December 25-ig meghosszabbította Bús Balázs letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság. Óbuda korábbi fideszes polgármestere, a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnöke június vége óta van a szegedi Csillagbörtönben, miközben következetesen tagadja az ellene felhozott vádakat, és ügyvédje szerint mindenben együttműködik a hatóságokkal. Az NKA-ügyben már Hankó Balázs volt minisztert és Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkárt is letartóztatták. A PubliQo álláspontja szerint az eljárássorozat súlyos kérdéseket vet fel a politikai indíttatás és az igazságszolgáltatás függetlensége körül.

A Kecskeméti Törvényszék október 22-i közleménye szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kezdeményezésére a nyomozási bíró újabb két hónappal meghosszabbította Bús Balázs fogva tartását. Az indoklás szerint továbbra is fennáll a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja, valamint a letartóztatást szükségessé tevő körülmények. A döntés nem végleges.

A volt polgármester szabadlábra helyezését már október 8-án elutasították, pedig védője szerint azóta is részletes vallomásokkal és dokumentumokkal segíti a nyomozást. Papp Gábor ügyvéd korábban arról beszélt, hogy Bús minden kérdésre válaszolt, és nincs olyan körülmény, amely indokolná további letartóztatását. A hatóságok ennek ellenére ragaszkodnak a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéshez.

Politikai fogolynak tartja magát Bús Balázs

Bús Balázs már júliusban nyilvánosságra hozott levelében politikai fogolynak nevezte magát, és azt állította, hogy a NAV hamis feltételezésekre épülő gyanúsítással vitte el otthonából. Szerinte a kormányváltás után megindult eljárás valódi oka korábbi fideszes politikai szerepvállalása. Azt is sérelmezte, hogy a bíróság szerinte nem mérlegelte megfelelően az általa előterjesztett bizonyítékokat.

A volt NKA-alelnök különösen azt kifogásolta, hogy a politikai nyilvánosságban 17 milliárd forint eltűnéséről beszélnek, miközben állítása szerint az alapból semmilyen pénz nem tűnt el. Közlése alapján az NKA-t több mint tízmilliárd forintos maradvánnyal és folyamatban lévő pályázatokkal adták át az új vezetésnek.

Az ügyészség ezzel szemben azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál 1079 támogatásról döntöttek jogellenesen, összesen 17,3 milliárd forint értékben. A nyomozó hatóság szerint a források egy részét a 2026-os választási kampányhoz kapcsolódó célokra, illetve a pályázók személyes érdekeinek megfelelően használták fel.

A két álláspont között alapvető ellentmondás húzódik. Nem ugyanaz ugyanis a támogatások odaítélésének jogszerűségét vitatni, mint azt állítani, hogy 17 milliárd forint egyszerűen eltűnt. Az ügyészségnek a konkrét döntések jogellenességét, az okozott vagyoni hátrányt és az egyes szereplők felelősségét kell bizonyítania. A nyilvánosság számára különösen fontos lenne látni, milyen konkrét bizonyítékok indokolják, hogy az érintetteket hónapokon keresztül fogva tartsák.

Egyre több korábbi fideszes vezetőt érint az eljárás

Az NKA-ügy júniusban Bús Balázs, Ughy Attila volt kollégiumi elnök, Krucsainé Herter Anikó támogatáskezelői főigazgató és több más tisztségviselő letartóztatásával került a figyelem középpontjába. Október elején már Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika volt államtitkárt is letartóztatták.

Hankó Balázs ugyancsak visszautasította az ellene felhozott gyanúsítást. A volt miniszter szerint a kulturális támogatásokat jogszerűen ítélték oda, az eljárást pedig politikai indíttatásúnak tartja. Letartóztatásakor azt is kifogásolta, hogy nem kapott lehetőséget a sajtó előtti nyilatkozattételre. A tárgyalás kezdetét ráadásul el kellett halasztani, mert védője csak a helyszínen jutott hozzá a kényszerintézkedést megalapozó iratokhoz.

A Fidesz októberben külön összeállítást tett közzé az általa politikai fogolynak tartott személyekről. A párt Bús Balázst, Hankó Balázst, Varga-Bajusz Veronikát és Seszták Miklóst is ebbe a körbe sorolta, és azzal vádolta a Magyar Péter vezette kormányt, hogy politikai befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra.

Az állítások súlyosak, és éppen ezért indokolt lenne az eljárások körülményeinek részletes, nyilvános vizsgálata. Különösen fontos kérdés, hogy minden érintett esetében szükséges-e a letartóztatás, vagy enyhébb intézkedéssel, például bűnügyi felügyelettel is biztosítható lenne a nyomozás zavartalansága.

Meddig tartható fenn a letartóztatás?

Bús Balázs fogva tartása június 25-én kezdődött, vagyis december végére már hat hónapja lesz rács mögött. A védelem szerint több alkalommal tett részletes vallomást, számos dokumentumot csatolt, és nem akadályozta az eljárást. Októberben ismét egész napos kihallgatáson vett részt, ügyvédje pedig ezt követően is a szabadlábra helyezését sürgette.

A letartóztatás indokoltságának megítélésénél nem mellékes, hogy a nyomozás során milyen új körülmények merültek fel, fennáll-e a bizonyítékok befolyásolásának veszélye, illetve miért nem elegendő a kevésbé szigorú kényszerintézkedés. A bíróság szerint a korábbi indokok továbbra is érvényesek, a védelem azonban ezt határozottan vitatja.

A PubliQo szerkesztőségi álláspontja szerint az NKA-ügyben alkalmazott eljárási módszerek és a hónapokon át fenntartott letartóztatások miatt komolyan felmerül a koncepciós eljárás gyanúja. Különösen egy olyan politikai környezetben, amelyben a kormányváltást követően több korábbi fideszes vezető ellen is nagy nyilvánosságot kapó büntetőeljárás indult.

A mostani döntéssel Bús Balázs karácsonyig biztosan nem szabadulhat a jelenlegi végzés alapján, hacsak a jogorvoslati eljárásban nem változtatnak a kényszerintézkedésen. Az ügy azonban túlmutat egyetlen volt polgármester személyén. A kérdés az, hogy az NKA támogatásai körüli viták tisztázását szolgálja-e a hosszú hónapokon át tartó fogva tartás, vagy a büntetőeljárások a politikai leszámolás eszközévé válhatnak. Erre a kérdésre a magyar közvéleménynek is joga van választ kapni.