Nemzetközi politikai üggyé váltak Magyar Péter kormányának vitatott intézkedései. A Patrióták Európáért frakció hat országának képviselői közösen fordultak az Európai Bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint a Tisza-kormány lépései súlyosan veszélyeztetik a magyarországi demokratikus politikai versenyt. A visszamenőleg számított képviselői mandátumkorlát, az ellenzéki Fidesz szervereinek részben jogsértő lefoglalása és az igazságszolgáltatás politikai függetlenségével kapcsolatos aggályok egyaránt szerepelnek a kifogások között. A kezdeményezés különösen fontos kérdést vet fel: hogyan reagál Brüsszel, amikor egy európai uniós tagállam kormányát éppen azoknak a jogállami alapelveknek a megsértésével vádolják, amelyek betartását az Európai Bizottság rendszeresen számon kéri?

Magyar, francia, osztrák, olasz, spanyol és cseh európai parlamenti képviselők közös írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz a magyar kormány intézkedései miatt. A Patrióták Európáért képviselői szerint Magyar Péter kormányzása alatt olyan folyamatok indultak el, amelyek a politikai ellenfelek választási lehetőségeit korlátozzák, és veszélyeztethetik az állami intézmények független működését. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja október 24-én jelentette be a kezdeményezést, amelyhez öt másik ország politikusai is csatlakoztak.

A képviselők nem általános politikai bírálatot fogalmaztak meg, hanem konkrét kormányzati intézkedések uniós joggal való összeegyeztethetőségét kérdőjelezték meg. A beadványban az Európai Unióról szóló szerződés második és tizenkilencedik cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkére hivatkoznak. Ezek a rendelkezések többek között a demokrácia, a jogállamiság, a hatékony bírói jogvédelem és a tisztességes eljárás követelményeit rögzítik.

A Patrióták szerint az Európai Bizottságnak világos választ kell adnia arra, hogy a magyar kormány által végrehajtott változtatások sértik-e ezeket az alapelveket. A kezdeményezés politikai jelentősége abban áll, hogy a vitát a magyar belpolitikából az európai intézmények szintjére emeli.

Visszamenőleg számított mandátumkorlát: politikusok sora nem indulhat újra

A beadvány egyik legsúlyosabb kifogása az Alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosításához kapcsolódik. A Tisza-kormány tizenkét évben, illetve három parlamenti ciklusban maximálta az országgyűlési képviselői megbízatás időtartamát. A korlátozás a jelenlegi parlament összetételét nem változtatja meg, a következő választásokon azonban már alkalmazni kell, és a korábban megszerzett mandátumokat is figyelembe veszi.

Éppen ez utóbbi rendelkezés váltott ki jelentős vitát. A szabály következtében ugyanis számos tapasztalt ellenzéki képviselő elveszítheti a következő választáson való indulás lehetőségét, függetlenül attól, hogy a választók egyébként ismét bizalmat szavaznának-e neki. A Patrióták szerint az intézkedés a jelenlegi ellenzéki parlamenti képviselők több mint felét érinti. A frakció összehasonlítása alapján, ha hasonló szabályt alkalmaznának az Európai Parlamentben, 164 jelenlegi európai parlamenti képviselő sem indulhatna újra.

A kormány a mandátumkorlátot a politikai megújulással és a közéleti tisztségekben eltöltött idő korlátozásával indokolja. Ez önmagában legitim politikai cél lehet, más kérdés azonban, hogy egy ilyen szabály visszamenőleges számítása összeegyeztethető-e a választáson való indulás szabadságával, különösen akkor, ha a változtatás aránytalanul érinti a hivatalban lévő ellenzéki politikusokat.

A vita lényege tehát nem pusztán az, hogy indokolt-e a parlamenti képviselői megbízatások időbeli korlátozása. A kérdés az is, hogy megengedhető-e a korábban jogszerűen megszerzett mandátumokat utólag olyan kizáró feltételként figyelembe venni, amely megakadályozza a politikai versenyben való további részvételt.

A Fidesz szervereinek lefoglalását részben jogsértőnek találta a Legfőbb Ügyészség

A Patrióták másik súlyos kifogása a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszereinek lefoglalásával kapcsolatos. A Fidesz szervereit júliusban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak ügyében folytatott büntetőeljárás részeként foglalták le. Az intézkedés a párt kommunikációs rendszerét és adatbázisait is érintette, ezért a Fidesz határozottan tiltakozott, és jogorvoslattal élt.

