Újabb fordulatot vett a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálata. Toroczkai László, a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság elnöke beidéztetné Tomin Szilvia rendőr vezérőrnagyot, hogy végre kiderüljön, ki akarta leállíttatni az ország egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének nyomozását. Fürcht Pál volt főügyész szerdai vallomása szerint ugyanis a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője egyértelmű utasítást kapott fentről: a Völner Pálhoz kapcsolódó eljárást meg kell szüntetni.

Toroczkai a Kossuth rádió csütörtöki műsorában jelentette be, hogy kezdeményezi Tomin Szilvia meghallgatását, és kötelezné a tábornokot a kérdések megválaszolására. A Mi Hazánk elnöke szerint a szerdai bizottsági ülés után már nem lehet megkerülni a kérdést, hogy pontosan ki adott utasítást a nyomozás leállítására. Fürcht Pál ugyanis részletesen beszámolt a történtekről, az utasítást kiadó személyt azonban nem tudta megnevezni.

Egy autó hátsó ülésén hangzott el a figyelmeztetés

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a bizottság előtt elmondta, hogy a Schadl-Völner-ügy kezdeti szakaszában Tomin Szilvia találkozót kért tőle. Egy személyautó hátsó ülésén beszélgettek, ahol a tábornok közölte vele, hogy felsőbb utasításra le kell zárni a Völner Pállal kapcsolatos előkészítő eljárást.

Fürcht és Tomin azonban nem fogadták el a nyomozás megszüntetését. Mindketten kapcsolatba léptek Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyésszel, majd olyan megoldást találtak, amellyel megakadályozták az ügy lezárását. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője hivatalos feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, így az eljárás folytatódhatott.

A volt főügyész a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy Tomin Szilvia és munkatársai fellépése nélkül a Schadl-Völner-ügyből vélhetően nem lett volna büntetőeljárás. A vallomás tehát nem a tábornok felelősségét állítja középpontba, hanem annak kiderítését, hogy ki próbálta megakadályozni a korrupciógyanús ügy feltárását.

Zárt ülésen is folytatódhat a meghallgatás

Toroczkai egy zárt bizottsági ülés összehívását is kezdeményezi, amelyen minősített információk is elhangozhatnának. Ehhez először azonosítani kell a titokgazda szervet, majd megszerezni a szükséges engedélyeket. A bizottság elnöke szerint előfordulhat, hogy a titkos adatok megismeréséhez szükséges nemzetbiztonsági feltételek miatt egyes képviselők nem vehetnek részt a meghallgatáson.

Fürcht Pál vallomása azért is jelentős, mert miközben cáfolta, hogy vezetése idején Rogán Antal emberei neveket húztak volna ki az ügyészségi iratokból, egy másik, konkrét beavatkozási kísérletről számolt be. A két állítás nem zárja ki egymást: az iratok utólagos manipulálásának hiánya nem jelenti azt, hogy korábban senki sem próbálta megakadályozni a nyomozást.

A következő meghallgatás legfontosabb kérdése így már pontosan körülhatárolható: ki volt az, aki olyan befolyással rendelkezett, hogy utasítást adhatott a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének egy korrupciógyanús ügy leállítására?