Úgy tűnik, az osztrák SPAR vezetőinek is kezd elfogyni a türelmük a Tisza-kormánnyal szemben. A vállalat korábban abban reménykedett, hogy Magyar Péter hatalomra kerülésével kedvezőbbé válnak a magyarországi működési feltételek, ám a kiskereskedelmi különadó továbbra is marad. A cég vezetése most ismét az Európai Bizottságtól vár segítséget, és már nyíltan beszél a kormányváltáshoz fűzött remények szertefoszlásáról.

Hans K. Reisch, a SPAR osztrák anyavállalatának vezetője október 21-én újabb levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a magyar kiskereskedelmi adórendszer miatt emelt kifogást. A Die Presse által ismertetett dokumentumban azzal vádolja a magyar kormányt, hogy továbbra is rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésben részesíti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat.

A vállalatvezető szerint a Tisza-kormány eddigi intézkedései nem hoztak érdemi változást, a bejelentett könnyítések pedig inkább figyelemelterelésnek tekinthetők. Reisch egyenesen füstgránáthoz hasonlította a módosításokat, és újabb uniós fellépést sürgetett Magyarországgal szemben.

A SPAR azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen, és vizsgálja meg a magyar szabályozást az uniós versenyjog szempontjából.

Magyar Péter eltörli az árrésstopot, de a különadóhoz ragaszkodik

A vita középpontjában a kiskereskedelmi különadó áll, amelyet még az Orbán-kormány vezetett be. Az adó a vállalkozások árbevételétől függően, sávosan terheli a kereskedelmi cégeket. A 2027-es szabályozás szerint az 50 milliárd forint feletti árbevételrészre továbbra is 4,5 százalékos adókulcs vonatkozik. Ráadásul az 1 és 50 milliárd forint közötti sávban az eddigi 0,15 százalékos kulcsot 0,45 százalékra emelnék.

Magyar Péter ugyan bejelentette az árréskorlátozás megszüntetését, a SPAR számára azonban a különadó jelenti a lényegesen nagyobb pénzügyi terhet. A vállalat számításai szerint 2026-ban összesen 130 millió euróval terhelte meg magyarországi működését a két intézkedés. Ebből 90 millió euró a kiskereskedelmi különadóhoz, 40 millió euró pedig az árréskorlátozáshoz kapcsolódik.

"Alaptalannak bizonyult a Magyar-kormánnyal kapcsolatos eufória"

Peter Manhartsberger, a SPAR osztrák anyavállalatának igazgatója a Die Pressének nyilatkozva már nem is próbálta leplezni csalódottságát. Úgy fogalmazott, hogy a kormányváltást követő lelkesedés alaptalannak bizonyult.

A kijelentés jól mutatja, hogy a külföldi kereskedelmi láncok egy része komoly adópolitikai fordulatot remélt Magyar Péter kormányától. A korábban sokat bírált különadók azonban a Tisza-kormány költségvetési terveiben is fontos bevételi források maradtak.

A helyzetben van némi politikai irónia. Az Orbán-kormány alatt bevezetett adót a SPAR hosszú ideje támadja, de a kormányváltás után sem sikerült elérnie annak eltörlését. Most ugyanazzal a problémával fordul Brüsszelhez, amellyel korábban is.

A költségvetésnek szüksége van a bevételre

A különadó fenntartásának egyik legfontosabb magyarázata az államháztartás helyzete. A Tisza-kormány 2027-ben a költségvetési hiány mérséklését tervezi, miközben béremeléseket, adócsökkentéseket és szociális kiadásokat is vállalt. A nagyvállalatokat terhelő adóbevételekről ezért nem könnyű lemondania, még akkor sem, ha ezek korábban éles vitákat váltottak ki a külföldi befektetőkkel.

A SPAR szerint a jelenlegi rendszer különösen a nagy nemzetközi boltláncokat sújtja. A magyar kormány ugyanakkor a bevételi szempontokat is mérlegeli, ezért az adó teljes megszüntetése egyelőre nem szerepel a terveiben. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottság már korábban is jogi lépéseket tett Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi szabályozás miatt. A SPAR most újabb eljárásokat sürget.

A történet tanulsága, hogy a kormányváltás nem feltétlenül jelent gazdaságpolitikai fordulatot. A SPAR abban bízott, hogy Magyar Péterrel eltűnnek a korábban kifogásolt terhek, de a különadó megmaradt. Az osztrák boltlánc vezetése most Brüsszeltől várja azt a változást, amelyet a magyar kormánytól remélt.