Rendkívüli biztonsági készültség mellett zajlik Franciaországban az október 31-i országos tiltakozáshullám. A megélhetési költségek, az oktatás állapota és a kormány gazdaságpolitikája miatt immár harmadik egymást követő szombaton vonultak utcára a franciák. Az országban 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak, a hatóságok pedig mintegy 320 ezer tüntetőről számoltak be, közülük 70 ezren Párizsban demonstráltak. A fővárosi felvonulás órákig békésen zajlott, később azonban összecsapások törtek ki a rendfenntartók és egyes tüntetők között. A francia kormány attól tart, hogy a halloween éjszakájára meghirdetett radikális gyülekezések további zavargásokhoz vezethetnek.
Franciaország több nagyvárosában szombat délután ismét megteltek az utcák demonstrálókkal. Szakszervezetek, középiskolások, egyetemisták és az egykori sárgamellényes mozgalom aktivistái közösen tiltakoztak a romló megélhetési körülmények, az oktatási intézmények problémái és a közszolgáltatások finanszírozása miatt. A megmozdulások eredetileg az iskolák és egyetemek állapotával kapcsolatos elégedetlenségből indultak, az elmúlt hetekben azonban jóval szélesebb társadalmi tiltakozássá alakultak.
A francia belügyminisztérium adatai szerint október 17-én több mint félmillióan, október 24-én pedig 410 ezren vettek részt a demonstrációkon. A mostani, október 31-i megmozdulásokon 320 ezer főre becsülték a részvételt, így az előző két hétvégéhez képest csökkent a tiltakozók száma. A szakszervezetek hagyományosan magasabb részvételi adatokat közölnek, mint a hatóságok.
Az október 17-i tüntetések egy részét súlyos zavargások, fosztogatások és rongálások kísérték, ezért a kormány ezúttal kivételes biztonsági intézkedéseket vezetett be. Laurent Nuñez belügyminiszter 70 ezer rendőrt és csendőrt rendelt szolgálatba országszerte. A hatóságok vízágyúkat, drónokat, helikoptereket és különleges rendőri egységeket is készenlétbe helyeztek.
Párizsban már könnygázt és villanógránátokat vetettek be
A párizsi demonstráció útvonaláról külön jogi vita alakult ki. A szervezők eredetileg a főváros központján keresztül szerettek volna felvonulni, a rendőrség azonban a korábbi rendbontások miatt korlátozta a belvárosi gyülekezéseket. A legfelsőbb közigazgatási bírói fórum végül jóváhagyta a hatóságok által kijelölt útvonalat, amely a Porte de Bagnolet és a Porte de Charenton között, Párizs délkeleti peremén haladt.
A délutáni felvonulás jelentős része békésen zajlott. A tiltakozók transzparensekkel, zenével és skandálással vonultak, a halloween alkalmából pedig többen jelmezben jelentek meg. A tömegben középiskolások, egyetemisták, munkavállalók és szakszervezeti aktivisták egyaránt részt vettek.
A helyzet a menet végén romlott el. Az Associated Press helyszíni tudósítása szerint a Porte de Charenton közelében egyes tüntetők üvegpalackokat és pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrök felé. A rendfenntartók könnygázzal és villanógránátokkal válaszoltak, a környéket füst borította el, a békés demonstrálók közül pedig többen elhagyták a helyszínt.
A történtek miatt ismét előtérbe került a francia hatóságok és a tüntetők közötti konfliktus. A szakszervezetek a békés gyülekezés jogát hangsúlyozzák, a belügyminisztérium pedig a korábbi fosztogatásokra és a rendőrök elleni támadásokra hivatkozva tartja szükségesnek a szigorú fellépést.
Több mint ezren sérültek meg a rendfenntartók közül az elmúlt hetekben
A francia belügyminisztérium október 29-i összesítése szerint az október 17-én kezdődött zavargások során addig 1193 rendőr és csendőr sérült meg. A sérülések többsége könnyebb volt, de a tárca súlyos esetekről és kórházi kezelésre szoruló rendfenntartókról is beszámolt. A hatóságok szerint a rendőrökre köveket, pirotechnikai eszközöket és más veszélyes tárgyakat dobáltak.
Az október 24-i események során 1435 embert állítottak elő a belügyminisztérium közlése szerint. A jelentős számú előállítás és sérülés is hozzájárult ahhoz, hogy a szombati tiltakozásokat rendkívüli rendőri biztosítás mellett engedélyezték.
