Franciaország gazdasága ismét zsugorodik, az infláció gyorsul, az államadósság a GDP mintegy 119 százalékát éri el, a lakosság pedig hetek óta tüntet a romló megélhetési körülmények miatt. Roland Lescure pénzügyminiszter már arra figyelmeztet, hogy az ország súlyos pénzügyi következményekkel nézhet szembe, ha nem sikerül visszaszorítani a költségvetési hiányt. Emmanuel Macron kormánya eközben tovább növeli a védelmi kiadásokat, és fenntartja Ukrajna katonai támogatását. A francia választók egyre hangosabban követelik a közszolgáltatások megfelelő finanszírozását, miközben a költségvetési mozgástér szűkül.

Az október 30-án közzétett hivatalos statisztikák szerint a francia gazdaság teljesítménye 2026 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal csökkent. Az előző negyedévben stagnálást mértek, az első három hónapban pedig 0,2 százalékos visszaesést. Franciaország ezzel három egymást követő negyedévet zárt érdemi gazdasági növekedés nélkül, ami komoly gondot jelent a jelentős költségvetési hiánnyal küzdő kormánynak.

A pénzügyi helyzetet tovább nehezíti az infláció. A francia statisztikai hivatal adatai alapján az éves fogyasztóiár-emelkedés októberben 3,4 százalékra gyorsult a szeptemberi 3,1 százalékról. A háztartások tehát újabb áremelkedésekkel szembesülnek, miközben az ország gazdasági teljesítménye továbbra sem mutat meggyőző javulást.

A gazdasági visszaesés több meghatározó ágazatot érint. A harmadik negyedévben az export 1,7 százalékkal, a beruházások 0,6 százalékkal, a feldolgozóipari termelés pedig 1,4 százalékkal csökkent. Az autógyártás immár negyedik egymást követő negyedévben zsugorodott, a repülőgépipari értékesítés gyengülése pedig a francia külkereskedelmi teljesítményre is kedvezőtlen hatást gyakorolt.

Roland Lescure figyelmeztet: tarthatatlanná válhat a költségvetési pálya

A francia pénzügyminiszter súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg az államháztartás helyzetével kapcsolatban. Roland Lescure szerint Franciaország a pénzügyi fal felé tart, ha nem sikerül érdemben csökkenteni a költségvetési hiányt. A kormány egyre nehezebb helyzetben próbálja összeegyeztetni a gazdaság élénkítését, a közszolgáltatások finanszírozását és az államadósság növekedésének megfékezését.

Az államadósság GDP-arányos szintje megközelíti a 119 százalékot. Ez különösen érzékennyé teszi a francia költségvetést a hitelfelvételi költségek emelkedésére, hiszen a lejáró adósság megújítása egyre nagyobb terhet róhat az államra. A pénzpiaci aggodalmak miatt a francia államkötvények hozama is emelkedett, tovább nehezítve a pénzügyi stabilizációt.

Macron kormányának ezért egyszerre kellene mérsékelnie a kiadásokat és kezelnie a társadalmi elégedetlenséget. A megszorító intézkedések azonban olyan időszakban kerülnek napirendre, amikor a franciák jelentős része már a megélhetési költségek, az oktatási rendszer állapota és a közszolgáltatások hiányosságai miatt tiltakozik.

A gazdasági adatok alapján a kormány mozgástere szűk. A tartósan gyenge növekedés csökkenti az adóbevételek bővülésének lehetőségét, miközben az emelkedő árak és a társadalmi követelések újabb kiadásokat indokolnának. Ebben a helyzetben minden nagyobb költségvetési döntés politikai konfliktusokat válthat ki.

A francia gazdaság zsugorodik, a katonai költségvetés mégis milliárdokkal nő

A francia kormány a költségvetési nehézségek ellenére folytatja a fegyveres erők fejlesztését. A 2026-os katonai költségvetést 6,7 milliárd euróval növelték, ami megközelítőleg 2453 milliárd forintnak felel meg. A védelmi kiadások emelkedését Párizs a romló európai biztonsági környezettel és a francia hadsereg korszerűsítésének szükségességével indokolja.

Franciaország továbbra is támogatja Ukrajnát katonai eszközökkel és más segítségnyújtási formákkal. Macron az európai országok közül következetesen azok közé tartozik, amelyek Kijev katonai támogatásának fenntartását és az európai védelmi képességek megerősítését sürgetik.

A döntések ugyanakkor egyre élesebb vitákat váltanak ki a francia belpolitikában. A kormány kritikusai szerint nehezen magyarázható a lakosságnak, hogy az oktatásra, a közszolgáltatásokra és a mindennapi megélhetési problémák kezelésére korlátozott források jutnak, miközben a katonai kiadások növelése továbbra is kiemelt prioritás.

