Már a bírák is tiltakoznak: a Tisza-kormány béremelése tovább mélyítheti a bíróságokon kialakult bérválságot

Újabb szakmai szervezet fordult szembe a Tisza-kormány költségvetési terveivel. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) nyílt levélben tiltakozik a 2027-re tervezett illetményemelés ellen, amely szerintük tovább növeli a kúriai és az alsóbb bíróságokon dolgozó bírák fizetése közötti különbségeket. A több mint ezer bírót képviselő szervezet azt kifogásolja, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a bírói kar szakmai javaslatait, és érdemi egyeztetés nélkül készítette el a költségvetés vonatkozó részét.

A Magyar Bírói Egyesület szerint tovább mélyülhet a bírósági rendszerben kialakult bérválság, amennyiben az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot. Az érdekképviselet nyílt levelében arra figyelmeztetett, hogy a tervezett illetményalap-emelés nem oldja meg a régóta fennálló problémákat, és tovább növelheti a különböző bírósági szinteken dolgozó bírák jövedelme közötti szakadékot. A szervezet szerint a kormány ismét figyelmen kívül hagyta az igazságszolgáltatás szakmai és érdekképviseleti testületeinek álláspontját.

A MABIE úgy véli, a jelenlegi bérfeszültségek gyökerei a 2024 novemberében megkötött négyoldalú megállapodásig nyúlnak vissza. A megállapodás ellen már akkor is tiltakozott a bírói kar jelentős része, mivel a kúriai bírákat kivették az egységes illetményrendszerből. Az érdekképviselet szerint ennek következményeként a legfelsőbb bírói fórumon dolgozók jövedelme jelentősen elszakadt az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő kollégáikétól.

A szervezet álláspontja szerint a korábbi béremelések ugyan átmenetileg enyhítették a problémákat, tartós megoldást azonban nem hoztak. A 2027-re tervezett újabb százalékos emelés pedig a MABIE értékelése alapján tovább mélyítheti a különbségeket. Az egyesület ezért azt követeli, hogy a parlament a kormány tervezete helyett az Országos Bírósági Hivatal elnökének szakmai javaslatát fogadja el.

Háromszoros különbség is kialakult a bírói fizetések között

A vitatott négyoldalú megállapodást 2024 novemberében az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke kötötte meg. A megállapodás három lépcsőben emelte a bírói illetményalapot: 2025-ben 15, 2026-ban 10, 2027 januárjában pedig újabb 15 százalékos emelést irányzott elő. A kúriai bírákra azonban már nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mivel fizetésüket a Kúria elnökének illetményéhez igazították.

A változtatást egy utolsó pillanatban benyújtott fideszes bizottsági módosító javaslat alapján fogadták el, ami már akkor komoly felháborodást váltott ki az igazságszolgáltatásban. A megállapodás ellen 2024 decemberében mintegy kétszáz bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott az Országos Bírósági Hivatal épülete előtt. Senyei György, az OBH akkori elnöke később arról beszélt, hogy egy kúriai bíró akár háromszor annyit is kereshet, mint egy hasonló korú járásbíró.

A Magyar Bírói Egyesület szerint ez a különbség azóta sem rendeződött. A szervezet úgy látja, hogy a kúriai bírák európai összehasonlításban is megfelelő javadalmazásban részesülnek, míg az alsóbb bíróságokon dolgozók esetében ez továbbra sem teljesül. A jelenlegi rendszer ezért szerintük nemcsak bérfeszültséget okoz, hanem a bírói kar egységét is veszélyezteti.

Június óta várnak válaszra a bírák

A MABIE közleményében különösen élesen bírálta az érdemi kormányzati egyeztetés hiányát. Az egyesület 2026 júniusában részletes javaslatot küldött az igazságügyi miniszternek, amelyben arányosabb bírói jövedelmeket és az inflációt követő illetményrendszert szorgalmazott. A nyílt levél szerint a kezdeményezésre azóta sem érkezett érdemi válasz.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szintén kidolgozott egy módosítási javaslatot, amely a bírói illetményalapot a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez igazítaná. A tervezet szerint az illetményalap az előző évi átlagkereset másfélszerese lenne, emellett emelnék az alsóbb bíróságokon dolgozók beosztási pótlékát is. A javaslatot az Országos Bírói Tanács és a bírósági érdekképviseleti szervezetek egyöntetűen támogatták.

A kormány részéről azonban a MABIE szerint teljes hallgatás követte a szakmai kezdeményezéseket. Az egyesület úgy véli, hogy a 2027-es költségvetésben szereplő automatikus százalékos emelés önmagában nem alkalmas a bírósági illetményrendszer aránytalanságainak megszüntetésére. A problémák kezeléséhez átfogó, kiszámítható és a gazdasági körülményeket követő szabályozásra lenne szükség.

A parlamenttől várnak megoldást

A Magyar Bírói Egyesület azt kéri az országgyűlési képviselőktől, hogy az OBH elnökének javaslatát módosítás nélkül fogadják el. A mintegy 2700 magyar bíró közül több mint ezret képviselő szervezet szerint a bírósági rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a bírói hivatás felelősségével arányos, kiszámítható javadalmazás. A jelenlegi bérkülönbségek hosszabb távon az igazságszolgáltatás működésére és a szakemberek megtartására is kedvezőtlenül hathatnak.

A tiltakozás különösen kellemetlen a Tisza-kormány számára, hiszen Magyar Péterék korábban az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozták. A bírói érdekképviselet most éppen azt rója fel a kabinetnek, hogy a költségvetés előkészítésekor nem vették figyelembe a szakma javaslatait. A PDSZ és az akadémiai dolgozók után így már a bírák részéről is nyilvános elégedetlenség fogalmazódott meg a kormány döntéseivel kapcsolatban.

A MABIE továbbra is abban bízik, hogy a parlamenti vita során lehetőség nyílik a tervezet módosítására és a szakmai szempontok érvényesítésére. A kormány számára most adott a lehetőség, hogy érdemben reagáljon a bírói kar követeléseire. Az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló politikai ígéretek hitelességét az is meghatározza, mennyire veszik komolyan azoknak a szakembereknek a véleményét, akik naponta működtetik a bírósági rendszert.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük