Újabb fordulatot vett Magyar Péter miniszterelnök telefonlopási ügye. Deák Dániel politikai elemző nyilvánosságra hozta a Központi Nyomozó Főügyészségtől kapott válaszát, amely szerint a hatóság semmilyen megállapítást nem tett a személyével kapcsolatban a folyamatban lévő büntetőeljárásban. A dokumentum azért különösen fontos, mert Magyar Péter az október 9-i kormányzati sajtótájékoztatón összefüggésbe hozta Deákot a 2024-es ötkertes incidenssel és az ott készült felvételekkel.

Az elemző szerint az ügyészségi válasz egyértelműen megkérdőjelezi a miniszterelnök kijelentéseinek megalapozottságát, ezért ügyvédhez fordul, és jogi eljárást kezdeményezhet.

Deák Dániel október 20-án Facebook-oldalán számolt be arról, hogy megérkezett a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos válasza a korábban feltett kérdéseire. A politikai elemző azért kereste meg a hatóságot, mert Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek Deák értelmezése szerint őt is érintetté tették a 2024 júniusában történt szórakozóhelyi incidensben. A kormányfő kijelentései alapján ugyanis az a kép alakulhatott ki, hogy az Ötkertben Magyar Péterről felvételeket készítő férfi kapcsolatban állt a politikai elemzővel, és a felvételek továbbításában, illetve nyilvánosságra kerülésében Deáknak is szerepe lehetett.

Deák már az első pillanattól visszautasította a vele kapcsolatban megfogalmazott állításokat. Közlése szerint nem ismeri az érintett férfit, semmilyen felvételt nem kapott tőle, és a vitatott videókat sem hozta nyilvánosságra. Mivel azonban a miniszterelnök kijelentései a büntetőeljárásban szereplő információkra is utaltak, az elemző hivatalos úton kívánta tisztázni, hogy a nyomozó hatóság valóban tett-e bármilyen megállapítást a személyével kapcsolatban. Az október 20-án ismertetett levél erre a kérdésre adott választ.

Az ügyészség szerint Deák Dániel nem szereplője a büntetőeljárásnak

A politikai elemző által közzétett tájékoztatás szerint a Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy Deák Dániel nem minősül az eljárásban részt vevő személynek, és még egyéb érdekeltként sem szerepel az ügyben. A levél ennél is lényegesebb megállapítása azonban az, hogy a hatóság a politikai elemző által felvetett kérdéskört nem vizsgálja a folyamatban lévő büntetőeljárás részeként.

Az ügyészségi válasz Deák által idézett szövege szerint: "A tájékoztatáskérésben meghatározott kérdéskör az eljárásnak nem tárgya, a nyomozó főügyészség e kérdéskört, illetve Önt illetően megállapítást nem tett."

Ez a megfogalmazás különösen fontos a kialakult politikai vitában. Az ügyészség tájékoztatása ugyanis nem támasztja alá, hogy a nyomozás során Deák Dániel szerepére vagy közreműködésére vonatkozó hatósági következtetés született volna. Ez ugyanakkor nem egyenértékű azzal, hogy az ügyészség külön vizsgálatban minden, a személyével kapcsolatos állítást megcáfolt volna. A levélből az következik, hogy a megjelölt kérdéskör nem tárgya az eljárásnak, és a hatóság nem tett megállapítást Deák érintettségéről.

Az elemző mindenesetre úgy értékeli a választ, hogy az megerősíti korábbi nyilatkozatait, és megkérdőjelezi Magyar Péter vele kapcsolatos kijelentéseit. Álláspontja szerint különösen súlyos, ha egy hivatalban lévő miniszterelnök olyan összefüggéseket állít nyilvánosan, amelyekre a hivatkozott nyomozásból nem mutat be bizonyítékokat. Deák ezért azt várja Magyartól, hogy tisztázza, milyen információk alapján hozta kapcsolatba őt a telefonlopási üggyel.

A 2024-es ötkertes incidensből 2026-ra büntetőeljárás és politikai botrány lett

A mostani fejlemények hátterében a 2024. június 21-én történt szórakozóhelyi incidens áll. Magyar Péter az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen került konfliktusba egy férfival, aki a politikusról videófelvételeket készített. Az esetről később több felvétel is nyilvánosságra került, köztük olyan képsorok, amelyeken az látható, hogy a biztonsági személyzet kivezeti Magyart a szórakozóhelyről. A történtek értelmezésében már akkor jelentős különbségek mutatkoztak: Magyar Péter provokációról beszélt, míg a vele konfliktusba kerülő férfi és a különböző sajtóbeszámolók másként ismertették az eseményeket.

A későbbi büntetőeljárás középpontjába az a mobiltelefon került, amelyet Magyar Péter a konfliktus során elvett a férfitól. Az ügyészség álláspontja szerint a készülék ezt követően a Dunába került. A telefon eltulajdonításának gyanúja miatt indult eljárásban a parlament szeptember 28-án felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát, majd a Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétségének gyanúja miatt kihallgatta a miniszterelnököt. Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő. Az ügyben a gyanúsítás megtörtént, jogerős bírósági döntésről azonban nincs szó.