Az ügyben később maga a Legfőbb Ügyészség állapított meg szabálytalanságokat. Augusztus 12-i közleményében a legfőbb ügyészi szerv a kutatások elrendelését törvényesnek találta, a lefoglalásokkal kapcsolatos panaszoknak azonban helyt adott. A teljes szerverpark adatainak megszerzését és az intézkedés arányosságát kifogásolta, ezért az eljárási cselekmény megismétlésére hívta fel a nyomozóhatóságot.

Ez lényeges körülmény, hiszen nem egyszerűen ellenzéki politikusok állításáról van szó: az eljárás egy részével kapcsolatban a legfőbb ügyészi szerv is jogsértést állapított meg. Ugyanakkor a folyamatban lévő büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény gyanúját az ügyészség továbbra is fennállónak tekinti.

A politikai kérdés mégis megkerülhetetlen. Milyen garanciák biztosítják, hogy egy ellenzéki párt informatikai infrastruktúráját érintő büntetőeljárás ne vezessen a törvényes politikai működés aránytalan korlátozásához? És milyen következményei lehetnek annak, ha egy hatóság az eljárás során olyan adatokhoz is hozzáfér, amelyeknek nincs közük a vizsgált bűncselekményhez?

Az igazságszolgáltatás függetlenségét is számon kérik

A Patrióták az ellenzéki politikusokkal szemben indult büntetőeljárásokat és Magyar Péter azokkal kapcsolatos nyilvános megszólalásait is kifogásolják. A frakció közleménye szerint a miniszterelnök már igazságügyi döntések előtt ellenzéki politikusok letartóztatásáról beszélt. Egy demokratikus jogállamban a nyomozás, a vádemelés és a bírósági döntéshozatal nem válhat a végrehajtó hatalom politikai eszközévé. A politikai felelősségre vonás és a büntetőjogi felelősség megállapítása két külön dolog: az utóbbiról a hatáskörrel rendelkező, független igazságügyi szerveknek kell dönteniük.

Az Orbán-kormány korábbi tisztségviselőivel szembeni eljárások esetében ugyanúgy érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz való jognak és a hatósági intézkedések arányosságának, mint bárki másnál. A korrupciógyanús ügyek kivizsgálása közérdek, de ez nem ad felmentést az eljárási garanciák betartása alól.

Brüsszel most maga is jogállamisági kérdéssel szembesül

A Patrióták kezdeményezése az Európai Bizottság következetességét is próbára teheti. Az uniós intézmények korábban rendszeresen vizsgálták a magyarországi jogállamisági problémákat, ezért a frakció szerint a jelenlegi kormány intézkedéseit is azonos mércével kell megítélni.

Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar kormány alkotmányos változtatásainak egyes elemeivel kapcsolatban nem kizárólag az ellenzék fogalmazott meg kritikát. Civil jogvédő szervezetek és alkotmányjogászok is kifogásolták például Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának alkotmánymódosítással történő megszüntetését. Az Amnesty International magyarországi szervezete és a Társaság a Szabadságjogokért is felvetette, hogy az intézményi átalakítások során a jogállami garanciáknak érvényesülniük kell.

A kormány ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a módosítások célja a korábbi hatalmi struktúrák átalakítása, az alkotmányos intézmények függetlenségének erősítése és a politikai tisztségviselők elszámoltathatóságának növelése. A változtatások között az Alkotmánybíróság egyes korábbi hatásköreinek visszaállítása is szerepel, ezért a reformcsomag jogállami hatásait nem lehet egyetlen rendelkezés alapján megítélni.

A hat ország képviselőinek közös fellépése azt jelzi, hogy a magyarországi politikai változások jogállamisági következményeiről szóló vita immár nemzetközi szinten is folytatódik. A mandátumkorlát visszamenőleges alkalmazása és az ellenzéki párt szervereinek részben jogsértő lefoglalása konkrét, dokumentálható kérdések, amelyekre érdemi jogi és politikai választ kell adni. A legfontosabb próba most az lesz, hogy az Európai Bizottság miként értékeli a felvetéseket. A jogállamiság követelménye ugyanis nem függhet attól, melyik párt van kormányon, és melyik politikai oldal kerül szembe az állami hatalommal.