Komoly felháborodást váltott ki a rendvédelmi dolgozók körében a Tisza-kormány 2027-re bejelentett, átlagosan 15 százalékos béremelése. A Független Rendőr Szakszervezet szerint az állomány jelentős része legalább 50 százalékos illetményemelést tartana szükségesnek, miközben a testületből már mintegy kilencezer rendőr hiányzik. A helyzetet tovább mérgesíti, hogy a szakszervezetek a Belügyminisztériummal folytatott tárgyalások után végül a Facebookról értesültek a döntésről. Az elégedetlenség akkora, hogy már az utcai demonstráció lehetősége is felmerült.

Magyar Péter miniszterelnök október 19-én jelentette be a 2027-es költségvetés részeként a rendvédelmi dolgozók átlagosan 15 százalékos béremelését. A kormány ezt jelentős előrelépésként mutatta be, a rendőrszakszervezetek azonban korántsem fogadták ilyen lelkesedéssel. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára szerint a bejelentés kétszeresen is csalódást okozott: az állomány már az idei évre számított érdemi bérrendezésre, a most megígért emelés pedig messze elmarad az igényektől.

A szakszervezet májusban felmérést készített a rendvédelmi dolgozók körében, amelyben 8640-an vettek részt. Az eredmények alapján a válaszadók legalább 50 százalékos béremelést tartanának szükségesnek ahhoz, hogy a rendőri hivatás ismét vonzó legyen, és megálljon az elvándorlás. Az FRSZ az eredményeket átadta a Belügyminisztériumnak, és további egyeztetéseket kezdeményezett. A tárca azonban a konkrét összegekről nem tárgyalt velük, a végső döntésről pedig már nem is kaptak közvetlen tájékoztatást.

Pongó Géza az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a minisztérium korábban azt ígérte, a pénzügyi lehetőségek tisztázását követően visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Ehelyett a rendvédelmi dolgozók képviselői a közösségi médiából értesültek a 15 százalékos ajánlatról. A szakszervezeti vezető ezt különösen sérelmezi, hiszen hónapok óta próbáltak megállapodni a bérrendezésről és annak ütemezéséről. Az FRSZ most azt követeli, hogy folytassák a tárgyalásokat, és a kormány határozzon meg kiszámítható, több évre szóló bérfejlesztési programot.

Kilencezer rendőr hiányzik, a megmaradt állományra egyre nagyobb teher nehezedik

A rendőrség helyzetének legsúlyosabb problémája a létszámhiány. Pongó Géza szerint jelenleg körülbelül kilencezer rendőr hiányzik a testületből, ami több vármegyei rendőr-főkapitányság teljes állományának felel meg. A hiány különösen a közrendvédelmi és tiszthelyettesi területeket érinti, vagyis éppen azokat, amelyek a mindennapi utcai rendőri jelenlétet biztosítanák. Az utánpótlás közben egyre nehezebb, mert kevesebben jelentkeznek rendészeti képzésre, és a pályára lépők közül is sokan lemorzsolódnak.

A Független Rendőr Szakszervezet adatai szerint korábban egyetlen évfolyamon akár 1500–2000 tiszthelyettes is végzett, jelenleg viszont már csak 400–500 fő tanul egy-egy évfolyamon. Ezzel a képzési kapacitással rendkívül nehéz pótolni a hiányzó kilencezer embert, különösen úgy, hogy közben a meglévő állományból is folyamatosan távoznak. Volt olyan év, amikor mintegy 2500-an hagyták el a rendőrséget. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a következő években újabb jelentős korosztály érheti el a nyugdíjkorhatárt.

A létszámhiány következményeit a lakosság is érzékelheti. Kevesebb a gyalogos járőr, a megmaradt rendőröknek gyakrabban kell túlórázniuk, és előfordul, hogy más szakterületekről vezényelnek át munkatársakat közrendvédelmi feladatokra. Pongó szerint a kiszámíthatatlan szolgálatbeosztás, a pihenőnapokon történő berendelések és az alacsony fizetések együtt olyan terhelést jelentenek, amely újabb pályaelhagyókat eredményezhet. Az állomány létszámának csökkenése így önmagát erősítő folyamattá vált.