Az október 9-i kormányzati sajtótájékoztatón Magyar Péter részletesen beszélt a nyomozati anyag általa megismert részeiről. Kijelentése szerint a telefon tulajdonosának vallomásai több ponton ellentmondásosak, és a férfi nem teljesített megfelelően egy poligráfos vizsgálaton. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a sértett különböző személyeknek és médiaszereplőknek adott át felvételeket, miközben egyes, állítólagosan kompromittáló videók eltűnésére is hivatkozott. Magyar a teljes ügyet politikai provokációként értelmezi, és vitatja az ellene megfogalmazott büntetőjogi gyanút.

Ebben a helyzetben került ismét elő Deák Dániel neve. A politikai elemző szerint Magyar Péter kijelentései azt sugallták, hogy neki szerepe lehetett a szórakozóhelyi felvételek megszerzésében és nyilvánosságra hozatalában. Deák azonban határozottan tagadja ezt, és úgy véli, hogy a miniszterelnöknek bizonyítania kellene az általa felvetett összefüggéseket.

Jogi következményei is lehetnek a miniszterelnök kijelentéseinek

Deák Dániel az ügyészségi válasz ismertetésekor egyértelművé tette, hogy nem kívánja lezártnak tekinteni az ügyet. Közölte, hogy a hatóságtól kapott dokumentumot továbbítja ügyvédjének, és jogi úton kíván fellépni a személyével kapcsolatban megfogalmazott, általa valótlannak tartott állítások miatt. Azt egyelőre nem részletezte, hogy pontosan milyen eljárást kezdeményez, illetve milyen jogi igényeket kíván érvényesíteni.

A történtek azért is figyelemre méltók, mert a politikai vita egyik szereplője maga a miniszterelnök. A kormányfő természetesen ugyanúgy jogosult arra, hogy egy őt érintő büntetőeljárásban védekezzen, vitassa a gyanúsítást, és nyilvánosan ismertesse álláspontját, mint bármely más érintett. Ugyanakkor a más személyekkel kapcsolatban megfogalmazott konkrét tényállításoknak önálló következményeik lehetnek, különösen akkor, ha azok valakinek a jó hírnevét vagy szakmai hitelességét érintik.

Egy esetleges jogvitában ezért nem pusztán az lenne a kérdés, hogy Magyar Péter mit gondolt az eseményekről, hanem az is, hogy pontosan mit állított Deák Dánielről, és az állítások milyen tényekkel támaszthatók alá.

Az ügyészségi levél ebből a szempontból fontos dokumentum, de önmagában nem dönti el egy lehetséges személyiségi jogi vagy más eljárás eredményét. A hatóság ugyanis kifejezetten azt közölte, hogy a Deák által felvetett kérdéskörben nem tett megállapítást. Ez nem igazolja Magyar Péter állításait, de nem is jelent önálló hatósági döntést azok valótlanságáról. A bizonyítékok kérdése így továbbra is nyitott, és ha Deák valóban jogi lépéseket tesz, azok során külön vizsgálhatják a vitatott kijelentések pontos tartalmát és megalapozottságát.

Bayer Zsolt is reagált: élesen bírálta Magyar Pétert

A fejleményre Bayer Zsolt publicista is reagált a Magyar Nemzetben. Október 20-án megjelent, "Hazudott a gazember!" című írásában teljes egészében ismertette Deák Dániel közleményét, majd egyértelműen Magyar Pétert tette felelőssé a kialakult helyzetért. Bayer értelmezése szerint az ügyészségi levél bizonyítja, hogy a miniszterelnök valótlanul vádolta meg a politikai elemzőt. A publicista rendkívül éles hangvételű következtetése azonban túlmegy azon, amit a hatósági válasz önmagában bizonyít, hiszen az ügyészség nem a kormányfő kijelentéseinek igazságtartalmáról hozott döntést, hanem Deák eljárásbeli helyzetéről adott tájékoztatást.

A történetnek ugyanakkor ettől függetlenül is van egy lényeges, megválaszolatlan kérdése: milyen információk alapján került Deák Dániel neve a miniszterelnök nyilvános megszólalásába? Amennyiben Magyar Péter konkrét bizonyítékok birtokában fogalmazta meg kijelentéseit, azok bemutatása hozzájárulhatna az ügy tisztázásához. Ha viszont a kijelentések pusztán feltételezéseken vagy közvetett információkon alapultak, akkor indokolt lehet azok pontosítása.

A 2024-es ötkertes incidensből időközben olyan ügy lett, amelyben büntetőjogi, személyiségi jogi és politikai kérdések fonódnak össze. Magyar Péter ellen továbbra is folyamatban van a telefon eltulajdonításával kapcsolatos eljárás, Deák Dániel pedig saját jó hírnevének védelmében készül jogi lépésekre. A két kérdést azonban külön kell kezelni: az egyik a 2024-es események büntetőjogi megítéléséről, a másik a miniszterelnök későbbi nyilvános kijelentéseiről szól.

Az október 20-án ismertetett ügyészségi levél tehát egy fontos körülményt tisztázott: a Központi Nyomozó Főügyészség nem tett megállapítást Deák Dániel érintettségéről. A politikai elemző most azt várja Magyar Pétertől, hogy adjon számot a vele kapcsolatban elhangzott állítások bizonyítékairól. Hogy a vita végül bocsánatkéréssel, helyreigazítással vagy bírósági eljárással folytatódik, az egyelőre nem ismert.