A párizsi rendőrség a város egyes részein éjszakai korlátozásokat vezetett be. A République tér és a Les Halles környékén késő estétől hajnalig korlátozták a belépést, a Champs-Élysées közelében pedig a kísérő nélkül tartózkodó kiskorúakra külön éjszakai szabályok vonatkoznak.
Laurent Nuñez külön figyelmeztetett a közösségi oldalakon terjedő felhívásokra, amelyek egy része kifejezetten erőszakos cselekményekre, fosztogatásokra és a rendőrséggel való összecsapásokra buzdított. A hatóságok elsősorban attól tartanak, hogy az esti órákban radikális csoportok próbálják kihasználni a halloween miatt megnövekedett utcai forgalmat.
Macron gazdaságpolitikája ellen is tiltakoznak
A demonstrációk egyik legfontosabb kiváltó oka a romló megélhetési helyzet. Franciaország gazdasági teljesítménye gyenge, az államadósság rendkívül magas, a kormány pedig a költségvetési hiány csökkentésére készül. A tervezett takarékossági intézkedések sokakban azt az aggodalmat keltették, hogy tovább romolhat az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások helyzete.
A diákok különösen az elöregedett iskolaépületek, a tanárhiány és az egyetemi felvételi rendszer miatt tiltakoznak. A szakszervezetek a bérek vásárlóerejének megőrzését, a közszolgáltatások megfelelő finanszírozását és a megszorítások elutasítását követelik. A sárgamellényes mozgalom aktivistái pedig ismét bekapcsolódtak a megélhetési költségek miatti demonstrációkba.
Emmanuel Macron kormánya több oktatási intézkedést és könnyítést is bejelentett, a tiltakozó szervezetek azonban elégtelennek tartják a vállalásokat. Az országos szakszervezeti és diákszervezetek november 5-re újabb sztrájkot is meghirdettek.
A tiltakozások politikai hátterében az is szerepet játszik, hogy a francia kormány a költségvetési hiány mérséklését sürgeti, miközben tovább növeli védelmi kiadásait. A katonai fejlesztések és a közszolgáltatások finanszírozása közötti prioritások így egyre gyakrabban kerülnek a politikai viták középpontjába.
Németországban is utcára vonultak a fiatalok
A franciaországi tüntetéshullámmal egy időben több más európai országban is demonstrációkat tartottak. Németországban a Gen Z regelt nevű ifjúsági kezdeményezés több mint harminc városban szervezett megmozdulásokat, elsősorban az oktatás, a lakhatás és a közszolgáltatások fejlesztését követelve.
Berlinben a Brandenburgi kapunál gyűltek össze a fiatalok, akik az iskolák állapotát, a megélhetési költségeket és a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetőségét is bírálták. Hamburgban és Kölnben ugyanakkor rendőri beavatkozásra is sor került, miután egyes résztvevők pirotechnikai eszközöket használtak, illetve tárgyakat dobáltak a rendfenntartók felé.
A több országban zajló megmozdulások eltérő helyi problémákból indultak, de visszatérő követelés az elérhető lakhatás, a megfelelő oktatási finanszírozás és a fiatalok gazdasági kilátásainak javítása.
A francia kormány rendkívüli készültségben várja az éjszakát
A francia hatóságok számára a szombati megmozdulások biztosítása még nem zárult le. Az éjszakai órákban a rendőrség fokozott készültséget tart fenn, különösen azokon a helyszíneken, ahol a közösségi médiában előre meghirdetett gyülekezésekre számítanak.
A 320 ezres országos részvétel azt mutatja, hogy a tiltakozási hullám továbbra is jelentős társadalmi támogatást élvez, noha a részvétel az előző hétvégékhez képest csökkent. A demonstrálók többsége békésen fejezte ki elégedetlenségét, de a párizsi összecsapások és az erőszakra buzdító felhívások miatt a rendőrség továbbra is súlyos közbiztonsági kockázatokkal számol.
Franciaországban a megélhetési válság és a közszolgáltatások állapota miatti elégedetlenség immár harmadik hete százezreket visz az utcákra. Macron kormányának a gazdasági és költségvetési problémák mellett a mind súlyosabb közbiztonsági kihívásokkal is foglalkoznia kell. A szombati események megmutatták, hogy a demonstrációk jelentős része továbbra is békés, a radikális rendbontók azonban néhány helyszínen ismét összecsapásokat provokáltak. A 70 ezer rendfenntartó mozgósítása pedig jól érzékelteti, milyen komoly készültséget tart szükségesnek a francia állam saját nagyvárosaiban.


