Donald Trump amerikai elnök egy georgiai kampányrendezvényen kijelentette, hogy Dánia átadta Grönlandot az Egyesült Államoknak, amely szerinte Venezuelával együtt a történelem egyik legnagyobb ingatlanügylete. Az elnök azt állította, hogy Washington mindkét területet ingyen szerezte meg. A kijelentések mögött azonban jóval összetettebb helyzet áll: az Egyesült Államok valóban rendkívüli katonai jogosultságokat kapott Grönlandon, a sziget szuverenitása viszont továbbra is Dániához tartozik.
Donald Trump október 24-én, a Georgia állambeli Perryben tartott republikánus kampánygyűlésen beszélt a Grönlanddal kapcsolatos megállapodásról. Az amerikai elnök elégedetten méltatta Dániát, amiért sikerült rendezni a sarkvidéki sziget jövőjével kapcsolatos vitát.
"Dánia nagyszerű volt. Nekünk adták Grönlandot" - jelentette ki Trump, majd hozzátette, hogy a megállapodás a történelem egyik legnagyobb ingatlanügyleteként vonulhat be a történelembe.
Az elnök Venezuelát is szóba hozta, amelynek politikai helyzetében az év eleji amerikai katonai beavatkozás jelentős fordulatot hozott. Trump a két országra utalva úgy fogalmazott, hogy mindkettőt megszerezték, ráadásul ingyen.
A valóságban azonban sem Grönland, sem Venezuela nem vált az Egyesült Államok részévé.
Washington katonai ellenőrzése jelentősen megerősödött
A Grönlanddal kapcsolatos megállapodást szeptember 22-én írta alá Donald Trump, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő New Yorkban.
Az egyezmény jelentősen kibővíti az Egyesült Államok katonai mozgásterét a stratégiai jelentőségű sarkvidéki szigeten. Washington tartós bázishasználati jogosultságokat kapott, fejlesztheti meglévő katonai létesítményeit, újabb védelmi területeket alakíthat ki, és széles körű hozzáférést biztosítanak számára Grönland légteréhez és felségvizeihez.
A megállapodás értelmében NATO-n kívüli államok nem létesíthetnek katonai bázisokat a szigeten a felek beleegyezése nélkül. Emellett korlátozzák azokat a külföldi befektetéseket is, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Az egyezmény határozatlan időre szól, módosításához pedig kölcsönös megállapodás szükséges. Hatálybalépéséhez ugyanakkor a szükséges parlamenti eljárások lezárása is kell.
A legfontosabb különbség azonban az, hogy a szerződés kifejezetten elismeri a Dán Királyság szuverenitását és a grönlandi nép önrendelkezési jogát, vagyis Trump kijelentésével ellentétben a szigetet nem adták át amerikai tulajdonba.
Mindez nem változtat azon, hogy Washington stratégiai szempontból rendkívül jelentős megállapodást kötött. Az Egyesült Államok hosszú távra biztosíthatja katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken, amelynek geopolitikai jelentősége az orosz és kínai aktivitás, valamint az új hajózási útvonalak miatt folyamatosan növekszik.
Trump számára ezért a grönlandi megállapodás akkor is komoly külpolitikai eredményként mutatható be, ha az nem jelenti a sziget tényleges megszerzését, azonban az amerikai elnök kampánybeszédében a katonai és biztonságpolitikai megállapodást már területszerzésként állította be.
