Miközben a Tisza-kormány a költségvetési hiány lefaragásáról, elmaradó béremelésekről és a takarékoskodás szükségességéről beszél, Unger Anna vagyonvisszaszerzési hivatala jövőre 10,6 milliárd forintból gazdálkodhat. A pénzből 4,71 milliárd forint jutna személyi juttatásokra, és a Portfolio számításai szerint egy 200 fős állománynál havi bruttó 1,96 millió forintos átlagos juttatás is kijöhet. Az új szervezet ráadásul rendkívül széles vizsgálati jogköröket kapott, költségvetését pedig különleges törvényi védelem illeti meg. A politikai elszámoltatás jelszavával létrehozott intézményből már most egy drága és komoly hatalommal rendelkező állami apparátus körvonalazódik.

A 2027-es költségvetés tervezete szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal önálló költségvetési fejezetként jelenik meg. Az NVVH számára előirányzott 10,6 milliárd forintból 7,2 milliárdot működésre, 3,4 milliárdot pedig beruházásokra és felújításokra fordítanának. A személyi juttatások 4,71 milliárdos keretéhez további 612 millió forint társul munkáltatói járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.

Unger Anna korábban mintegy 150 munkatárssal számolt, akiknek közel fele nyomozati feladatokat látna el. A Portfolio azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési keret akár 200 fős állomány finanszírozását is lehetővé teheti. Ebben az esetben az egy főre jutó havi bruttó juttatás átlaga 1,96 millió forint lenne, ami általános adózási feltételekkel számolva nagyjából 1,30 millió forintos nettónak felelne meg.

Az átlag természetesen nem jelenti azt, hogy minden alkalmazott ennyit keresne. A vezetői illetmények, a különféle juttatások és az eltérő besorolások jelentősen befolyásolhatják az egyéni összegeket. Az viszont már a költségvetési tervből is látszik, hogy az új hivatal személyi kiadásaira jelentős közpénzt kívánnak fordítani.

Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a közszféra több területén a korábban megígért bruttó béremeléseknél szerényebb intézkedések körvonalazódnak. A kormány 2027-es terveiben a szociális, kulturális és egészségügyi dolgozók keresetének emelését részben adókedvezményekkel számolják el, az új vagyonvisszaszerzési szervezet viszont a kezdetektől kifejezetten jelentős személyi kerettel rendelkezhet.

Unger Anna fizetése havi ötmillió felett, a hivatal vezetőinek külön személyi védelem jár

Unger Anna elnöki illetménye a bírói illetményalap hétszereséhez kötődik, ami havi bruttó ötmillió forint feletti összeget jelent. Az elnökhelyettesek illetménye ugyanezen alap 5,5-szerese. Az állami intézmények vezetői között ezek kiemelkedően magas javadalmazások, amelyeket a jogalkotó az új hivatal különleges feladataival és felelősségével indokolhat.

A vezetők biztonságára külön forrást is biztosítottak. Az októberben megjelent kormányzati döntés értelmében Unger Anna és Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes állandó személyi védelemben részesül. Ennek idei biztosítására több mint 175 millió forintot különítettek el, 2027-re pedig közel 849 millió forintos további forrással számolnak.

Vagyis az NVVH felállítása és működtetése már az első időszakban is jelentős állami kiadásokkal jár. A hivatal 2026-ban egyszeri 2,48 milliárd forintos forrást kapott az induláshoz, ezt követi a most tervezett 10,6 milliárdos éves költségvetés. A vezetők személyi védelmére elkülönített összegek további költséget jelentenek.

Egy ilyen szervezet közpénzből történő finanszírozása önmagában indokolható, amennyiben a felkutatott és jogszerűen visszaszerzett vagyon, illetve a megelőzött visszaélések társadalmi haszna igazolja a ráfordításokat. Ezt azonban eredményekkel kell bizonyítani. A közvéleménynek joga van látni, hogy a többmilliárdos apparátus milyen ügyeken dolgozik, milyen ellenőrizhető eredményeket ér el, és mennyi közvagyon kerül ténylegesen vissza az államhoz.

Széles jogkörök, különleges pénzügyi védelem

Az NVVH-t létrehozó, 2026. évi XXXIV. törvény alapján a hivatal feladata a közvagyonnal kapcsolatos feltételezett visszaélések feltárása, a vagyoni folyamatok vizsgálata és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése. Ennek keretében közbeszerzéseket, állami és önkormányzati szerződéseket, támogatásokat, koncessziókat, pénzmozgásokat és tényleges tulajdonosi kapcsolatokat is vizsgálhat. Ezek rendkívül széles jogosítványok. A hivatal olyan gazdasági és pénzügyi információkhoz juthat hozzá, amelyek vállalkozások, tulajdonosok és üzleti partnerek egész hálózatát érinthetik. A törvény nyomozati és vádképviseleti hatásköröket is biztosít, miközben más hatóságok közreműködését is lehetővé teszi.

Az ilyen felhatalmazás különösen szigorú ellenőrzést indokol. A közvagyon védelme fontos állami érdek, de a gazdasági szereplőkkel szembeni vizsgálatoknak bizonyítékokra, világos jogszabályokra és ellenőrizhető eljárásokra kell épülniük. Egy hatósági vizsgálat ugyanis akkor is súlyos következményekkel járhat egy vállalkozás megítélésére és működésére, ha végül nem állapítanak meg jogsértést.

