Egy Haitin élő fiatalember TikTok-videója kellett ahhoz, hogy Franciaországban országos tiltakozási hullám induljon, amely október 17-én súlyos zavargásokba torkollott. Több mint ötszáz rendőr és csendőr megsérült, üzletek ezreit érte kár, a hatóságok pedig tömeges őrizetbe vételekkel próbálták megfékezni az erőszakot. A történtek után Gabriel Attal korábbi miniszterelnök már a közösségi platformok ideiglenes lekapcsolását is felvetette.

A történet szeptember elején kezdődött, amikor egy "v2.95" néven ismert, elsősorban futballal foglalkozó TikTok-felhasználó videóban fakadt ki a franciaországi üzemanyagárak miatt. A fiatalember október 17-re tüntetést javasolt, a felhívás pedig rövid idő alatt több százezer kedvelést és milliós megtekintést gyűjtött. A kezdeményezéshez később diákok, szakszervezetek, korábbi sárgamellényes aktivisták és különböző társadalmi csoportok csatlakoztak.

A megélhetési költségek növekedése, az üzemanyagárak és a közszolgáltatások romló helyzete miatt szervezett tüntetéseken a hatóságok szerint mintegy 550 ezren, a szervezők szerint akár 800 ezren vettek részt. A békés demonstrációk mellett azonban Párizsban, Lyonban, Marseille-ben és más nagyvárosokban súlyos összecsapások, gyújtogatások és fosztogatások történtek. A Reuters beszámolója szerint országszerte mintegy 1800 embert állítottak elő, és több mint ötszáz rendőr sérült meg. A kereskedelmi szövetség első becslése alapján legalább 1500 üzletet érintettek a zavargások, a károkat pedig több százmillió euróra becsülték.

A TikTok mozgósított, a politikusok most lekapcsolnák

A közösségi média nemcsak a tüntetések meghirdetésében játszott fontos szerepet. A demonstrációk alatt TikTokon, Instagramon, Telegramon és Snapchaten szervezték a találkozókat, osztották meg a rendőri mozgásokról szóló információkat, valamint élőben közvetítették az utcai összecsapásokat. Egyes erőszakos jelenetek több tízmilliós nézettséget értek el, miközben mesterséges intelligenciával előállított hamis képek is terjedtek.

Gabriel Attal, Emmanuel Macron politikai szövetségese és korábbi miniszterelnöke ezért azt javasolta, hogy zavargások idején az érintett területeken átmenetileg korlátozhassák bizonyos közösségi platformok elérését. Szerinte a felületek megkönnyítik az erőszakos csoportok szerveződését, és utánzásra ösztönözhetik a fiatalokat.

A javaslatnak már van előzménye: Franciaország 2024-ben, az új-kaledóniai zavargások idején letiltotta a TikTokot, a francia Államtanács azonban 2025-ben jogellenesnek minősítette az intézkedést, mert az aránytalanul korlátozta az alapvető szabadságjogokat. Az európai szabályozás alapján egy hasonló lépés Franciaország európai területén rendkívül szigorú feltételekhez kötött, és csak végső eszközként alkalmazható.

Külföldi beavatkozást is vizsgálnak

A zavargások után felmerült az orosz dezinformációs hálózatok és más külföldi szereplők esetleges közreműködése is. Az oroszbarát Matrjoska-hálózathoz kötődő fiókok több hamis történetet terjesztettek Franciaországról, a közösségi médiában pedig mesterségesen felerősített politikai üzenetek jelentek meg.

Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy a zavargásokat külföldi hatalmak szervezték volna. Az Európai Bizottság sem igazolt ilyen közvetlen beavatkozást, bár a dezinformációs kampányok szerepét tovább vizsgálják.

A francia események így nemcsak a közbiztonságról, hanem a digitális szabadság határairól is komoly vitát indítottak. Egyetlen népszerű videóból országos mozgalom nőhetett ki, amelyet később különböző politikai és társadalmi szereplők is formáltak. A zavargások nyomán pedig ismét felmerült a kérdés: a közösségi oldalak korlátozásával az erőszakot fékeznék meg, vagy a társadalmi elégedetlenség egyik legfontosabb nyilvános fórumát is elnémítanák?