Hat fegyveres pénzügyőr, arcukat eltakaró maszkok, bilincs és kamerák kereszttüzében vezetett egykori miniszter. Hankó Balázs október 1-jei bírósági előállításának képei bejárták a magyar sajtót, a Magyar Nemzet pedig most a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kérdezte arról, mi indokolta a látványos biztonsági intézkedéseket. A NAV szerint emberei jogszerűen és szakszerűen jártak el, az újság egyik legfontosabb kérdésére azonban nem válaszolt: nem tartanak-e attól, hogy az ilyen fellépések miatt a társadalom egyre inkább a politikai hatalom eszközeként tekint majd a hatóságra?

Hankó Balázst, az Orbán-kormány korábbi kulturális és innovációs miniszterét október 1-jén vezették a Kecskeméti Járásbíróság elé, ahol a nyomozási bíró elrendelte a letartóztatását. A volt tárcavezetőt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak felhasználásával kapcsolatos büntetőeljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A nyomozás több mint 17 milliárd forintnyi támogatás felhasználását érinti.

A politikus október eleji előállítása már önmagában is jelentős sajtófigyelmet kapott, ám a felvételeken látható biztonsági intézkedések külön vitát váltottak ki. Hankó Balázst megbilincselve, maszkot viselő, fegyveres pénzügyőrök kíséretében vezették a bíróság folyosóin. Egyes felvételeken legalább hat, másokon ennél is több egyenruhás látható a volt miniszter körül.

Azóta a bíróság Hankó Balázs és korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását is meghosszabbította 2027. február 1-jéig. Az október 28-i döntés tárgyalás nélkül, az iratok alapján született, így a korábbihoz hasonló nyilvános előállításra ezúttal nem került sor.

Miért kellett eltakarni a pénzügyőrök arcát?

A Magyar Nemzet két alkalommal is kérdéseket intézett a NAV-hoz. Elsőként azt szerette volna megtudni, miért viseltek maszkot a pénzügyőrök már annál az óbudai NAV-irodánál is, ahová Hankó Balázst korábban beidézték.

A hatóság válasza szerint az egyenruhások vezetői engedéllyel viseltek orrot és szájat eltakaró nyaksálat, illetve egészségügyi maszkot. A NAV közlése alapján erre biztonsági kockázatok, továbbá személyiségi jogi és adatvédelmi megfontolások miatt volt szükség.

A magyarázatból azonban nem derült ki, pontosan milyen veszély indokolta az arcok eltakarását, ugyanis a hatóság nem részletezte, hogy az eljárásban részt vevő pénzügyőrök személyes biztonságával kapcsolatban felmerült-e konkrét fenyegetés, vagy általános óvintézkedésről volt szó.

A névtelenség és az egyenruhások biztonságának védelme bizonyos szolgálati feladatoknál indokolt lehet. Egy korábbi miniszter nyilvánosság előtt zajló előállításánál azonban a szokatlanul látványos intézkedések önmagukban is kérdéseket keltenek, különösen akkor, ha a szükségességüket csak általános indokokkal magyarázzák.

Hat fegyveres egy megbilincselt politikus mellett: ezt válaszolta a NAV

A lap második megkeresése már kifejezetten a kecskeméti bíróságon alkalmazott intézkedésekre vonatkozott. Az újságírók azt kérdezték, miért volt szükség legalább hat fegyveres pénzügyőr jelenlétére egy olyan gyanúsított mellett, akit már megbilincseltek, és aki a felvételeken iratokat tartalmazó dobozt cipelt. A NAV válaszában a rá vonatkozó jogszabályokat ismertette. A hatóság szerint a pénzügyőrök eljárását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010-es törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó, 2018-ban kiadott pénzügyminiszteri rendelet szabályozta.

A hivatal közölte, hogy munkatársai a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, és intézkedéseik az érintett személy biztonságát is szolgálták. A válasz azonban nem tartalmazott konkrét indoklást arra, hogy az adott helyzetben miért éppen ekkora létszámú fegyveres kíséretre volt szükség.

Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a bíróság a letartóztatás elrendelésekor elsősorban a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélyére hivatkozott. A letartóztatás indokoltsága és a bírósági épületen belül alkalmazott kísérési intézkedések arányossága azonban két külön kérdés, amelyeket külön is meg kell vizsgálni.

A legkényesebb kérdésre nem érkezett válasz

A Magyar Nemzet azt is megkérdezte a NAV-tól, nem tart-e attól, hogy a politikusokat érintő eljárásokban alkalmazott módszerei miatt a társadalom egy része a politikai hatalom elnyomó eszközeként kezd tekinteni az adóhatóságra. Erre a kérdésre a lap beszámolója szerint nem érkezett válasz, pedig a közbizalom szempontjából éppen ez az egyik legfontosabb kérdés. A NAV-nak természetesen kötelessége a büntetőeljárásokban szükséges intézkedések végrehajtása, függetlenül attól, hogy a gyanúsított korábban milyen politikai tisztséget töltött be. A hatóság fellépésének azonban minden esetben szükségesnek és arányosnak kell lennie, különösen akkor, ha a kényszerintézkedés a nyilvánosság előtt zajlik.

