Havi hatvan forint. Van, akinek mindössze ennyivel maradhat több a zsebében a Tisza-kormány nagy adócsökkentési programjának köszönhetően. Magyar Péter kormánya közben jelentős adóemelésekre készül, amelyek a vállalkozásokat, a bankokat, a nagyobb jövedelmű családokat és több gazdasági ágazatot is érintenek. A Fidesz szerint az október 27-én benyújtott adócsomag tizennyolcféle adóemelést tartalmaz, és összességében 500 milliárd forinttal növelné a lakosság és a vállalkozások terheit. A kormány adócsökkentésről beszél, a részletszabályok azonban jóval összetettebb képet mutatnak.

Kármán András pénzügyminiszter kedden este jelentette be a 2027-re tervezett adóváltozásokat, amelyeket a kormány az Országgyűlés elé is terjesztett. A kabinet kommunikációjában az alacsonyabb keresetű munkavállalók személyijövedelemadó-terhelésének csökkentése kapta a főszerepet. A minimálbéren dolgozóknak havi közel húszezer forintos könnyítést ígérnek, a kedvezményt pedig fokozatosan kiterjesztenék a magasabb jövedelmi kategóriákra is.

A csomag ugyanakkor számos adónem emelését, új közterhek bevezetését és korábban biztosított kedvezmények korlátozását is tartalmazza. A személyi jövedelemadó általános kulcsa továbbra is 15 százalék maradna, az alacsonyabb keresetűek pedig egy új adójóváírási rendszer révén fizetnének kevesebbet. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a kormány jelentős adócsökkentést hirdessen, miközben az érintettek egy részénél a tényleges megtakarítás már csak jelképes összeg.

Németh Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a Tisza-kormány a kedvezmények előtérbe állításával próbálja elfedni a megszorításokat. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatban szereplő adóemelések együttesen jóval nagyobb terhet jelenthetnek, mint amennyit a kormányzati tájékoztatás alapján az emberek elsőre gondolnának.

Húszezer forinttól hatvan forintig: így működne az adócsökkentés

A tervezet szerint a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó tényleges mértéke 15 százalékról 9 százalékra csökkenne. A különbséget adójóváírással biztosítanák, amelynek összege a kereset növekedésével fokozatosan mérséklődne. A minimálbér kétszeresénél a kedvezmény teljesen megszűnne, így az ennél többet keresők már nem részesülnének az általános munkavállalói könnyítésből.

Ez azt jelenti, hogy két, egymáshoz közeli fizetéssel rendelkező dolgozó között is jelentős különbség lehet a kedvezmény összegében. Míg a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló havonta közel húszezer forinttal járhat jobban, addig a felső jövedelmi határhoz közelítő kereseteknél már csak néhány száz vagy néhány tíz forint maradhat többletként.

Németh Balázs éppen erre hívta fel a figyelmet, amikor a havi hatvanforintos adócsökkentés példáját említette. A kormány tehát technikailag olyan munkavállalókat is az adócsökkentés kedvezményezettjei közé sorolhat, akik számára az intézkedés gyakorlatilag észrevehetetlen változást jelent.

Önmagában az adójóváírás alkalmazása természetesen nem kifogásolható, és a minimálbéresek számára a tervezett könnyítés valódi segítséget jelenthet. A politikai kommunikációval azonban már más a helyzet. A több millió kedvezményezett emlegetése ugyanis elfedi, hogy az érintettek korántsem azonos mértékben részesülnek az intézkedés előnyeiből.

Miközben az szja csökken, másutt emelkednek az adók

A Tisza-kormány adócsomagjának másik oldala már kevésbé alkalmas látványos sikerkommunikációra. A javaslat a vállalkozói és ágazati közterhek több területén jelentős változásokat hozna, amelyek közül számos intézkedés magasabb fizetési kötelezettséggel járna.

A kisadózó vállalkozók számára különösen érzékeny pont a kata átalakítása. A főállású katások havi tételes adója a jelenlegi ötvenezer forintról százezer forintra emelkedne. A kormány ugyanakkor emelné az éves bevételi határt, és ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, meghatározott feltételekkel. A változtatás ezért nem minden vállalkozónál jelentene azonos eredményt, a jelenleg katázók számára azonban a havi adó megduplázása vitathatatlan többletköltség.

A társasági adózásban és a különadók rendszerében szintén módosítások következnének. A kabinet a nagyobb gazdasági szereplőktől és egyes ágazatoktól várna jelentősebb költségvetési hozzájárulást, miközben a reklámadó sávos rendszerben térne vissza. A dohány- és alkoholtermékek adóztatása, a pénzügyi szektor terhei és a vagyonadóval kapcsolatos elképzelések ugyancsak részét képezik a kormány adópolitikai fordulatának.

