Újabb különös fordulat történt az ukrán aranykonvoj ügyében. Október 29-én ismét Magyarországon jelentek meg a márciusi pénzszállítási botrány szereplői, ezúttal azonban a Készenléti Rendőrség fegyvereseinek kíséretében érkeztek ügyvédjükhöz. A korábbi szállítmányt a magyar hatóságok lefoglalták, az érintetteket pedig kiutasították az országból. Most rendőri biztosítás mellett tértek vissza, miközben a márciusi intézkedés miatt magyar hatósági vezetők ellen folyik eljárás. A történtek magyarázatot követelnek, különösen annak fényében, hogy Ausztriában is foglalkoztak a pénz- és aranyszállítmányok körülményeivel.

Horváth Lóránt ügyvéd csütörtökön fényképekkel számolt be arról, hogy a korábbi ukrán pénzszállító csoport tagjai felkeresték budapesti irodáját. A találkozón jelen volt Kuznyecov tábornok is, aki a márciusi események során vált ismertté. Az ügyvéd szerint a látogatókat a Készenléti Rendőrség fegyveresei kísérték, arról azonban nem közölt részleteket, hogy pontosan milyen céllal érkeztek Magyarországra.

A rendőri kíséret különösen érdekes körülmény. Ha a csoport ezúttal is nagy értékű szállítmányt vitt magával, annak biztonsági és hatósági feltételei tisztázásra szorulnak, ha pedig kizárólag személyes vagy jogi ügyintézés céljából érkeztek, akkor azt kellene megmagyarázni, miért volt szükség fegyveres rendőri biztosításra. Az újabb pénz- vagy aranyszállítás tényét egyelőre nem erősítették meg, a kíséret indokának nyilvános tisztázása azonban ettől függetlenül indokolt.

A márciusi akcióból mára hatósági botrány lett

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M3-as autópályán feltartóztattak két ukrán pénzszállító járművet. A hatóságok több tízmillió dollárt és eurót, valamint kilenc kilogramm aranyat foglaltak le, a szállítmány hét kísérőjét pedig elfogták. Az ügyben pénzmosás gyanújával indult eljárás, amelyet a NAV később bűncselekményre utaló bizonyíték hiányában megszüntetett, a lefoglalt értékeket pedig visszaszolgáltatták.

Az ügy azonban ezzel korántsem zárult le. A magyar hatósági intézkedés körülményei miatt büntetőeljárás indult, amelyben a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi vezető tisztviselői, valamint rendőrök is gyanúsítottként szerepelnek. A vizsgálat egyik központi kérdése, hogy a márciusi műveletet milyen információk alapján rendelték el, és az intézkedések megfeleltek-e a jogszabályoknak.

A korábbi Orbán-kormány szerint a szállítmány körülményei indokolták a hatósági fellépést, a jelenlegi kormány oldaláról ezzel szemben a művelet politikai hátterét és jogszerűségét kérdőjelezték meg. Orbán Viktor tagadta, hogy személyesen rendelte volna el a rajtaütést.

Ausztriában is vizsgálták a pénz- és aranyszállítások körülményeit

A történet nem kizárólag magyar belügy. Ausztriában parlamenti kérdések irányultak arra, milyen feltételekkel szállítottak nagy értékű készpénzt és aranyat Bécsből Ukrajnába, illetve milyen jogcímen vehettek részt a műveletekben fegyveres kísérők.

Az osztrák pénzügyminisztérium adatai szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta mintegy húszmilliárd euró értékben történtek ilyen jellegű pénz- és aranyszállítások.

Az osztrák pénzügyi felügyelet ugyanakkor a szállítmányokat szokásos banki szolgáltatásnak tekintette, és a bécsi ügyészség sem indított büntetőeljárást a rendelkezésére álló adatok alapján. Mindez azt jelzi, hogy a nagyszabású pénzmozgások létezése és a hozzájuk kapcsolódó biztonsági kérdések valósak, ugyanakkor az osztrák vizsgálatok eddigi eredményei egyelőre nem támasztották alá a tiltott pénzmozgásra vonatkozó feltételezéseket. A szállítmányok eredetének, céljának és biztosításának tisztázása ettől még közérdekű kérdés marad.

A Tisza-kormánynak is van mit megmagyaráznia

A márciusi rajtaütés jogszerűségét vizsgáló eljárás természetesen nem kifogásolható pusztán azért, mert az előző kormány idején történt intézkedésről van szó, a hatóságok felelősségét ugyanazoknak a jogszabályoknak az alapján kell megítélni, függetlenül attól, ki volt hatalmon. Ugyanez az elv azonban a jelenlegi kormányra is vonatkozik. Ha egy korábban nemzetbiztonsági jelentőségűnek tekintett ukrán csoport tagjai most fegyveres rendőri kíséretben mozognak Magyarországon, akkor az állampolgároknak joguk van megtudni, ki rendelte el a biztosítást, milyen indokkal és milyen feladatot láttak el a rendőrök.

Az is tisztázandó, hogy történt-e újabb nagy értékű szállítás, és ha igen, milyen ellenőrzések mellett haladt át az országon. A rendőri jelenlét önmagában nem bizonyítja, hogy a csoport aranyat vagy készpénzt vitt magával, de a korábbi események után indokolt lenne részletes hatósági tájékoztatást adni a történtekről.

Két különböző hatósági hozzáállás, ugyanazok a szereplők

A márciusi és az októberi események között szembetűnő a különbség. Akkor a hatóságok megállították a járműveket, lefoglalták a szállítmányt és elfogták a kísérőket, most pedig az érintettek rendőri biztosítás mellett keresték fel ügyvédjüket. A különbségnek lehetnek jogszerű, szakmai okai, ezeket azonban egyelőre nem ismertették nyilvánosan.

A márciusi intézkedés körüli büntetőeljárást és a mostani rendőri kíséretet egyaránt indokolt átláthatóan kezelni. Ha az előző kormány hatósági döntéseit alaposan vizsgálják, akkor a jelenlegi intézkedések indokainak megismerését sem lehet indokolatlannak tekinteni.

Az ukrán aranykonvoj történetében továbbra is több a nyitott kérdés, mint a megnyugtató válasz. A korábbi szállítmány pénzmosásgyanúját nem sikerült bizonyítani, Ausztriában pedig nem indult büntetőeljárás a pénzmozgások miatt. A mostani fegyveres rendőri kíséret ugyanakkor újabb, tisztázásra váró körülmény. A Tisza-kormánynak ugyanazzal az alapossággal kellene tájékoztatnia a nyilvánosságot saját hatóságainak intézkedéseiről, amellyel az előző kormány döntéseinek elszámoltatását követeli.