A megbilincselt, fegyveresekkel körülvett politikusokról készült képek komoly politikai üzenetet is hordozhatnak, függetlenül attól, hogy ez szándékában állt-e az intézkedést végrehajtó hatóságnak. Az ilyen felvételek könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy a büntetőeljárás már önmagában büntetésként szolgál, holott az érintett személy bűnösségéről kizárólag a bíróság dönthet.

Schiffer András és több tucat jogász is figyelmeztetett

A NAV intézkedései körül kialakult vita egy nappal korábban újabb fordulatot vett. Schiffer András volt országgyűlési képviselő október 29-én tízpontos jogállami nyilatkozatot tett közzé, amelyet számos ismert jogász, korábbi miniszter és alkotmánybíró írt alá.

Az aláírók között szerepel többek között Hack Péter, Fodor Gábor, Navracsics Tibor, Bihari Mihály, Kukorelli István, Stumpf István, Kónya Imre, Pokol Béla és Szili Katalin is. Az eltérő politikai hátterű szereplők közös állásfoglalása a büntetőeljárások során alkalmazott kényszerintézkedések szükségességét és arányosságát helyezi a középpontba.

A nyilatkozat szerint a bilincs alkalmazását konkrét biztonsági körülményeknek kell indokolniuk, és a kényszerintézkedések nem válhatnak megalázó, megfélemlítő politikai látványossággá. A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a letartóztatás célja az eljárás biztosítása, és nem tekinthető előrehozott büntetésnek.

Az aláírók az ártatlanság vélelmét is hangsúlyozzák. Álláspontjuk szerint a gyanúsítottak kamerák előtti, bilincsben és vezetőszáron történő elvezetése akkor sértheti az arányosság követelményét, ha annak nincs konkrét, igazolható biztonsági indoka.

Az elszámoltatás nem adhat felmentést a jogállami szabályok alól

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásaival kapcsolatos büntetőeljárás súlyos állításokon alapul. Az ügyészség szerint a több mint 17 milliárd forintnyi érintett támogatásból jogellenesen finanszírozhattak választási kampánycélokat és személyes kiadásokat. Az ügy feltárása, a bizonyítékok összegyűjtése és az esetleges felelősök bíróság elé állítása alapvető közérdek.

Hankó Balázs ugyanakkor tagadja a bűncselekmény elkövetését, és az eljárást politikai indíttatásúnak tartja. A büntetőjogi felelősség kérdésében még nem született ítélet, ezért a nyomozás és a kényszerintézkedések nem helyettesíthetik a bizonyítékokon alapuló bírósági döntést.

A jogállami eljárás követelménye éppen az ilyen ügyekben válik különösen fontossá. A volt minisztereknek, politikusoknak és más közszereplőknek ugyanúgy felelniük kell az esetleges törvénysértéseikért, mint bárki másnak. Az állami hatóságokkal szemben azonban ugyanazok az arányossági és jogszerűségi követelmények érvényesek akkor is, ha a gyanúsított személye komoly politikai indulatokat vált ki.

A NAV megmagyarázta a jogalapot, de a konkrét indokokat továbbra sem ismerjük

A Magyar Nemzet kérdéseire adott válaszok alapján a NAV álláspontja világos: a Hankó Balázs előállításánál alkalmazott intézkedéseket jogszerűnek és szakszerűnek tartja. A hatóság ugyanakkor nem részletezte, milyen konkrét veszélyhelyzet indokolta a maszkviselést, a nagy létszámú fegyveres kíséretet és a bilincselés adott körülmények közötti alkalmazását.

A nyilvánosság előtt zajló kényszerintézkedések indokoltsága különösen érzékeny kérdés egy politikailag kiélezett büntetőeljárásban. A NAV hallgatása a közbizalomra vonatkozó kérdésben ezért aligha segíti az ügy tisztázását.

A Hankó Balázs ellen folyó büntetőeljárásnak a bizonyítékokról és a felelősség megállapításáról kell szólnia. A bíróság majd eldönti, történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki felel érte. A hatósági intézkedések szükségességét azonban már most is számon lehet kérni. Hat fegyveres, maszkok és bilincs láttán ugyanis jogosan várható el több annál a magyarázatnál, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt. A jogállam hitelességét az is meghatározza, hogyan bánik azokkal, akik ellen eljárást folytat.