Németh Balázs szerint mindez tizennyolcféle adóemelést jelent, amelyekből összesen 500 milliárd forintos többletbevétel származhatna. Ez a Fidesz értékelése, amelynek pontos mérlegéhez az egyes adónemek várható bevételeit és a tervezett kedvezmények költségét együttesen kell figyelembe venni.

Az édesanyák adómentességéhez is hozzányúlnának

A családokat érintő változások különösen érzékenyek lehetnek, mert a kormány a korábbi adómentességi szabályokat is átalakítaná. A tervezet alapján egyes édesanyák jelenlegi személyijövedelemadó-mentességét havi, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény váltaná fel, ami egymillió forintos bruttó jövedelemig biztosíthatná a teljes szja-mentességet.

Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkező érintetteknek viszont már keletkezhet adófizetési kötelezettségük. A tervezet ráadásul a kétgyermekes édesanyák adómentességének korábban tervezett további kiterjesztését sem valósítaná meg az eredeti ütemezés szerint.

Ez a családpolitikai irányváltás komoly kérdéseket vet fel. Az érintettek egy része korábban hosszabb távon számolhatott az adómentességgel, most azonban új jövedelmi korlátokkal kellene terveznie. A már meglévő kedvezmények szűkítése különösen nehezen egyeztethető össze az általános adócsökkentésről szóló kormányzati üzenetekkel.

A munkáltatók is hivatkozhatnak az adójóváírásra

Németh Balázs egy további lehetséges következményre is figyelmeztetett. Véleménye szerint a munkáltatók az új adójóváírásra hivatkozva visszafoghatják a jövő évi béremeléseket, mondván, a dolgozók nettó keresete az adóváltozás miatt egyébként is növekedni fog.

Ez egyelőre politikusi előrejelzés, nem bizonyított gazdasági következmény, a felvetés azonban érdemi vitát érdemel. Az adójóváírás a munkavállalók nettó jövedelmét növelné, miközben a munkáltató számára közvetlenül nem emelné meg a bérköltséget. A kérdés az, hogy a vállalkozások bérpolitikájában ez milyen szerepet kap majd, különösen azokban az ágazatokban, ahol egyébként is szűkös a béremelésre fordítható forrás.

Ha az adókedvezmény egy részét valóban elnyelné a visszafogottabb béremelés, a munkavállalók tényleges nyeresége kisebb lehetne a kormány által kommunikált összegnél. Ezt azonban csak a jövő évi bérmegállapodások és a tényleges kereseti adatok alapján lehet majd megítélni.

Az adócsökkentési ígéretek mögött ott a számla

A Tisza-kormány gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben a munkavállalók egy részének adókedvezményt kínál, más társadalmi és gazdasági csoportoktól jelentős többletbefizetéseket vár. A kormányzat a nagyobb jövedelműek és a jelentősebb gazdasági szereplők fokozott teherviselésével indokolja a változtatásokat, a vállalkozásokra kivetett adók hatása azonban nem feltétlenül áll meg a cégek könyvelésénél.

A magasabb vállalkozói költségek megjelenhetnek az árakban, csökkenthetik a beruházásokra fordítható összegeket, és befolyásolhatják a béremelések lehetőségét is. A tényleges hatás ágazatonként eltérhet, ezért különösen fontos lenne, hogy a kormány az adócsökkentések mellett az adóemelések várható következményeit is világosan bemutassa.

Magyar Péter és Kármán András adópolitikai programjának megítéléséhez ugyanis kevés a minimálbéreseknek ígért húszezer forintot kiemelni. Látni kell a megemelt vállalkozói adókat, a szűkülő családi kedvezményeket, az új különadókat és azt is, hogy a különböző jövedelmi kategóriákban pontosan mekkora könnyítést kapnak a dolgozók.

A havi hatvanforintos jóváírás önmagában nem teszi értéktelenné a teljes adócsökkentési programot, de pontosan megmutatja, milyen könnyen válhat egy statisztikai kedvezményezett a kormányzati sikerkommunikáció szereplőjévé. Hatvan forintból ma már egy kiflit sem lehet venni, a politikai reklámban viszont máris adócsökkentésként szerepelhet.

Az adócsomag valódi mérlege a háztartások és a vállalkozások teljes terhelésén múlik. A jól hangzó bejelentések mellett az új adók számláját is érdemes elolvasni, mert a végösszeg könnyen kellemetlenebb lehet a kormányzati reklámoknál.