Újabb kérdéseket vet fel a Tisza-kormány agrárpolitikája. Magyar Péter miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalását követően készséget mutatott az ukrán gabonaszállítmányok magyarországi tranzitjának támogatására, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium azonban közölte: semmiféle szabálymódosítás, adminisztratív könnyítés vagy külön logisztikai intézkedés nincs napirenden. Eközben az ukrán statisztikák szerint szeptemberben már 115 ezer tonna gabona és olajos mag haladt át Magyarországon, a hazai gazdálkodók pedig attól tartanak, hogy az ukrán termények növekvő európai jelenléte tovább rontja piaci lehetőségeiket.

Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij október 16-i brüsszeli találkozóján az ukrán gabonaexport kérdése is napirendre került. Az ukrán elnök a fekete-tengeri kikötőket érő orosz támadások miatt Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia segítségét kérte az alternatív szárazföldi szállítási útvonalak biztosításához. A magyar miniszterelnök a megbeszélést követően arról beszélt, hogy a leplombált vasúti szerelvényekkel történő átszállításnak nem látja akadályát, amennyiben a termények nem kerülnek a magyar piacra. Későbbi parlamenti felszólalásában ugyanakkor már a belföldi felhasználás lehetőségét sem zárta ki.

Csakhogy az Agroinform megkeresésére az agrártárca egészen más hangsúlyokkal válaszolt. A minisztérium egyértelművé tette, hogy jelenleg nem készülnek a tranzitszabályok megváltoztatására, nem terveznek adminisztratív könnyítéseket, és a vasúti, közúti vagy egyéb logisztikai kapacitások célzott állami bevonása sincs napirenden. A hatályos rendelkezések ugyanis már most lehetővé teszik az ukrán mezőgazdasági termékek ellenőrzött átszállítását, hatósági zárral és nyomon követhető módon.

A két álláspont nem feltétlenül jelent jogi ellentmondást, hiszen a meglévő szabályok alapján is növekedhet a tranzitforgalom, politikai szempontból azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy Magyar Péter pontosan milyen további segítséget helyezett kilátásba Zelenszkijnek, ha a saját szaktárcája semmilyen új intézkedést nem készít elő. Különösen fontos lenne tisztázni, hogy a kormányfő kizárólag a már engedélyezett átszállításról beszélt, vagy valóban számol a magyarországi importkorlátozások későbbi felülvizsgálatával is.

Már most havi 115 ezer tonna ukrán termény halad át Magyarországon

Az ukrán mezőgazdasági vezetés adatai szerint a magyarországi tranzit jelentősebb új megállapodás nélkül is folyamatosan növekszik. Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter közlése alapján augusztusban 106 ezer, szeptemberben pedig 115 ezer tonna gabona és olajos mag haladt át Magyarországon, ami 8,5 százalékos növekedést jelent. Szlovákián keresztül ugyanebben a hónapban 336 ezer, Moldován át pedig 107 ezer tonnát szállítottak, így a három ország együttes tranzitforgalma 558 ezer tonnára emelkedett.

A számok azt mutatják, hogy Magyarország már most is részt vesz az ukrán mezőgazdasági export továbbításában. A kérdés ezért nem az, hogy létezik-e gabonatranzit, sokkal érdekesebb, milyen további engedményeket vár Ukrajna, és ezek milyen következményekkel járhatnak a magyar termelők számára.

A hazai gazdálkodók helyzetét az idei rendkívül gyenge kukoricatermés is nehezíti. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon mindössze 1,5 millió tonna kukorica teremhetett, miközben a belföldi felhasználás 3,2–3,4 millió tonna körül alakul. A KSH adataira épülő agrárpiaci összesítések szerint 2026 első nyolc hónapjában a magyar kukoricaexport 68 százalékkal csökkent, az import viszont több mint 140 százalékkal emelkedett, így az ország nettó kukoricaimportőrré vált.

Az ukrán gabona esetleges belföldi beengedése ebben a helyzetben ellentétes érdekeket érintene. Az olcsóbb alapanyag kedvező lehetne a takarmánygyártóknak és az állattenyésztőknek, a magyar növénytermesztők viszont attól tartanak, hogy az import tovább nyomná lefelé az értékesítési árakat. Petőházi Tamás ezért azt szorgalmazza, hogy a behozatali tilalom feloldásáról legkorábban 2027 tavaszán kezdjenek tárgyalni.

A tranzitforgalom bővülése közvetett versenyhelyzetet is teremthet, hiszen az ukrán termények részben ugyanazokra a nyugat- és dél-európai piacokra érkeznek, ahol a magyar gabonát is értékesítik. Az esetleges árhatások mértékét azonban a szállítási költségek, az európai termésmennyiségek és a tényleges piaci kereslet egyaránt befolyásolják.

A Magyar Péter és Zelenszkij közötti egyeztetés után így továbbra sem világos, várható-e tényleges változás a magyar gabonapolitikában. A szaktárca egyelőre ragaszkodik a meglévő szabályozáshoz, miközben a miniszterelnök nyilatkozatai nyitva hagyták a későbbi könnyítések lehetőségét. A magyar gazdák számára pedig korántsem mellékes, hogy a diplomáciai ígéretekből végül milyen konkrét intézkedések születnek.