Egyre több ágazatban okoz csalódást a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete. A rendőrök, a szociális dolgozók, az oktatást segítő munkatársak és az egészségügy képviselői is kifogásolják a bejelentett intézkedéseket, több helyen pedig kifejezetten a korábbi kormányzati ígéretek teljesítését követelik. Miközben Magyar Péter és kormánya jelentős béremelésekkel büszkélkedik, az érdekképviseletek szerint a számok mögött elmaradt vállalások, megszűnő juttatások és vitatható számítások húzódnak meg. Ráadásul a szakszervezetek egy része azt sérelmezi, hogy a döntések előkészítéséből gyakorlatilag kihagyták őket.

A kormány október 30-án benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyben összesen 677 milliárd forintot szán az állami szektor béremeléseire. A kabinet tájékoztatása szerint mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozó fizetése emelkedhet, köztük rendvédelmi alkalmazottaké, egészségügyi szakdolgozóké és oktatási munkatársaké. A bejelentett összegek első hallásra jelentősnek tűnnek, az érdekképviseletek azonban máris sorra jelzik, hogy az érintettek nem feltétlenül azt kapják, amit korábban megígértek nekik.

A legnagyobb problémát több ágazatban az jelenti, hogy a kormány a béremeléseket adóváltozásokkal és más kötelező bérintézkedésekkel együtt kommunikálja. Így a hivatalos százalékok nem minden esetben tükrözik a tényleges, önálló ágazati bérrendezés mértékét. Másutt a fizetésemelés mellett egy korábbi támogatás megszüntetése csökkentheti a dolgozók éves bevételét, ami különösen kellemetlen azoknak, akik a kormányzati vállalásokra alapozva tervezték meg családi költségvetésüket.

A szakszervezetek elégedetlenségét tovább fokozza az egyeztetések hiánya. A munkavállalói képviseletek szerint több fontos intézkedésről úgy születtek döntések, hogy az érintett ágazatok szervezeteit nem vonták be érdemben az előkészítésbe. Pedig a kormányváltást megelőzően éppen a társadalmi párbeszéd helyreállítása és a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele volt a Tisza egyik hangsúlyos vállalása.

A rendőröknél a béremelés sem feltétlenül pótolja a kieső támogatást

A rendvédelmi dolgozóknak átlagosan 15 százalékos bruttó béremelést ígér a költségvetés, ám a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet szerint a korábbi otthontámogatás tervezett megszüntetése komoly bizonytalanságot okoz. Tüzes István szakszervezeti elnök arra figyelmeztetett, hogy az érintettek egy részénél a béremelés ellenére is csökkenhet az éves jövedelem és juttatások együttes összege.

Az idén még elérhető, egymillió forintos otthontámogatást lakáshitel-törlesztésre vagy új hitel önrészére is fel lehetett használni. A szakszervezeti vezető példája szerint havi nettó 500 ezer forintos kereset mellett egy 15 százalékos nettó növekedés évi 900 ezer forintot jelentene, ami még mindig kevesebb az elvesző egymillió forintos támogatásnál. A számítás természetesen az egyéni adózási körülményektől is függ, a probléma azonban jól érzékelhető: egy béremelés önmagában nem garantálja, hogy a dolgozó összességében jobban jár.

A szakszervezet ezért a Belügyminisztériumhoz fordult, és szakértői munkacsoport felállítását kezdeményezte. Az érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy a támogatás megszüntetésének következményeit a kormány érdemben vizsgálja meg, különös tekintettel azokra, akik már meglévő lakáshitelük törlesztéséhez számítottak a juttatásra.

A szociális dolgozóknak 25 százalékot ígértek, most 17,8-ról beszélnek

A szociális ágazatban a kampányban vállalt 25 százalékos béremelés elmaradása váltott ki felháborodást. A kormány jelenleg átlagosan 17,8 százalékos emelkedést kommunikál, amely azonban a szakszervezetek szerint több különböző intézkedés együttes hatásából áll össze. Köves Ferenc érdekvédelmi vezető arra figyelmeztetett, hogy a garantált bérminimum változása és az adócsökkentések nem helyettesítik az önálló, ágazati bérrendezést.

