Komoly diplomáciai konfliktust robbantott ki a lembergi megyei tanács döntése, amely 2027-et az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és egykori parancsnoka, Roman Suhevics emlékévének nyilvánította. A szervezethez lengyel civilek tömeges lemészárlása kötődik, így Varsóban hatalmas felháborodást váltott ki a határozat. Ukrán kormányzati források szerint a történtek miatt egy jelentős lengyel katonai segélycsomag átadása is veszélybe került, a lengyel védelmi minisztérium azonban cáfolta a szállítás felfüggesztéséről szóló híreket.

A lembergi megyei tanács október 20-án döntött arról, hogy a következő évet az UPA, Roman Suhevics és az Ukrán Nacionalisták Szervezetéhez tartozó Oleh Olzsics emlékének szentelik. A határozat azonnali tiltakozást váltott ki Lengyelországban, ahol az UPA neve elválaszthatatlan az 1943–1944-es volhíniai és kelet-galíciai mészárlásoktól. A lengyel történelmi emlékezetben a szervezet több tízezer lengyel civil, köztük nők és gyermekek meggyilkolásáért felelős. A lengyel parlament 2016-ban népirtásnak minősítette az ukrán nacionalisták által elkövetett tömeggyilkosságokat.

Tusk szerint Ukrajna saját magának árt

Donald Tusk lengyel miniszterelnök rendkívül élesen bírálta a lembergi döntést. Kijelentette, hogy az ilyen lépések sértik Ukrajna érdekeit, és megnehezítik azok munkáját, akik Lengyelországban a két ország szoros együttműködését támogatják. Tusk elmondása szerint korábban személyesen figyelmeztette Volodimir Zelenszkijt az ilyen történelmi gesztusok következményeire.

A lengyel kormányfő egyenesen öngyilkos taktikának nevezte azokat a politikai lépéseket, amelyek muníciót szolgáltathatnak Ukrajna európai integrációjának ellenzői számára. Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szintén elfogadhatatlannak nevezte a határozatot, hangsúlyozva, hogy az tovább mélyíti a két nép közötti történelmi megosztottságot.

A lengyel hatóságok ennél is tovább mentek: Szvjatoszlav Seremetát, a határozat kezdeményezőjét öt évre kitiltották a schengeni térségből, egészen 2031. október 20-ig.

Katonai segélycsomag körül is vita alakult ki

Az ukrán Jevropejszka Pravda egy kormányzati forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Lengyelország felfüggesztette egy jelentős katonai segélycsomag átadását. A forrás szerint a lembergi politikusok döntése éppen akkor született, amikor Varsó újabb fegyverszállítmányt készített elő Kijev számára. A diplomáciai csatornákon azonnal megkezdődtek az egyeztetések.

A lengyel védelmi minisztérium ugyanakkor október 22-én hivatalosan cáfolta a segélyszállítmány leállítását. Janusz Sejmej szóvivő szerint az erről szóló információ nem igaz, Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes pedig megerősítette, hogy Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát. A tárca ugyanakkor elismerte, hogy a lembergi döntés károsan befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat.

Az ukrán külügyminisztérium szintén elítélte a megyei tanács lépését, amelyet a központi kormányzattal és a diplomáciai szervekkel való egyeztetés nélkül hoztak meg. Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Zelenszkij hivatala biztosítékot adott arra, hogy a határozat nem lép hatályba. A döntésről szóló tájékoztatás időközben eltűnt a lembergi megyei tanács honlapjáról.

A botrány ismét felszínre hozta a lengyel–ukrán kapcsolatok egyik legsúlyosabb történelmi ellentétét. Miközben Varsó az orosz invázió kezdete óta Ukrajna egyik legfontosabb katonai és politikai támogatója, az UPA ukrajnai dicsőítése továbbra is rendkívül érzékeny kérdés. A mostani konfliktus pedig azt mutatja, hogy a közös biztonsági érdekek sem képesek automatikusan felülírni a múlt feldolgozatlan sérelmeit.