Volodimir Zelenszkij személyesen kérte Magyar Pétertől, hogy Magyarország ismét tegye lehetővé az ukrán kukorica vasúti tranzitját Nyugat-Európa felé. A miniszterelnök szerint ennek nincs akadálya, amennyiben az áru valóban csak áthalad az országon, és nem kerül a magyar piacra. A kérdés azért különösen érzékeny, mert az ukrán mezőgazdasági import az elmúlt években komoly konfliktust okozott a közép-európai országok és Kijev között.

Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij pénteken, az uniós csúcstalálkozó idején négyszemközt is tárgyalt Brüsszelben. A magyar miniszterelnök hazafelé, a repülőgépen adott interjút az RTL Híradónak, ahol beszámolt arról is, milyen konkrét kéréssel fordult hozzá az ukrán elnök.

Zelenszkij már az EU-csúcs plenáris ülésén jelezte, hogy a Fekete-tengeren kialakult helyzet miatt Ukrajnának ismét alternatív szállítási útvonalakra van szüksége. Az ukrán elnök Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot is arra kérte, hogy területükön keresztül segítsék az ukrán mezőgazdasági termékek nyugat-európai piacokra történő eljuttatását.

A fekete-tengeri szállítás valóban súlyos fennakadásokkal küzd. Az elmúlt hónapokban az ukrán exportot kiszolgáló tengeri útvonalakat és kikötőket ismét támadások érték, Ukrajna pedig alternatív vasúti, dunai és balti-tengeri exportútvonalakat keres.

Leplombált vagonokban menne át a kukorica Magyarországon

Magyar Péter elmondása szerint Zelenszkij a négyszemközti találkozón külön is felvetette a kérdést. Az ukrán fél azt szeretné, ha a kukoricát leplombált vasúti vagonokban, Magyarországon keresztül juttathatnák el Nyugat-Európába.

Magyar erre úgy reagált:

"Mondtam, hogy amennyiben ez csak átmegy az országon, akkor nyilván ennek nincsen akadálya."

A miniszterelnök szerint a részletekről ezt követően miniszteri szinten folytatódhatnak az egyeztetések. A hangsúly tehát egyelőre a tranziton van. Magyar Péter nyilatkozata nem arról szólt, hogy az ukrán kukorica ismét szabadon megjelenhetne a magyar piacon, hanem arról, hogy ellenőrzött körülmények között áthaladhatna az országon. Ez fontos különbség.

Ilyen rendszer korábban már működött

Az elképzelés valójában nem új. Magyarország már az ukrán gabonaválság korábbi szakaszában is különbséget tett az import és a tranzit között. Amikor 2023-ban Magyarország több ukrán mezőgazdasági termék behozatalát megtiltotta, a tranzitszállítás továbbra is engedélyezett maradt. Az érintett szállítmányokat a határon zárral látták el, nyomon követték, és ellenőrizték, hogy valóban elhagyják-e Magyarország területét. Zelenszkij most lényegében ennek a korábbi modellnek az újbóli alkalmazását szeretné elérni.

A kérdés azonban politikailag és gazdaságilag is érzékeny, mert az ukrán gabona az elmúlt években komoly feszültségeket okozott a térség gazdálkodói között. A háború után kialakított európai szolidaritási útvonalakon eredetileg harmadik országokba szánt ukrán mezőgazdasági termények jelentős mennyisége jelent meg a kelet-közép-európai piacokon is, ami árletörő hatástól tartó gazdák tiltakozásához és több ország importkorlátozásához vezetett.

Éppen ezért kulcskérdés, hogy egy új tranzitrendszer esetén milyen garanciák biztosítanák: a Magyarországon áthaladó kukorica valóban továbbmegy Nyugat-Európába.

Ukrajnának sürgősen új exportútvonalak kellenek

A kérés mögött komoly gazdasági érdek áll. Ukrajna a világ jelentős búza-, kukorica- és napraforgóexportőrei közé tartozik, a tengeri szállítási lehetőségek beszűkülése pedig egyszerre jelent problémát az ukrán gazdaságnak és a nemzetközi gabonapiacnak.

A Reuters szerint ráadásul az Európai Unió idei kukoricatermése a szélsőséges időjárás miatt gyenge lehet, miközben Ukrajna jelentős exportálható készletekkel rendelkezik. Ez növelheti a nyugat-európai keresletet az ukrán kukorica iránt.

Magyarország ebből a szempontból logisztikailag fontos útvonal lehet, különösen vasúti szállítás esetén.

A valódi kérdés az lesz, hol végződik a tranzit

Magyar Péter válasza egyelőre világos feltételt tartalmaz: az ukrán áru akkor haladhat át Magyarországon, ha csak tranzitról van szó. Ez azonban a következő hetekben részletes szabályozást és ellenőrzési rendszert igényelhet. A korábbi gabonavita egyik legfontosabb tanulsága ugyanis éppen az volt, hogy a tranzitként Európába érkező ukrán termények sorsa komoly belpolitikai kérdéssé válhat, ha azok végül az érintett országok piacán kötnek ki.

Most tehát nem az a kérdés, hogy Magyarország megnyitja-e piacát az ukrán kukorica előtt. Zelenszkij azt kérte, hogy Magyarország legyen ismét átjáró az ukrán export számára, Magyar Péter pedig erre feltételes igent mondott. A döntő részletek most következnek: milyen mennyiségű áru érkezhet, hogyan ellenőrzik majd a leplombált vagonokat, hol hagyják el az országot, és milyen garanciát kapnak a magyar gazdák arra, hogy az ukrán kukorica valóban Nyugat-Európa felé folytatja az útját.

Az elvi beleegyezés tehát megvan. Innentől az lesz a tét, hogy a "csak tranzit" a gyakorlatban is valóban csak tranzit marad-e.