Hónapok óta a Brüsszelből hazahozott 6000 milliárd forinttal büszkélkedik a Tisza-kormány, a Magyar Államkincstár adatai azonban jóval szerényebb tényleges pénzmozgásról árulkodnak. Az Index közérdekű adatigényléssel megszerzett kimutatása szerint április elejétől szeptember végéig mindössze 162,2 milliárd forint érkezett az állam uniós számláira. Ráadásul ennek több mint kétharmadát még a Magyar Péter és Ursula von der Leyen közötti május végi megállapodás előtt utalták át. A kormány történelmi sikerként ünnepelt brüsszeli megállapodása és a ténylegesen beérkezett támogatások között tehát egyelőre jelentős a különbség.
Május 29-én Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 16,4 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 6000 milliárd forint értékű uniós forrás hozzáférhetővé tételéről állapodott meg. A kormány történelmi áttörésként mutatta be az eredményt, a miniszterelnök pedig júniusban már arról beszélt a parlamentben, hogy sikerült hazahozni a magyar emberek pénzét. Azóta a kabinet több alkalommal is teljesített vállalásként hivatkozott az uniós források felszabadítására.
A politikai kommunikációban azonban háttérbe szorult egy lényeges különbség: a támogatásokhoz való hozzáférés megnyitása még nem jelenti azok tényleges kifizetését. A 16,4 milliárd eurós keret több különböző uniós programból áll, amelyeknél eltérő feltételekhez, reformokhoz és elszámolásokhoz kötődnek az utalások. Az Index ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz, hogy kiderüljön, mennyi pénz jelent meg valóban az állami számlákon.
A válasz pontos számokat tartalmaz, amelyek alapján már összevethető a kormányzati bejelentések nagyságrendje a tényleges pénzforgalommal. Az adatok ugyanakkor szeptember 30-ig terjednek, így az októberi és novemberi esetleges kifizetésekről nem adnak teljes képet. Ez különösen fontos a helyreállítási alap esetében, amelynek nagyobb kifizetéseit eredetileg is az év utolsó negyedévére várták.
Hat hónap alatt 162 milliárd érkezett, a nagyobbik rész még a megállapodás előtt
A Magyar Államkincstár kimutatása szerint 2026. április 1. és szeptember 30. között összesen 162 178 109 016 forint uniós támogatás érkezett az érintett állami számlákra. Ebből 116,4 milliárd forintot már május 28-ig átutaltak, vagyis a nagy brüsszeli megállapodást megelőzően. Május 29. és szeptember vége között további 45,8 milliárd forint folyt be, ami a teljes vizsgált időszak bevételének kevesebb mint harmada.
A legnagyobb egyedi utalás május 7-én történt, amikor 70 milliárd forintnyi agrártámogatás érkezett. Augusztusban mindössze 123 millió, szeptemberben pedig 5,1 milliárd forintot regisztráltak. Ezek az összegek különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a kormány a nyár folyamán többször is az uniós források sikeres felszabadításáról beszélt.
Összehasonlításképpen a központi költségvetés októberi hiánya önmagában 200,6 milliárd forint volt, az első tíz hónap pénzforgalmi hiánya pedig megközelítette az 5500 milliárdot. A hat hónap alatt beérkezett uniós támogatások összege tehát még az októberi hiány négyötödének fedezésére sem lett volna elegendő. Ez az összevetés a nagyságrendeket érzékelteti, hiszen az uniós támogatások jelentős része meghatározott programokra fordítható, és nem használható fel szabadon a költségvetési hiány betömésére.
Agrártámogatások és nemzetközi programok adták a beérkező pénzek jelentős részét
A kincstári adatok alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz kapcsolódó számlára 77,3 milliárd forint érkezett. A 2021–2027-es időszak operatív programjainak eurószámláján 44,6 milliárd, forintszámláján pedig 15,5 milliárd forintot írtak jóvá. A fennmaradó összeg túlnyomó része nemzetközi együttműködési programokhoz kapcsolódott.
A Duna Régió Program 16,6 milliárd, a magyar–szlovák határon átnyúló együttműködés 6,7 milliárd, a magyar–szerb program pedig 1,4 milliárd forintot kapott. Ezeknél fontos körülmény, hogy bár az uniós pénz magyarországi számlára érkezik, a támogatások egy része más országok projektjeinek finanszírozását szolgálja. Vagyis a teljes beérkező összeg nem tekinthető kizárólag magyarországi beruházásokra fordítható forrásnak.
A Magyar Államkincstár azt is közölte, hogy a vizsgált hat hónapban 170,1 milliárd forintot utaltak tovább az érintett számlákról, mintegy 7,9 milliárddal többet, mint amennyi beérkezett. Ez azonban nem feltétlenül jelent problémát, mivel az uniós finanszírozás gyakran utólagos megtérítésre épül, az állam pedig korábban is megelőlegezhetett támogatásokat. A nemzetközi programokból közvetlenül a kedvezményezettekhez 17,4 milliárd forint került, amelyből 6,2 milliárdot magyarországi, 11,2 milliárdot külföldi szereplők kaptak.
A helyreállítási alap milliárdjaira még várni kell
A májusi brüsszeli megállapodás legnagyobb tétele a helyreállítási alaphoz kapcsolódó mintegy 10 milliárd euró. Ennek kifizetése azonban nem automatikus: Magyarországnak teljesítenie kell a vállalt reformokat és beruházásokat, majd megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kifizetési kérelmeket kell benyújtania. Az Európai Bizottság ezek ellenőrzését követően dönthet az összegek átutalásáról.
Az uniós szabályok szerint a helyreállítási alap kifizetési kérelmeit szeptember 30-ig kellett benyújtani, a pénzügyi teljesítések végső határideje pedig december 31. Kármán András pénzügyminiszter már májusban jelezte, hogy az első jelentősebb összegek az év utolsó negyedévében érkezhetnek meg. A most nyilvánosságra került kincstári adatok ezért még nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a teljes megállapodásból végül mekkora összeghez jut hozzá Magyarország.
Az Index által megszerzett számok ettől függetlenül fontos kérdést vetnek fel a kormány kommunikációjával kapcsolatban. A 6000 milliárd forint felszabadításáról szóló politikai bejelentések azt a benyomást kelthették, hogy az ország már hozzá is jutott a támogatásokhoz, miközben szeptember végéig ennek csak töredéke jelent meg a vizsgált állami számlákon.
A következő hetekben ezért különösen fontos lesz a tényleges átutalások nyomon követése. A december 31-i határidő miatt a helyreállítási pénzek sorsa már nem kizárólag kommunikációs kérdés, hanem Magyarország költségvetési és fejlesztési lehetőségeit közvetlenül befolyásoló pénzügyi ügy. A kormány eddig a források felszabadítását ünnepelte, most azonban a tényleges kifizetéseknek kell igazolniuk a bejelentett eredmények gyakorlati jelentőségét.