A hivatal pénzügyi önállósága szintén figyelemre méltó. A költségvetési javaslatát maga az elnök állítja össze, a kormány pedig változtatás nélkül köteles azt az Országgyűlés elé terjeszteni. Az előirányzat főszabály szerint nem lehet alacsonyabb az előző évinél, és a már meghatározott keretet is csak az elnök hozzájárulásával lehet csökkenteni.

Ez a konstrukció a politikai és pénzügyi függetlenséget hivatott szolgálni. Van azonban egy másik oldala is: miközben a kormány más állami intézményeknél takarékosságot követel, az NVVH költségvetésének csökkentését külön törvényi korlátok nehezítik. A hivatal önállósága ezért a parlamenti és nyilvános ellenőrzés jelentőségét is növeli.

Már a közbeszerzésekből élő vállalkozások listáját is bekérték

Unger Anna szeptember elején arról beszélt, hogy a hivatal vizsgálni kívánja azokat a vállalkozásokat, amelyek nettó árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik. Ennek érdekében már az első munkanapján listát kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A kiválasztási szempont komoly kérdéseket vet fel. Magyarországon számos vállalkozás tevékenysége épül jelentős részben állami vagy önkormányzati megrendelésekre, köztük olyan cégeké is, amelyek szabályosan, versenyben nyerik el a munkákat. A közbeszerzésekből származó magas bevételi arány önmagában nem jelent korrupciót.

Unger korábban azt is hangsúlyozta, hogy a hivatal nem politikai indulatok alapján kíván eljárni, és az érintettek felelősségét bizonyítékokkal kell alátámasztani. A vagyon tényleges visszaszerzéséről végső soron bírósági eljárások dönthetnek. Ezek fontos garanciák, amelyek gyakorlati érvényesülése alapvetően meghatározza majd az intézmény megítélését.

A veszélyt a politikai környezet jelenti. A Tisza-kormány egyik központi kampányígérete az előző kormányzati időszak elszámoltatása volt, ezért az NVVH munkája eleve fokozott politikai figyelem mellett zajlik. Ha a hatóság vizsgálatait politikai kommunikációval kísérik, vagy a nyilvánosságban már az eljárások lezárása előtt bűnösként kezelik az érintetteket, az súlyosan ronthatja a jogállami garanciák hitelességét.

Elszámoltatás vagy politikai vagyonvadászat?

A magyar közéletben az elszámoltatás évtizedek óta visszatérő politikai ígéret. A választások előtt rendszerint rendkívül határozott kijelentések hangzanak el, a kormányváltások után azonban az ügyek jogi bizonyítása már jóval bonyolultabb feladat. A vagyonvisszaszerzéshez nem elegendő a politikai meggyőződés, a sajtóban megjelent gyanú vagy az érintett vállalkozó pártkapcsolatainak felsorolása.

Az NVVH esetében különösen fontos lesz, hogy a vizsgálatok eredményét bírósági döntések és ténylegesen visszaszerzett vagyonelemek alapján lehessen megítélni. A hivatal létrehozása és a többmilliárdos finanszírozás nem tekinthető önmagában az elszámoltatás sikerének. A nyilvánosságnak azt is látnia kell, hogy a szervezet következetesen alkalmazza-e saját vizsgálati szempontjait, és az eljárásokban érvényesülnek-e az érintettek jogai.

A történelmi ÁVH-val való párhuzam politikai kritikaként érthető, de a két intézmény működése és jogi keretei nem azonosak. A mai hivatal törvényben meghatározott hatáskörökkel működik, döntései jogi kontroll alá tartoznak, és a vagyon visszaszerzésének fontos szakaszai bírósági eljárást igényelnek. Éppen ezeknek a garanciáknak a betartását kell következetesen számon kérni, hogy a vagyonvisszaszerzés ne válhasson politikai leszámolás eszközévé.

Tíz és fél milliárd forintért kézzelfogható eredményeket várhatnak az adófizetők

A 2027-re előirányzott 10,6 milliárd forint jelentős összeg, különösen egy újonnan létrehozott állami szervezet esetében. A 4,71 milliárdos személyi juttatási keret, a 3,4 milliárdos beruházási előirányzat és a külön finanszírozott vezetői személyvédelem egy olyan intézmény képét mutatja, amelynek működését a kormányzat hosszú távra tervezi.

Unger Anna szerint a vagyonvisszaszerzés összetett, akár éveken át tartó folyamat. Ezt nem nehéz belátni, hiszen a gazdasági ügyek bizonyítása, a nemzetközi pénzmozgások feltárása és a bírósági eljárások valóban időigényesek. A hosszú eljárási idő azonban nem jelenthet korlátlan felmentést az eredmények bemutatása alól.

Az adófizetők joggal várhatnak rendszeres beszámolókat az elindított és lezárt ügyekről, a vizsgálatok költségeiről, a jogerősen megállapított visszaélésekről és a ténylegesen visszaszerzett közvagyonról. A teljesítményt pedig a ráfordításokkal együtt kell értékelni.

A Tisza-kormány takarékosságot hirdet, miközben Unger Anna hivatala már az első teljes évében 10,6 milliárd forintos költségvetést kaphat. A szervezet komoly hatáskörökkel, különleges pénzügyi védelemmel és kiemelkedő vezetői illetményekkel indul. Az elszámoltatás jogszerű cél lehet, a politikai bosszú azonban elfogadhatatlan. Aki ekkora apparátust épít a közvagyon visszaszerzésére, attól elvárható, hogy a közpénzek felhasználásával és a hatósági hatalom gyakorlásával maga is példát mutasson.