozásnál.

A miniszter korábbi szakmai pályája tehát szorosan kötődik egy olyan tanácsadó céghez, amely az Orbán-kormány időszakában rendszeresen vállalt állami feladatokat. Az informatikai és szervezetfejlesztési területen megszerzett tapasztalatok később a tudományos és technológiai tárca vezetésében is szerepet kaphattak.

Magyar Péter politikai állításaival nehezen fér össze a történet

A történet legérdekesebb része a politikai ellentmondás. Magyar Péter ellenzéki szereplőként rendszeresen arról beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt az állami megbízások rendszere a politikai lojalitást és a kormányhoz közel álló gazdasági szereplőket részesítette előnyben. A most feltárt szerződések viszont azt mutatják, hogy a jelenlegi Tisza-kormány egyik miniszterének korábbi cége is jelentős állami megbízásokat kapott ebben az időszakban.

Ha valóban kizárólag politikai kapcsolatok alapján lehetett volna állami megrendelésekhez jutni, akkor magyarázatra szorulna, hogyan válhatott a jelenlegi Tisza-miniszter egykori vállalkozása rendszeres állami partnerévé. Ha viszont a cég szakmai teljesítménye és piaci alkalmassága alapján nyerte el a megbízásokat, az éppen az állami szerződések rendszeréről megfogalmazott általánosító politikai vádakat árnyalja.

A szerződésekből ugyanakkor nem következik, hogy Tanács Zoltán vagy az IFUA bármilyen politikai kivételezésben részesült volna. A rendelkezésre álló információk azt igazolják, hogy a vállalkozás több állami intézménnyel üzleti kapcsolatban állt, és ezekből jelentős bevételre tehetett szert. A konkrét szerződések odaítélésének körülményeiről külön vizsgálat alapján lehetne következtetéseket levonni.

Feledy Botond után újabb kormányzati szereplő múltja került elő

A Tanács Zoltánhoz kapcsolódó szerződések nyilvánosságra kerülését néhány nappal korábban Feledy Botond ügye előzte meg. A sajtóban megjelent információk szerint a Tisza-kormányhoz kötődő szakember szintén részt vett az előző kormányzati időszakban állami finanszírozású szakmai munkákban.

Deák Dániel szerint a két ügy együtt különösen kellemetlen lehet Magyar Péter számára. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza vezetője korábban súlyos kijelentéseket tett az előző kormány működéséről, miközben jelenlegi politikai környezetében is találhatók olyan szereplők, akik szakmai vagy üzleti kapcsolatban álltak az akkori állami intézményekkel.

A korábbi állami együttműködés azonban önmagában sem bűncselekményt, sem politikai lojalitást nem bizonyít. A Tanács-ügy politikai jelentőségét ezért elsősorban az adja, hogy a nyilvánosságra került adatok mennyiben egyeztethetők össze a Tisza által korábban megfogalmazott általános kritikákkal.

Több százmillió forintnyi szerződés, tisztázandó politikai ellentmondások

Az IFUA HORVÁTH & PARTNERS Kft. korábbi állami megbízásai nyilvános, ellenőrizhető gazdasági kapcsolatokat mutatnak. A vállalkozás több minisztériummal, hatósággal és felsőoktatási intézménnyel dolgozott együtt, miközben Tanács Zoltán éveken keresztül vezető pozícióban tevékenykedett a cégnél.

A feltárt adatok alapján érdemes tisztázni, hogy a jelenlegi miniszter milyen szerepet játszott az állami megbízások megszerzésében és teljesítésében, illetve milyen jövedelme származott a vállalat működéséből. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy Magyar Péter miként értékeli saját kormánytagjainak korábbi kapcsolatait azokkal az állami intézményekkel, amelyek működését politikai pályafutása során rendszeresen bírálta.

A Tanács Zoltán korábbi cégéhez kapcsolódó több százmilliós szerződésállomány önmagában nem bizonyít visszaélést, de kézzelfogható példát jelent arra, hogy a magyar állami megbízások világát nehéz egyszerű politikai jelszavakkal leírni. A Tisza-kormány egyik minisztere éppen az előző kormányzati időszakban épített jelentős szakmai és üzleti karriert állami megbízásokat is teljesítő vállalkozásnál. Magyar Péter korábbi kijelentései fényében ez a politikai ellentmondás aligha kerülheti el a figyelmet.