Fontos különbség, hogy a védelmi költségvetés emelése nem azonos teljes egészében az Ukrajnának nyújtott támogatással. A francia katonai fejlesztések jelentős része a saját hadsereg működését, felszerelését és hosszú távú képességeit finanszírozza. A vita azonban ettől még valós, és a választóknak joguk van számon kérni, milyen szempontok alapján rangsorolja a kormány a rendelkezésére álló közpénzek felhasználását.

Franciaország utcái ismét megtelnek tüntetőkkel

A gazdasági válság társadalmi következményei egyre látványosabbak. A szeptemberben kibontakozó tiltakozások kezdetben az oktatási rendszer problémáira, a tanárhiányra és az iskolák romló körülményeire irányultak. Azóta a megmozdulásokhoz szakszervezetek, munkavállalók és a sárgamellényes mozgalom tagjai is csatlakoztak, miközben a követelések között egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a megélhetési költségek és a közszolgáltatások finanszírozása.

Az október 24-i demonstrációkon a francia belügyminisztérium adatai szerint mintegy 410 ezren vettek részt, közülük 110 ezren Párizsban. A CGT szakszervezet országosan 800 ezer tüntetőről számolt be. Az október 17-i megmozdulásokat több városban erőszakos zavargások, fosztogatások és rongálások kísérték, jelentős károkat okozva a vállalkozásoknak és középületeknek.

A kormány október 31-re ismét rendkívüli biztonsági intézkedéseket rendelt el. Laurent Nuñez belügyminiszter bejelentette, hogy országszerte 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak a demonstrációk biztosítására. A hatóságok különösen az esti órákban számítanak rendbontásokra, mivel a közösségi oldalakon több csoport erőszakos megmozdulásokra szólított fel.

A párizsi hatóságok egyes demonstrációs útvonalakat korlátoztak, bizonyos esti gyülekezéseket pedig megtiltottak. Ezek a döntések újabb vitákat váltottak ki a kormány és a tiltakozó szervezetek között. A szakszervezetek a megélhetési követelések mellett a gyülekezési jog védelmét is hangsúlyozzák, miközben a belügyminisztérium az erőszakos cselekmények megakadályozásával indokolja a szigorú fellépést.

Macron két fronton szembesül egyre nagyobb nyomással

A francia elnöknek egyszerre kell kezelnie a romló gazdasági adatokat és a növekvő társadalmi elégedetlenséget. A 2027-es költségvetés elfogadása már önmagában is nehéz parlamenti egyeztetéseket igényel, hiszen a kormánynak nincs biztos többsége minden tervezett intézkedéséhez.

A kabinet a GDP-arányos költségvetési hiányt a 2026-os 5,4 százalékról jövőre 5 százalékra vagy az alá szeretné csökkenteni. Roland Lescure szerint a hiány mérséklése nélkül Franciaország elveszítheti a befektetők bizalmát, ami tovább drágíthatja az államadósság finanszírozását. A tízéves francia államkötvények hozama október 30-án már 4,97 százalék körül alakult.

A megszorítások ugyanakkor tovább gyengíthetik a belső keresletet, ami egy stagnáló gazdaságban különösen kényes kérdés. A harmadik negyedéves adatok alapján a háztartások fogyasztása ugyan 0,4 százalékkal emelkedett, de a beruházások és a külkereskedelem teljesítménye romlott. A francia gazdaság számára ezért a költségvetés elfogadása önmagában még nem jelent megoldást.

A francia adófizetők is joggal kérhetnek elszámolást

Macron kormányának kül- és biztonságpolitikai vállalásai egyre nagyobb költségvetési nyomás mellett folytatódnak. A katonai kiadások növelését a francia vezetés stratégiai szükségszerűségnek tekinti, miközben a lakosság jelentős része a mindennapi megélhetés és a közszolgáltatások állapota miatt elégedetlen.

A francia választóknak joguk van pontosan tudni, mekkora összeget fordítanak a saját hadsereg fejlesztésére, mennyibe kerül az Ukrajnának nyújtott támogatás, és milyen kiadáscsökkentésekkel kívánja a kormány helyreállítani a költségvetési egyensúlyt. A különböző tételek nyilvános és pontos bemutatása különösen fontos akkor, amikor az államadósság már megközelíti az éves gazdasági teljesítmény 119 százalékát.

Franciaországban három negyedév óta nincs érdemi növekedés, az infláció 3,4 százalékra gyorsult, az utcákon pedig százezrek tiltakoznak a megélhetési körülmények miatt. Roland Lescure pénzügyminiszter a pénzügyi fal veszélyére figyelmeztet, Macron azonban továbbra is ragaszkodik a katonai kiadások növeléséhez és Ukrajna támogatásához. A kormánynak világos választ kell adnia arra, miként kívánja egyszerre finanszírozni ezeket a vállalásokat, megőrizni a közszolgáltatásokat és csökkenteni a hiányt. A franciák számára a költségvetési válság már nem elméleti vita: az emelkedő árakban, a romló szolgáltatásokban és a bizonytalan gazdasági kilátásokban naponta érzékelhető.