A kifogás lényege egyszerű, hiszen a szociális dolgozók korábban kifejezetten a saját ágazatukban végrehajtandó, jelentős fizetésemelésre számítottak, viszont a mostani kormányzati számításban olyan tételek is szerepelhetnek, amelyek más munkavállalói csoportokat szintén érintenek. Az érdekképviseletek ezért részletes, munkakörökre lebontott számításokat és valódi tárgyalásokat sürgetnek.

Az oktatásban már az októberre ígért emelés is elmaradt

A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók esetében különösen látványos az eltérés a korábbi bejelentések és a költségvetési tervezet között. Magyar Péter szeptemberben még kétlépcsős béremelést ígért, amelynek első részét október közepére helyezte kilátásba. Ez azonban elmaradt, és a jelenlegi tervezet már csak a 2027 januárjában kezdődő bérrendezéssel számol.

A kormány januártól 15 százalékos bruttó béremelést tervez, amely az adócsökkentések hatásával együtt átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést eredményezhet. A Pedagógusok Szakszervezete szerint azonban ez továbbra sem teljesíti a korábbi vállalásokat és az érdekképviseletek követeléseit. A szervezet petíciót is indított, miközben azt kifogásolja, hogy a kormány a költségvetés előkészítésekor nem folytatott megfelelő egyeztetést a munkavállalói képviselőkkel.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén bírálta a bejelentett intézkedéseket. Az érdekképviselet szerint a nettó keresetnövekedés hangsúlyozása elfedheti a tényleges munkáltatói béremelés mértékét, ezért a bruttó változásokat és a részletes bérszámításokat is világosan be kellene mutatni.

Az orvosok szerint az egészségügyi többletforrás sem elegendő

Az egészségügy 2027-ben a tervezet szerint 510 milliárd forinttal több forrást kapna, amiből 192 milliárdot szánnak béremelésekre. A Magyar Orvosok Szakszervezete üdvözölte a többletforrásokat, de a szervezet szerint ezek még nem kínálnak megoldást az ágazat valamennyi súlyos problémájára. Srádi Péter elnök külön kiemelte a háziorvosi praxisok fenntartási nehézségeit, a szakemberhiányt és az orvosi bérek vásárlóerejének csökkenését.

A szakszervezet álláspontja szerint a többlettámogatás fontos lépés lehet, de az egészségügy hosszú távú működéséhez további intézkedésekre van szükség. A bérfejlesztések jelentős része a nem orvosi munkaköröket érinti, miközben az orvosok jövedelmének rendezése és a praxisfinanszírozás kérdése továbbra is napirenden marad.

Az ígéretek után most már a számlát is benyújtják a szakszervezetek

A Tisza-kormány 2027-es költségvetését az igazságosság és a fejlődés programjaként mutatta be, az ágazati érdekképviseletek reakcióiból azonban egészen más kép rajzolódik ki. A rendőrök egy korábbi juttatás elvesztésétől tartanak, a szociális dolgozók a 25 százalékos ígéretet kérik számon, az oktatást segítők az elmaradt októberi emelést kifogásolják, az orvosok pedig az egészségügy megoldatlan gondjaira figyelmeztetnek. A különböző ágazatok problémái eltérőek, az elégedetlenség közös oka azonban a bejelentések és a ténylegesen várható változások közötti különbség.

Magyar Péter kormánya most ugyanazzal a problémával szembesül, amelyet ellenzékből rendszeresen számon kért elődjén: a munkavállalók nem általános ígéreteket, hanem kiszámítható jövedelmet és érdemi egyeztetést várnak. A több száz milliárdos költségvetési keret önmagában kevés meggyőző érv, ha az érintettek egy része közben elvesző támogatásokkal, elhalasztott béremelésekkel vagy a vállaltnál kisebb fizetésemeléssel szembesül.

A költségvetés parlamenti vitája még hátravan, a szakszervezetek azonban már most világossá tették, hogy nem elégedettek a kormány ajánlatával, nem ezt ígérték a kampányban. Az akkor elhangzott vállalások most számon kérhető költségvetési tételekké váltak, és több ágazatban komoly eltérések mutatkoznak az ígéretek és a tervek között. A kormány számára ez már politikai probléma is, hiszen éppen azok a közszolgálati dolgozók várnak válaszokat, akiknek a megbecsülését korábban kiemelt célként hirdette meg.