A 15 százalékos átlag mögött jelentős különbségek lehetnek

A kormány által bejelentett béremelés ráadásul átlagérték, vagyis korántsem biztos, hogy minden rendvédelmi dolgozó pontosan 15 százalékkal keres majd többet. Pósfai Gábor belügyminiszter szerint az alacsonyabb illetményszinteken 20 százalék feletti emelés is előfordulhat, míg a magasabb vezetői szinteken 13 százalék körüli növekedés várható. A tárca a rendvédelmi illetményalapot is tíz százalékkal emeli, a hivatásos állománynál pedig a pótlékok változásával együtt bruttó százezer forint körüli emelkedésről beszél.

A szakszervezet szerint azonban a bérek jelenlegi szintje mellett ez sem jelent valódi áttörést. Különösen nehéz helyzetben vannak a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a polgári munkavállalók, akik közül sokan a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz közeli fizetésből élnek.

Pongó Géza azt szeretné elérni, hogy legalább a bejelentett 15 százalék minden érintettnek garantáltan járjon, és ezenfelül újabb forrásokat biztosítsanak az állomány megtartására.

A problémák között változatlanul ott van a szolgálati nyugdíj kérdése, a korszerűtlen illetményrendszer és az elavult béren kívüli juttatások ügye is. A rendőrök éves cafeteriakerete két évtizede bruttó 200 ezer forint, miközben az árak és a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek. A kormány új életpályamodellt ígér, ennek kidolgozása azonban a jelenlegi tervek szerint 2028-ig is eltarthat. A szakszervezet attól tart, hogy addigra a létszámhelyzet még súlyosabbá válhat.

Utcára vonulhatnak a rendőrök, ha nem lesz érdemi megállapodás

A növekvő elégedetlenség miatt az utcai tiltakozás lehetősége is napirendre került. Pongó Géza az Index Kibeszélő című műsorában arról beszélt, hogy a rendvédelmi dolgozóknak nincs sztrájkjoguk, demonstrációt azonban szervezhetnek. A múltban már több alkalommal éltek ezzel a lehetőséggel, és volt olyan időszak, amikor a társszervekkel együtt egyetlen évben tíznél is több tüntetést tartottak.

A főtitkár a mostani demonstráció lehetőségét sem zárta ki, ugyanakkor jelezte, hogy egyelőre nem tartják elérkezettnek az idejét. A szakszervezet elsőként a tárgyalások folytatását szeretné elérni, és azt követeli, hogy a kormány ne egyszeri béremelésekben, hanem törvényben garantált, többéves bérrendezésben gondolkodjon. A rendvédelmi dolgozók számára ugyanis a havi fizetés mellett az is kulcskérdés, hogy milyen anyagi és szakmai jövőt láthatnak maguk előtt.

Pósfai Gábor belügyminiszter - tiszás szokás szerint - azzal indokolta a kormány döntését, hogy néhány hónap alatt nem lehet felszámolni az elmúlt évtizedek mulasztásait. A szakszervezetek azonban éppen azt kifogásolják, hogy a kormány nem határozta meg a következő évek bérrendezésének ütemét, és a bejelentés előtt nem folytatott érdemi egyeztetést velük a konkrét összegekről. A 2027-es béremelés így már a bevezetése előtt komoly konfliktust okozott.

Magyar Péterék vonzó rendőri életpályát és bérrendezést ígértek, most viszont kilencezer hiányzó rendőrrel, elégedetlen szakszervezetekkel és egy esetleges demonstráció lehetőségével kell szembenézniük. Az állomány 50 százalékos igényével szemben a kormány 15 százalékos átlagemelést jelentett be, ráadásul csak jövőre. A rendőröknek pedig nem újabb Facebook-bejegyzésekre van szükségük, hanem kiszámítható fizetésre, megfelelő létszámra és olyan szolgálati feltételekre, amelyek mellett hosszú távon is érdemes egyenruhát viselni.